Lámaszobortól ketreckilátóig: abszurd objektumok, amiket idén mutattunk be

Bár már rengeteg furcsasággal találkoztunk az évek során, azért még most is előfordul időnként, hogy jártunkban-keltünkben tátott szájjal rácsodálkozunk egy-egy objektumra. Legtöbbször ugyan az európai uniós támogatásból létrehozott építményeknél fordul elő, hogy a józan észt háttérbe szorítják az irreális ötletek, de néha állami vagy önkormányzati pénzből is születnek abszurd csodák. Összegyűjtöttük a legképtelenebb létesítményeket, amelyeket idén láttunk kis hazánkban – a cikk végén szavazhattok a kedvencetekre.

A 40 centis kilátó és az alföldi szánkódomb ikonikus példája annak, hogy mennyire túlszalad egyesek fantáziája, ha „ingyenpénz” áll a házhoz. A logikus ugyan az lenne, hogy egy-egy ilyen bizarr projekt látványa elrettenti a többieket attól, hogy hasonlót létrehozva ők is köznevetség és felháborodás alanyai legyenek, de nálunk unortodox módon épp ennek ellenkezője történik.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mintha valami groteszk verseny lenne, hogy ki tud minél hülyébb dolgot alkotni, folyamatosan születnek a döbbenetes objektumok. Idén kétséget kizáróan a csupasz prérin álló lombkorona-sétány nyerte a kategória fődíját, de kis hazánkban jártunkban-keltünkben más erős versenyzőket is láttunk a mezőnyben. Mutatjuk a legütősebbeket.

1, Ketreckilátó Verőcén

A Pest vármegyei községben 300 millió forintot költöttek uniós pénzből egy kiszuperált trafóház helyrepofozására, egy játszótérre és egy kilátóra. Mindezt a Római Birodalom emlékére, afféle turistacsalogató látványosságnak szánták, de a siker kérdéses. A római őrtornyot idéző kilátó ugyanis gyakorlatilag egy fémketrec, amit egy nagyobb szélvihar már meg is bontott – utána a tűzoltók spaniferekkel rögzítették a darabjait.

A liftházra hajazó építmény egy 9,3 tonnás hegesztett acélszerkezet, alumínium terpesztett lemez burkolattal a közbeszerzési iratok szerint. A polgármester elmondása alapján pedig egy 8 méter magas és 36 négyzetméteres „installáció”, ami ráadásul földszintes lesz, mert az eredetileg tervezett lépcsőt nem teszik bele.

2, Lámaszobor Mezőhegyesen

Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauruszokra vagy kövér birkákra hasonlít.

Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően nyáron megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint.

3, Nyitott buszmegállók Zalaszengróton

Nagy port kavart a Zala vármegyei kistelepülés életében, hogy két indusztriális buszmegállót helyezett ki az önkormányzat. A két építmény egyike a volt Tüzép-telep mellé került, a másik pedig az Aranyodi utcára. Az első pillantásra is meglepő alkotások nem arattak osztatlan sikert a lakosok körében. Van, aki szerint a helyi óvodás rajzverseny nyertesének koncepciója valósult meg, más szerint kutyaházra hasonlítanak.

A képviselő-testület a 2023. október 26-i ülésén szavazta meg a beruházást. A kapcsolódó polgármesteri előterjesztés szerint „A kihelyezésre kerülő új fülke modern anyaghasználatával, stílusos megjelenésével jobban beleillik a város azon részén kialakuló városképbe”. A két objektumra összesen 2,6 millió forintot csoportosított át az önkormányzat, és bár hátulja egyik résznek sincs, az egyik felük pedig felül is nyitott, a polgármester szerint majd befuttatják őket növényekkel, és jó lesz minden.

4, Biciklis kalandpark Hatvanban

A „Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén” fantázianevű EU-s projekt jó eséllyel törhet a 2007-2014-es EU-s fejlesztési ciklus legértelmetlenebb magyarországi beruházása címre. A Zagyva árterében lévő híd felesleges cikk-cakkokat ír le, a kalandpark le van zárva és kong az ürességtől, a kerékpárutat már egy év után feltörte a nád. A projektet először 2016-ban mutattuk be, idén év elején pedig visszatértünk Hatvanba, hogy megnézzük, mi maradt belőle. Nem sok.

A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A nettó 140 millió forintból épült kalandparkot a 7 éves fennállása alatt mindössze 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintjába került az uniós adófizetőknek. A városban most még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az utódját. A jó hír, hogy arra negyedannyi pénz is elég lenne, a rossz viszont az, hogy erre EU-s forrás már nincs, a hazai adófizetők állnák a költségeket.

5, Kézilabda-pálya a szántásban

Itt biztosan senkit nem fog zavarni a pattogó labda – állapították meg sommásan a „Jóvanazúgy!” nevű Facebook-csoport tagjai, miután egyikük egy kültéri kézilabdapályáról tett fel képeket. A fotókon jól látszik, hogy a vadonatúj rekortán pálya mezőgazdasági területen, Kozármisleny szélén, a település végét jelző táblánál, viszonylag messze a lakóházaktól, az út mentén kapott helyet. A szürreális látvány szerint a pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sincs, ahogy parkoló vagy járda sem, akad viszont sár és szép kilátás a Pécsi tv-toronyra.

Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni. „A törvény lehetőséget ad rá, hogy a sportcélú beruházáshoz kivonjuk az érintett termőföldet a művelésből, így nem volt akadálya a szántó beépítésének” – érvelt a polgármester.

+ 1: „Tűzivíztározók” Tihanyban

Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket.

Bár néhány helyen mutatóba maradt egy kis szőlő, gyümölcsfák nem nagyon árnyékolják a medencéket, pedig a tulajdoni lapokon gyümölcsös és gazdasági épület, illetve szőlő és gazdasági épület szerepel leggyakrabban. Van teniszpályára hajazó szénaszárító is, a luxustanyákra épített medencéket pedig tűzivíztározónak hívják.

Erdélyi Katalin