Mégis lesz mobil gát a Rómain? Itt a környezetvédelmi engedély

Március 4-i dátummal a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyt adott a benyújtott, a Római-partra tervezett mobil gát hatásait vizsgáló Környezeti Hatástanulmány-ra (KHT). Könnyen lehet, hogy ezzel elhárult a legfontosabb akadály a partra tervezett védmű megvalósításának útjából. Közreadjuk a környezetvédelmi engedélyt.

A mobil gátat ellenzők szerint, ha megépül, a védmű visszavonhatatlanul elpusztítja a jelenlegi természetközeli állapotot a parton, rendkívül sokba fog kerülni, viszont egyáltalán nem szünteti meg a térség legnagyobb problémáját jelentő árvízi fenyegetettséget. Ez utóbbi két dolog szorosan összefügg egymással: az engedélyezési eljárás is „ideiglenes árvízvédelmi mű”-re irányul – ez a mobil gát hivatalos neve -, vagyis ha elkészül, sem számít majd fővédvonalnak.

Mivel a jelenlegi szabályok szerint az EU csak fővédvonal építéséhez nyújt támogatást, a projekt kivitelezésébe uniós forrást nem lehet bevonni. (A mobil gát finanszírozási szempontból ugyan biztosan nem lesz egy 4-es metró, de hogy a projekt összköltsége nem fog megállni 10 milliárd alatt, abban a legtöbb független szakértő becslése megegyezik.) A tisztán magyar költségvetési forrásból finanszírozott projekt ugyanakkor – az engedélyezési dokumentumok tanúsága szerint – csak a jelenlegi rozzant, és fizikai paraméterei szerint sem megfelelő védművel együtt vehet majd részt az árvíz elleni védekezésben.

Vagyis minden jelentősebb árvíz alkalmával létrejön az az abszurd helyzet, hogy a parton felállítják a 2 – 2,4 méter magas mobil gátat, és ezzel egy időben – ahogy ez eddig is volt – elkezdik feltöltéssel erősíteni a Nánási út – Királyok útján húzódó fővédvonalat, mintha az „ideiglenes védmű” ott sem lenne. Ez a dupla költséggel járó megoldás ráadásul nem csökkenti az esetleges haváriával kapcsolatos kockázatokat: könnyű belátni, hogy ha az alumínium gátfal átszakad, a hirtelen beáramló víz sokkal nagyobb terhelést jelent az addig szárazon álló földgátra ( a fővédműre), mint amekkora igénybevételt a lassan emelkedő vízszint jelent. A térség, az ún. Csillaghegyi öblözet 55 ezer lakóját érintő árvízi kockázatokat összességében tehát inkább növeli a sokmilliárdos mobilgát-projekt.

Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő

A 4,8 milliárd forintos tervezett költségű mobilgát jelentősebb árvíz idején úgy védi meg az üdülőövezeti lakókat, hogy őket a gát mögül kitelepítik. Ha bízva a mobilgát állékonyságában a Nánási útnál nem készülnek fel a védekezésre, akkor egy gátszakadás esetén mindent elönt az ár egészen a Szentendrei útig, Csillaghegy-Pünkösdfürdő vagy a Pók utcai lakótelep egyes területeit néhány órán belül 3-5 méteres víz borítja majd. Az atlatszo.hu megszerezte a „Havária-tervet” és az „elöntési számítást”. Tovább a teljes cikkre.

Az engedély a felmerülő tényleges környezeti hatásokkal elég szűkszavúan foglalkozik, néhány mondatban elintézi a fakivágási, illetve a védett fajokkal kapcsolatos kérdéseket is – ugyanakkor érdemben nem reagál azokra a felvetésekre, amelyek a KHT kapcsán megtartott közmeghallgatáson elhangzottak: hogy a tanulmány nem tartalmaz tényleges alternatívákat, hogy nem foglalkozik a várható gazdasági, társadalmi hatásokkal, hogy az alapjául szolgáló műszaki terv elfogadhatatlan mértékű pontatlanságokat és bizonytalanságokat tartalmaz stb.

Ugyanakkor laikus számára is belátható, hogy az egész eljárás természetellenesen fordított logika szerint zajlik: nincs a területre érvényes szabályozási terv, amiből „levezhető” lenne néhány tényleges alternatíva, majd ezek műszaki terveihez a környezeti hatástanulmány. E helyett a partra tervezett mobil gátról politikai döntés született, majd engedélyt kapott egy hatástanulmány, ami egy még véglegesen meg sem tervezett mű hatásait vizsgálja; a folyamat legvégén pedig elkészül majd a terület használatára vonatkozó rendezési terv. Gombhoz a kabát.

A felügyelőség döntése ellen fellebbezésre persze van lehetőség. Csakhogy az eljárás díja 675 000 forint, és a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, tekintve, hogy a Tarlós-féle mobil gát úgynevezett kiemelt beruházás: „Jelen határozat a (…) 38)/2012 Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” Ha a vízjogi hatóság a környezetvédelmihez hasonló módon jár el, akkor már csak a fakivágási engedély kell a kerülettől – attól a kerülettől, amelyik a parti területek átengedésével előre lemondott a mobil gáttal kapcsolatos minden jogáról.

Eközben a főpolgármester vonatkozó kommunikációja egyre követhetetlenebb: Tarlós István a 2013. novemberi – a hajléktalanok ügyének kezelése miatt botrányba fulladt – fővárosi közmeghallgatáson még arról beszélt, hogy átdolgozzák a terveket, békejobbot nyújt az ellenzőknek és bizottságban egyezteti a véleményeket. Néhány nappal ezelőtt viszont újra a szokott hangnemben támadta a gátat ellenző „nyugdíjas halbiológusokat”, és kijelentette, hogy kizárólag az Országos Vízügyi Hatóságtól kapott szakvélemény alapján dönt majd a gátról.

Kérdés, ebből a majd elkészülő szakvéleményből mi kerülhet be a már engedélyezési stádiumában lévő tervbe; ráadásul a főpolgármester néhány hónapja ugyanezt hangoztatta az MTA-bizottság szakvéleményével kapcsolatban – ennek ellenére annak egyetlen javaslatát sem építették be az augusztusban átdolgozott tervekbe.

„A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való” – civilek az árvízvédelemről from atlatszo.hu on Vimeo.

Korábbi cikkeink a Római-partról:

Római-parti mobilgát: Iszapbirkózás a közmeghallgatáson

A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való – videóriport

Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton

Újabb jegyzőkönyv a római-parti csónakházak eladásáról

Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő

Frissen alapított pályázó, összetákolt előterjesztés – így adták el a római-parti csónakházakat

Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben

Római-parti mobilgát: kinek áll érdekében?