Még egy hajó sem kötött ki a trieszti magyar kikötőben, mégis nyeli a közpénzt

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Trieszt egy híres kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger partján, Szlovénia szomszédságában. „1382-től 1867-ig a Habsburg Birodalom, majd 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a birodalom legfontosabb hajózási és hadikikötőjeként, egyben székhelye az Osztrák Tengermellék tartománynak. A 20. század elején a város a Birodalom negyedik legnagyobb városa volt Bécs, Budapest és Prága mögött.” – írja róla a Wikipedia.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019. július elején jelentette be, hogy Magyarország „tengeri kikötőt létesít” a Budapestről alig hatórás autóúttal elérhető olasz városban. A hivatalos közlemény szerint a magyar kormány „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”.

Az is elhangzott ekkor, hogy „a vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Zeno D’Agostino, a kikötő vezérigazgatója a trieszti kikötőben 2019. július 5-én. (fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)

Nem is kikötő, elhagyott olajfinomító

Nem sokkal később azonban a HVG megtudta, hogy a területen korábban olajfinomító működött. Se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, tehát bőven lesz mire költeni a Szijjártó által beharangozott 100 millió eurónyi fejlesztési összeget. A lap szerint azonban nem is alkalmas a helyszín nagy konténerhajók fogadására, mert a partszakasza csupán 300 méter hosszú, a vize pedig csak 13 méter mély.

Az alábbi térképen a Trieszt partjainál augusztus elején horgonyzó hajók láthatók: az utasszállítók (zöldek), teher- és konténerhajók (citromsárgák) mind a horgonyjel közelében lévő központi kikötőben állnak, a kisebb hajók (kék, rózsaszín) pedig annak szűkebb részein. A magyar kormány által megvásárolt terület a nagy kikötőtől délkeletre, egy öböl szélén fekszik, a kettő között pedig csak két narancssárgával jelölt olajtanker, és a parti őrség kishajója (piros) horgonyoz.

A trieszti kikötő, piros keretben a magyar kormány által megvett terület (forrás: vesselfinder.com)

Vásárlás után kezdtek gondolkodni

Az adásvétel végül jócskán a hivatalos bejelentés után, 2020 végén zárult le. A magyar állam megvásárolta az Aquila S.r.l. nevű olasz céget, amely a terület egy részét és a 2074-ig szóló kikötői koncessziót birtokolta. A terület másik részét egy másik vállalkozástól vették, a teljes vételár összesen körülbelül 10 milliárd forint volt.

Mivel azonban a trieszti helyszín egy évtizedek óta elhagyott ipartelep, ahol az 1980-as évek végéig olajfinomító működött, ami komoly szennyezést hagyott hátra, először az ingatlan kármentesítését kell megoldani. Úgy tűnik viszont, hogy a kormány az üzlet nyélbeütése előtt nem nagyon gondolkodott azon, hogy mit kezd majd a területtel:

csak az adásvétel után, 2021 januárjában írtak ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára.

A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forint) ajánlattal. A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó bejelentette az adásvételt.

65 milliárd forintot költhet rá a kormány

Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente külügyi államtitkár 2022 októberében nyilatkozta azt, hogy „elkészült a fejlesztés irányait kijelölő megvalósíthatósági tanulmány”, amely szerint olyan tároló, logisztikai kapacitás jön majd létre, amely különböző árucsoportokat tud kiszolgálni. Magyar arról is beszélt, hogy „az egyeztetéseket követően reményeik szerint két éven belül elkezdődik a fizikai kivitelezési munka, és négy éven belül megindul az áruforgalom a trieszti magyar kikötőben”.

2022 december elején Szijjártó azt közölte, hogy bemutatták a végrehajtani kívánt fejlesztési koncepciót és Olaszországgal „létrejött egy 45 millió eurós megállapodás, így hamarosan megkezdődhetnek az előkészítő beruházások, hogy 2026-tól a magyar vállalatok a kikötő magyar tulajdonú részét is igénybe vehessék exporttevékenységükhöz”.

A két nyilatkozat között egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát

a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.

A trieszti lap közzétette a kikötő látványterves videóját is:

Még mindig nem kezdődött el a beruházás

Ezután hosszú ideig csend volt, semmit nem lehetett hallani a projektről. Egészen idén július közepéig, amikor az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bízhatnak meg a munkálatok elvégzésével.

A győztes cégnek először hajózhatóvá kell tennie a csatornát, amihez kotrásra lesz szükség. Ezen kívül a munkálatok első fázisába tartozik a közúthálózathoz való csatlakozás megoldása is. Mindez várhatóan 45 millió euróba kerül majd, vagyis épp annyiba, amiről Szijjártó beszélt 2022 decemberében. A Trieste News 2022 októberi cikke alapján pedig ezt az összeget az olaszok fizetik.

Lassacskán tehát talán elkezdődik a beruházás a területen, amelyen az adásvétel óta nem történt semmi. A Google Earth műholdfelvételein jól látszik, hogy a helyszín 2023 januárjában pont ugyanúgy nézett ki, mint 2021 májusában.

A magyar kormány által megvásárolt terület műholdképe 2021 májusában (fent) és 2023 januárjában (lent) – forrás: Google Earth

A projektcég viszont nyeli a közpénzt

A projekt lebonyolítására egy új állami vállalatot alapítottak 2019 novemberében, amit a Külügyminisztérium alá rendeltek. A nemes egyszerűséggel Adria Port Zrt.-re keresztelt cég vette meg az olasz Aquilát, s vele a terület egy részét, valamint a 2074-ig érvényes kikötői koncessziót.

Ennek érdekében az Adria Port tőkéjét az alapításkori 1,8 millió euróról (akkori árfolyamon kb. 600 millió forint) 2020 decemberében 16,8 millió euróra (kb. 6 milliárd forint akkoriban) emelték. A társaság 2020-as mérlegébe az Olaszországban vásárolt terület 17,6 millió eurós (kb. 6,3 milliárd forint), a rajta fekvő épületek pedig 5,8 millió eurós (kb. 2 milliárd forint) értéken kerültek be.

S bár a beígért fejlesztés még nem indult el, a trieszti terület bérbeadásából 2021-ben 2.093 euró (kb. 800 ezer forint), 2022-ben pedig bő 14 ezer euró (kb. 5,6 millió forint) bevételhez jutott az állami cég. Ez persze édeskevés a költségekhez képest, így a cég masszívan veszteséges minden évben: 2020-ban 374,5 millió, 2021-ben 354,6 millió, 2022-ben pedig 424,4 millió, vagyis

eddig összesen 1,1 milliárd forint mínuszt hozott össze.

Ez persze nem csoda, hiszen csak irodabérlésre a bevételük sokszorosát költötték az elmúlt években. Az Adria Port Zrt. székhelye 2020 októbere óta Budapest II. kerületében, a Zen Garden irodaházban található (előtte a szintén második kerületi Medve Cornerben székeltek), de emellett Triesztben is fenntartanak egy irodát.

Az Adria Port Zrt. budapesti és trieszti irodájának épületei. (fotók: Google)

Sőt, annyira készültek az olaszországi bizniszre, hogy bár az Aquilát csak 2020. december közepén vették meg, már 2020 januárjában fióktelepet nyitottak Triesztben.

Az olasz és magyar irodák bérleti díja pedig

• 2020-ban 27.600 eurót (közel 10 millió forint),
• 2021-ben 83 ezer eurót (kb. 31 millió forint),
• 2022-ben pedig közel 122 ezer eurót (majdnem 50 millió forint) emésztett fel.

Az Adria Port Zrt. honlapján közzétett szerződéslisták is tartogatnak érdekességeket. Irodaügyben például azt, hogy az állami cég 2020-ban 10,3 millió forintért, 2022-ben pedig 6,5 millióért vett irodabútorokat az Office Line Kft.-től. De egyéb tekintetben sem sajnálják a pénzt kényelemre: a dokumentumok szerint 2020-ban havi 266 ezer forintért, 2021-ben havonta 411 ezerért bérelt a cég autókat a Porsche Lízing Kft.-től, 2022 őszén viszont a Postaautó Zrt.-vel szerződött le három évre (vagy egy bizonyos futásteljesítmény eléréséig), havi 1 milliós bérleti díjra.

Trieszt alig 6 óra autóval Budapestről (forrás: Google)

Emellett 2020 óta ismeretlen összegért, nem megnevezett óradíjért végez az állami cégnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogi és közbeszerzési tanácsadást. Szintén 2020 óta, és ugyancsak ismeretlen óradíj fejében a Lawand Mérnöki Iroda Kft. pedig környezetvédői szakértői tanácsadással segíti az Adria Port Zrt. munkáját.

Az állami cég egyébként elég sok tanácsra szorul a trieszti projekttel kapcsolatban a szerződéslisták szerint: 2021-ben és 2022-ben még a világhírű hamburgi kikötőt üzemeltető profi német cégnek is fizettek kikötőfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadásért – ám az óradíj összegét ezekben az esetekben sem közölték.

A trieszti kikötő/olajfinomító a Teseco Bonifiche honlapján

Azt azonban közzétették, hogy 2021 januárja óta havi 10-11 ezer eurót (kb. 4 millió forint) fizet az Adria Port Zrt. „környezeti létesítménykezelés” címszóval egy olasz kármentesító cégnek, a Teseco Bonifiche srl-nek, amelynek honlapján szerepel is a trieszti projekt.

Az állami cég éves beszámolóiból az is kiderül, hogy Garai Péter vezérigazgató 2019-ben 1,5 millió forint, 2020-ban 18,5 millió forint, 2021-ben 65.453 euró (az akkori 360-as árfolyammal kb. 23,5 millió forint), 2022-ben pedig 61.417 euró (390-es árfolyammal számolva kb. 24 millió forint) fizetést kapott.

Garai Péter (b3) és Kiss-Parciu Péter (j) Massimiliano Fedrigával (j2), a trieszti székhelyű Friuli Venezia Giulia régió kormányzójával 2022. október 7-én Triesztben, az Adria Port projektjének bemutatóján – fotó: Regione FVG

A vállalatnak egyre több az alkalmazottja is: 2019-ben csak 1 ember (az igazgató), majd 3, később 7, tavaly pedig már összesen (Garaival együtt) 9 fő volt. Van egy felügyelőbizottság is, amely az egyik évben 3, a másikban 4 fős, és a tagok tiszteletdíja összesen 3 millió forint évente. Az első két évben tagja volt Kiss-Parciu Péter, a Külügyminisztérium regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is, ám tavaly ősz óta már nincs benne a testületben.

Szomorkodásra persze nincs oka: a kezdetektől kuratóriumi tagja a 2021-ben létrehozott Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak, amely egymás után vásárolja a történelmi épületeket a Kárpát-medencében. Triesztben ugyan még nem vettek ilyen ingatlant (vagy csak még nem tudunk róla), de talán mire a kikötő elkészül, erre is sor kerül.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A trieszti kikötő a 2023. januári műholdfelvételen és a látványterven (Átlátszó-montázs, forrás: Adria Port Zrt. és Google Earth)