Perre megyünk a Petőfi-film milliárdos díszletéről kötött szerződések ügyében

Adatigénylési pert indítottunk az NFI-vel szemben, mivel nem hajlandók kiadni a Rákay Philip-féle Petőfi-film díszletének szerződéseit. A Filmintézet korábban olyan szerződéslistát mutatott be a több milliárdból épült díszletvárosról, ahol ki voltak takarva a pénzösszegek és a bérlők nevei.

A Most vagy soha! a Filmintézet eddigi legmagasabb költségvetésű filmje lett. A producer, Rákay Philip elmondása szerint a film 7 milliárd forintos költségvetésének közel felét a fóti díszletvárosra költötték el, ami szerinte hamarosan visszahozza a befektetett összeget, hiszen más produkcióknak is bérbe adható a ’48-as Pest-Budára hasonlító díszletegyüttes.

A telek jelenleg 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona, ezért a Filmintézethez fordultunk adatigényléssel, kikérve a Petőfi-film készítése óta megkötött bérleti szerződéseket. Tekintve, hogy az NFI állami szervezet, annak bevételei, így a díszlettel kapcsolatos bérleti szerződések részletei közérdekű adatnak számítanak.

Csak a lényeg nem derült ki a szerződésekből

Az NFI azonban a kérdésünkre válaszul egy igen hiányos adatsort küldött. Bérleti szerződést csak egyet kaptunk, ezen gondosan ki volt takarva a bérlő neve, a bérlet időtartama, és összege is. A kapott dokumentumok között volt még egy adásvételi (azaz nem bérleti) szerződés, ami szerint az NFI megvett egy külföldi stúdió által felhúzott díszletet – a bérlő nevét, összegét és időtartamát itt is eltávolították.

A legteljesebb dokumentum egy összesítés volt, amiből kiderült, hogy 2024. január és 2025. március között 3 produkció készítői bérelték ki a Pest-Buda-díszletet. Ezekből a produkciókból nettó 168 992 500 forint folyt be, azonban (ahogy a listából is látszik) ebben nemcsak a Pest-Buda-díszlet, hanem két másik helyszín díszletei is benne voltak.

A bérlők neve és a részösszegek itt sem láthatók, vagyis továbbra sem tudtuk meg, mennyi bevétele származik az NFI-nek (így az államnak) a díszletvárosból.

Az sem derült ki, hogy milyen produkciók számára adják ki a díszletet – például, hogy a bérlők között vannak-e közpénzből finanszírozott produkciók készítői is.

Váratlanul visszaléptek a megegyezéstől

Miután nem kaptuk meg a kért adatokat, adatigénylési keresetet adtunk be, amit a bíróság befogadott. Nem sokkal később megkeresett minket a Filmintézet, és peren kívüli megegyezést ajánlott.

Egy személyes tárgyalás után látszólag sikerült is egyezségre jutni. Az NFI az egyezségi ajánlatában felajánlotta, hogy a kitakart adatokat mutató táblázatot az alábbi adatokkal egészíti ki:

• a produkció tekintetében annak megjelölése, hogy nemzetközi vagy magyar produkcióról van-e szó,
• bérleti díj produkciónkénti bontásban,
• a bérletek időtartama (dátumtól dátumig) produkciónkénti bontásban.

Ezt mi egy válasz-e-mailben el is fogadtuk, eltekintettünk volna tehát a teljes szerződésektől (amik akár olyan adatokat is tartalmazhattak volna, mint a produkció címe és a bérlő neve), csak arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mennyit fizettek a bérlők egy-egy konkrét díszlet használatáért, hogy mennyi ideig bérelték azokat, és hogy magyar vagy külföldi bérlőkről van-e szó.

Egy hét múlva azonban újabb e-mailt kaptunk az NFI képviselőjétől, ahol azt írták, „nem áll módunkban egyezséget kötni, azonban köszönjük az egyeztetésen való részvételeteket.”

Mennyire térül meg a közpénz?

További opciók híján a szerződéseket mégis adatigénylési perben kérjük ki. Fenntartjuk, hogy az állami intézet bevételei közérdekű adatok.

Az NFI 100%-os állami tulajdonban áll, ezért a gazdálkodása a törvények alapján nem titok, hanem nyilvános információ.

Így a díszlettel kapcsolatos bérleti szerződései is közérdekű adatoknak számítanak, az mindenképpen, hogy kivel kötnek szerződést, és mennyiért. Ehhez képest az NFI ezeket is titkolná a nyilvánosság elől.

Alaptörvény 39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

Ahogy korábban írtuk: filmes forrásaink szerint egy, a fótihoz hasonló díszletet nagyjából heti 10-20 milliós összegért lehet kibérelni, és egy tipikus játékfilm-forgatás 8-10 hetet vesz igénybe egy fő helyszínen. Ez alapján, egy produkcióból mintegy 10-20 millió forint bevétele lehet az NFI-nek – s tekintve, hogy egy év alatt 3 stábnak adták ki a helyszínt, nem valószínű, hogy – miként Rákay Philip állította – 8-10 éven belül megtérülne az országnak a milliárdos befektetés.

Különösen akkor nem, ha a forgatások közpénzt is kapnak: sok magyar produkció (mint a Most vagy soha! is) állami támogatással készül, amit hol direkt kormányzati forrásként kapnak, hol maga az NFI biztosítja. Emellett a külföldi stúdiók is igénybe vehetnek közvetett támogatást a produkció büdzséjének 30 százalékáig, hiszen a társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét.

Az adatigénylési per után, ha megkapjuk a produkciók adatait, azt is kikérjük majd, ezek közül melyik film kapott közvetett vagy közvetlen állami támogatást.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs