A Fidesz tette kötelezővé a feltört KRÉTA rendszert, amire közel 40 milliárd adóforintot költöttek

A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.

A Telex írta meg, hogy szeptemberben hekkerek feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszerét, és valamennyi diák, tanár és iskola összes adatához, továbbá az üzemeltető eKréta Zrt. egyéb adatbázisaihoz és belső kommunikációjához is hozzáfértek.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hír már önmagában botrányos, hiszen rengeteg személyes adatról van szó (nevek, címek, elérhetőségek), köztük olyan érzékeny információk, mint egy-egy gyerek valamilyen esetleges tanulási nehézsége vagy egészségügyi problémája. Ezek pedig csak a KRÉTA rendszeréből – annak forráskódjával együtt – kerülhettek ki a hekkerekhez, akik emellett még számos egyéb dologhoz is hozzájutottak. Ebből némi ízelítőt, például egy belső levelet egy Telegram-csatornán publikáltak.

A szintén a Telex által bemutatott belső kommunikációból kiderül, hogy az oktatási szoftvert üzemeltető eKréta Zrt.-nél már szeptemberben észlelték a problémát, de először alábecsülték, aztán pedig próbáltak nem foglalkozni vele. Ebbe beletartozott az is, hogy igyekeztek a nyilvánosság elől eltitkolni. Nem szóltak se a szülőknek, se az iskoláknak, hogy hekkerekhez kerültek az adataik.

Ezt jelzi az is, hogy a KRÉTA szülőknek szóló felületén több rendszerüzenet jelent meg a képernyőn szeptemberben és októberben, de ebből kettő 1-1 „tervezett karbantartást” jelentett be, a harmadik pedig egy hibaüzenet volt. Hivatalos értesítés a hekkelésről nulla. Pedig illett volna.

Persze minek is fárasztották volna magukat ilyesmivel, hiszen egyértelműen a kormány bizalmát, támogatását és hátszelét élvezik. Ékes bizonyíték erre az is, hogy a rendszer feltörésével kapcsolatban egy kormánytag vagy egyéb befolyásos fideszes politikus sem nyilatkozott, pláne nem elítélően és/vagy felháborodottan.

A november 9-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére is csak annyit mondott, hogy vizsgálják a KRÉTA-rendszer feltörését, de egyelőre nem tudni, hol történt mulasztás, és hogy elkerülhető lett volna-e a hekkelés, vagy nem.

Ez a hozzáállás teljesen érthető annak fényében, hogy gyakorlatilag

a Fidesz tette kötelezővé a KRÉTA rendszert a közoktatásban, és az elmúlt években közel 40 milliárd forintot költöttek rá az adófizetők pénzéből.

Ahogy azt szeptemberben megírtuk, a KRÉTA szoftvert a felsőoktatásban használt oktatási rendszer, a Neptun működtetője, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért. Ezután a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában kötelező volt ezt használni.

Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu

A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.

Az új termékhez lett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kiválva 2016 májusában megalakult az eKréta Informatikai Zrt., amely azóta csak a közoktatásban használt szoftverrel és fejlesztéseivel foglalkozik. A cég állandó partnere a közoktatásért felelős KLIK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is. A közbeszerzési adatbázis alapján az eKréta Zrt. eddig összesen nettó 36,2 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott a KRÉTA működtetéséért és fejlesztéséért.

A cég tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak,

akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022 áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.

Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz. A KRÉTA rendszert üzemeltető eKréta Zrt. mellett ugyanis ott van a Neptunt működtető SDA Informatika Zrt., a közigazgatásban használt iratkezelő programot, a Poszeidont működtető SDA DMS Zrt., valamint a közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő E-Educatio Zrt. is. Ezek a vállalkozások is Fauszt Zoltán cégbirodalmának részei, és rendszeresen kapnak közpénzes megbízásokat.

Palkovics László néhány napja lemondott, mert nem tetszett neki, hogy elveszik a tárcájától az energiai területet és megalakul az Energiaminisztérium – így a technológiai és ipari minisztérium megszűnik, és a feladatait szétosztják más tárcák között. Az hamarosan kiderül, hogy Palkovics lemondása megtöri-e Fauszt cégeinek közpénzes sikerszériáját, vagy a szoftvereivel már annyira beágyazta magát az állam szövetébe, hogy a miniszteri barát nélkül is megtartják őket.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a hulladékkezeléssel és -hasznosítással foglalkozó Saubermacher-Magyarország Kft. új telephelyének ünnepélyes átadásán Kecskemét Ballószög tanyán 2022. szeptember 15-én. (fotó: MTI/Bús Csaba, montázs: Átlátszó)