Egyéb

Kétes forrásokból finanszírozott kormányzati békeharc

Nem kétséges, a mai ünnep főszereplője megint a Békemenet lesz. Most is tízezrek masíroznak majd, hogy demonstrálják a miniszterelnök politikája iránti elkötelezettségüket – ahogy ez bevett gyakorlat a polgári demokráciákban. Az viszont továbbra sem tudható, hogy az eseményt prezentáló szervezet számláját ki és miből fizeti.

coka_1.jpg

Azt talán maga Csizmadia László sem vitatja, hogy az általa vezetett szervezet idén másodszor folytat komoly forrásokat feltételező médiakampányt. Akárcsak a tavaszi, a mostani kampány is sok felületen és nagy intenzitással zajlott: napi többszöri megjelenés az MTVA médiumaiban, járműreklámok, banner az Index főoldalán, és persze az elmaradhatatlan Simicska-hirdetőoszlopok. A két kampány költségére vonatkozóan az információk szinte teljes hiánya miatt még csak becslések sincsenek, de a nagyságrend valószínűleg eléri a százmilliót. Abban az esetben persze, ha a pénzügyeket intéző Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány ( CÖKA), vagy az általa megbízott ügynökség piaci árat fizetett a szolgáltatásokért. Ezzel kapcsolatban közadat-igényléssel fordultunk ahhoz a két nem piaci szereplőhöz, az MTVA-hoz és a BKK-hoz, amelyek jelentős szerepet játszottak a CÖF kampányában. 

A kampány költségével kapcsolatban két eset lehetséges: vagy a tényleges piaci ár töredékéért jutott a CÖF-CÖKA a hirdetési felületekhez, és az egész megvolt néhány millióból, vagy valahonnét százmilliós nagyságrendű forrás került a szervezethez, és ez fedezte a költségeket. Az előbbi esetben – különösen a Simicska-tulajdonban levő cégekkel kapcsolatban – felmerülhet a „keresztfinanszírozás” gyanúja: az állami hirdetésekkel kitömött Mahír és Publimont megengedheti magának, hogy akár jelképes áron szolgáltasson felületet a kormánypropagandának. Az utóbbi esetben viszont a tényleges költségekkel kapcsolatban az igazságnak legalább a körvonalai kiderülhetnek jövő júniusban: akkor ugyanis a CŐKÁ-nak is nyilvánosságra kell hoznia az idei év gazdálkodását bemutató beszámolót. Nagy meglepetésekre azért nem számíthatunk: idén sem igen csodálkozott senki, amikor a CÖKA beszámolójából kiderült, hogy a szervezet bevételének 86 százaléka, a 46-ból 40 millió forint egyenesen Fidesztől, pontosan a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól érkezett. Ahogy a tavalyi pénzek, úgy az idei kampányok is összefolytak: számos esetben első ránézésre eldönthetetlen volt, hogy a kormány vagy a CÖF invitálja a polgárt a Hősök terére meghallgatni Orbán Viktort.

A kormányzásának negyedik évébe lépő Orbán-kabinet eddig ténylegesen nem sokat tett a korrupció, különösen az illegális pártfinanszírozás visszaszorításáért. De amit tett, azt is mind felülírja a Lex Átlátszó elfogadása, azaz a információszabadságról szóló törvény módosítása. (Ennek következtében hagyta ott az Átlátszó a területen mérvadó civil szervezetekkel együtt az antikorrupciós munkacsoportot.) A CÖF-fel mint afféle élőerős Magyar Vizslával megvalósított politikai kampány pedig végképp el kell, hogy oszlasson minden, a kampányfinanszírozás tisztaságával kapcsolatos, a második Orbán-kormányhoz fűződő illúziót.

Természetesen elfogadható legitim célként, amit Fricz Tamás CÖF-kurátor mond, hogy tudniillik az uniós bürokratáktól meg kell védeni a demokráciát: hátha tényleg ez a harc lesz a végső, és nem is lesz szükség több békemenetre. És az sem sért semmilyen jogi vagy politikai normát, hogy épp az a szervezet epekedik a békéért, amelyik feltétlen elkötelezettje az újabb és újabb háborúkat és harcokat hirdető miniszterelnöknek. (Úgy látszik, visszajött a tömegrendezvényekkel abszolvált békeharc is.) A részben pártpénzekből, részben ellenőrizhetetlen forrásokból finanszírozott álcivil politizálás viszont kikezdi a demokrácia működését. Hogy mennyire tekinthető ténylegesen civilnek a CÖF-CÖKA működése, abban eligazít a NAV legutolsó „érvényes civil kedvezményezettek” listája. Ebből az derül ki, hogy a 40 milliós pártadomány mellett a finanszírozásért felelős CÖKA javára idén 58 adózó rendelkezett az adója 1 százalékáról, összesen 287 ezer forint értékben.

Az elburjánzó korrupció mellett ennek a sajátos politikai eszköztárnak nem várt következménye lehet, hogy a 2018-as választási kampányt már egy hagyományőrző cukrászegylet és egy alapítványi formában működtetett tűzoltózenekar vívja, míg a surranópálya előnyeiben bízó harmadik erő a kispesti akvaristákat küldi harcba maga helyett. Egy európai demokráciában politikusok, és nem bornírt amatőrök csinálják a politikát: egy viccpártnak is ezerszer több létjogosultsága van ebben a szcénában, mint a kétes legitimitású, komolykodó nemzeti gittegyleteknek. Ha nem figyelünk oda, hovatovább nemcsak a kampánypénzek, de a pártok is eltűnnek a szemünk elől.

Itt a civil támogatások listája: a kormány mellett demonstrálni menő

Bőségesen kaptak működési támogatást az idei büdzséből kormányközeli civil szervezetek, a dúsgazdag Teleki László Alapítványtól kezdve a fideszes képviselő Simonka György által vezetett Magyar Dinnye Szövetségen át az állami támogatásokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökéhez, a Békemenet-szervező Csizmadia Lászlóhoz köthető Polgár Portálig. A NEA nem kívánta a nyilvánosság elé tárni a döntéseket bemutató listát, pusztán a tájékozódást korlátozó módon, egy-egy szervezet eredményét megjelenítő keresőt üzemeltet. Az atlatszo.hu most a teljes listát közzéteszi. Tovább a teljes cikkre.

Békemenet után kísértetjárás: fantomok és álcivilek kampányolnak Bajnai ellen

Sem az Orvosi Kamara, sem a Református vagy az Evangélikus Egyház, sem további, a szervezet honlapján felsorolt társadalmi szervezetek nem csatlakoztak a Békemenetet és a Bajnait ekéző plakátkampányt jegyző Civil Összefogás Fórumhoz, derítette ki az atlatszo.hu. A CÖF-tagszervezetek között fantomcivilek is feltűnnek, és a Kárpát-medencei magyarság legitim képviselőjeként pózoló, harcosan kormánypárti Civil Összefogás Fórum jogi státusza is tisztázatlan. Tovább a teljes cikkre.

Becker András

 

Megosztás