Verseny nélkül kapott 930 milliós állami megbízást Palkovics barátjának a cége

Az állami szférában kötelezővé tett Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer szerzői jogainak és a szoftverek forráskódjainak kizárólagos tulajdonosa az SDA DMS Zrt., így látszólag nem volt lehetősége az állami tulajdonú Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.-nek mással megkötni a rendszer szupportjára vonatkozó keretszerződést. Az EKEIDR-t kifejlesztő társaság tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa. Fauszt cégei évek óta jól profitálnak abból, hogy olyan szoftvereket gyártanak, amelyeket aztán kötelező jelleggel vezetnek be az állami intézményekben.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében osztott ki közel egymilliárd forintot az állami tulajdonú Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. A beszerzés tárgya „EKEIDR Szupport szolgáltatás” volt a kormányhivatalok részére. A szűkszavú eredménytájékoztató nem sok támpontot ad ahhoz, hogy miért csak a nyertes SDA DMS nevű cég jelentkezhetett a feladatra, de az ekr.gov.hu-n megtalálható az a dokumentum, ami magyarázatot ad a jelenségre.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ahogy arról korábban beszámoltunk, több száz állami szervezetnek kell bevezetnie egy egységes iratkezelő rendszert az intézményeiben 2024 végéig. Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis a – nem nyilvános – 2044/2023. kormány határozat alapján az érintett szervezetek számára a Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer bevezetése kötelező. A történet külön szépsége, hogy ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk. Ez 82 milliárd forintra is rúghat.

A leírás szerint a Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer „egy teljes körű iktatási rendszer, mely végigkíséri az iratokat a beérkezéstől vagy a keletkezéstől kezdve az irattárazáson és postázáson át a selejtezésig, legyenek azok elektronikus – e-mail, fax, fájlban tárolt – és/vagy papír alapú dokumentumok. A rendszer támogatja az összes, iratokkal kapcsolatos munkafolyamatot és a meglévő irattári anyag gyors és tömeges, kötegelt szkennelését – ezzel lehetőséget biztosítva a modern, papírmentes ügyiratkezelésre való áttérésre –, és megvalósítja az ehhez szükséges elektronikus archiválást a jogszabályban előírt módon.”

A sokaknak még új szoftvert néhány helyen már korábban is használták a közszférában, így többek között a MÁV-nál és a Nemzeti Vagyonkezelőnél, de a fővárosi és megyei kormányhivatalokban is. Utóbbiak számára keresett szupport szolgáltatást végző vállalkozást a Lechner Tudásközpont Kft. Illetve, az túlzás, hogy keresett, hiszen csak egy céggel köthetett szerződést a feladatok elvégzésére.

Az állami cég szerint ennek az az oka, hogy „a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által alkalmazott Rendszert az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő jogelődje fejlesztette ki, amelyből 2012. december 31-én kivált az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő, akinek a kiválással tulajdonába került a Rendszerhez kapcsolódó valamennyi szerzői jog, illetve a Rendszer licencelése, fejlesztése, bevezetése és szupportja vonatkozásában megkötött szerződésekből eredő összes jogosultság és kötelezettség.”

Milliárdos állami megbízások

Ez a cég pedig nem más, mint az SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa. Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovicsnak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban miniszter lett és 2022 novemberéig az is maradt. De Maga Fauszt Zoltán sem állt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának. Ez a megbízatása 2020 végéig tartott.

Palkovics és Fauszt 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben. És bár az ex-miniszter akkor az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (sőt, a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), szerinte ennek semmi köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez. Fauszt érdekeltségeihez mindenesetre azóta is ömlenek az adóforintok.

Az SDA-cégek csak 2008 és 2022 között összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A cégbirodalom egyik aranytojást tojó tyúkja a KRÉTA. A szoftvert az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért, azóta pedig már minden közoktatási intézményben kötelező használni. A KRÉTA az elmúlt években több milliárdot hozott a konyhára Fausztéknak.

A módszer tehát látszólag az, hogy az SDA-cégek kifejlesztenek valamit, amit aztán a kormány kötelezővé tesz, amivel hosszú évekre biztosítják a bevételi forrást (kizárólagosan) Fauszt cégeinek. Bár az EKEIDR esetében úgy tűnt, megtörik a jég, a mostani nettó 930 millió forintos tender is bizonyítja, hogy ez aligha lesz így.

Az SDA DMS nélkül jóformán lépni sem tudnak

Az iratkezelő szoftver országos bevezetésére ugyanis kiírtak egy 82 milliárdos keretmegállapodást, amit 5 cég nyert el: a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.,
a Kontron Hungary Kft., a Telekom Rendszerintegráció Zrt., a MultiContact Consulting Szolgáltató Kft. és maga a szoftver fejlesztője, az SDA DMS Zrt. Az SDA DMS-en kívül a többi 4 cégnek nem volt releváns tapasztalata az iktatási rendszer tekintetében, így nem is volt meglepő, hogy az első negyedévben gyakorlatilag csak az SDA DMS kapott megrendelést.

Mivel a keretmegállapodást gyanús körülmények között kötötték meg, jeleztük az észrevételeinket a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH). A hatóság azonban nemrég tájékoztatott minket arról, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást az esettel kapcsolatban.

Felmerülhetett volna, hogy a mostani tendert ennek a keretmegállapodásnak a részeként írják ki, azonban a Lechner Tudásközpont Kft. közölte, hogy a „szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg”, és hogy a „keretmegállapodás hasonló tárgyú szolgáltatásai kizárólag a Rendszer bevezetésével összefüggésben rendelhetők meg az ajánlatkérők számára” (…) „a szolgáltatás terméktámogatásra nem használható”.

Mivel az eljárás tárgya az EKEIDR rendszer és a bevezetett modulok szupport szolgáltatásának biztosítása (ld. ügyfélszolgálat, rendszerkövetés, szoftverfrissítés stb.) és nem a bevezetése volt,

a további négy cég nem is indulhatott a megbízásért, kizárólag a fejlesztő SDA DMS Zrt. – egy önálló tender keretében.

Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumból kiderült az is, hogy az iratkezelő rendszer szerzői jogainak és a szoftverek forráskódjainak kizárólagos tulajdonosa az SDA DMS, így a kormányhivatalok hiába rendelkeznek örökös licenccel az EKEIDR-re vonatkozóan, nem jogosultak a szoftver továbbfejlesztésére, módosítására, átalakítására és sokszorosítására sem. (Hasonlóan a keretmegállapodásban szereplő további 4 céghez.) Ráadásul a licenchez nem kapcsolódik terméktámogatási szolgáltatás sem, azt „az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő (ld. az SDA DMA – a szerk.), mint fejlesztő külön megrendelés és szerződés alapján biztosítja.”

Vagyis nagyon úgy fest, hogy az EKEIDR kapcsán is meg van kötve mind a szoftvert bevezető cégek, mind a szoftvert használó intézmények keze: az SDA DMS közreműködése nélkül szinte semmit sem csinálhatnak.

Katus Eszter

Nyitókép: Átlátszó montázs