Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
Kovács Imre és cége, az EU-Fire EGS Kft. geotermikus projektjeire Hadházy Ákos irányította rá a közvélemény figyelmét. A képviselő novemberben, a Facebokon írt arról, hogy az EU-Fire EGS Kft. 13,5 milliárd forintnyi EU-s támogatást kapott arra, hogy Battonyán egy geotermikus erőművet építsen fel, ám közel nyolc év alatt még semmi nyoma egy működő erőműnek. Később Hadházy rámutatott arra is, hogy az EU-Fire és hozzá köthető cégek más városokban is milliárdokat kaptak geotermikus erőművek (EGS Erőművek) építésére, azonban a beruházások évek alatt sem valósultak meg. (Hadházy Kiskunhalast, Mosonmagyaróvárt és Tótkomlóst említette, ugyanakkor az Átlátszó információi szerint Tótkomlóson, ahol szintén elakadt egy földhő-beruházás, egy másik, Kovácsékhoz nem köthető üzleti kör kapta a megbízást).
Hadházy novemberben megpróbálta válaszra bírni Kovács Imrét, az EU-Fire-höz köthető cégek vezető tisztségviselőjét a geotermikus erőművekről, és egy másik hozzájuk köthető elakadt projektről, egy kocsordi orvostechnikai üzemről. Kovács Imre azonban elutasította a válaszadást.
Kovács Imre és családja cégei az EU-Fire EGS Hungary Kft. nevű vállalat körül összpontosulnak, amely igen érdekes cég, mert bár neve alapján geotermikus energiában utazik, valójában a mezőgazdaságtól kezdve az orvostechnikai cégek gyártásáig számos iparágba belekóstoltak, jelentős részben állami vagy uniós támogatásokért cserébe.
Az alábbi ábrán mutatjuk a cégcsoport jelentősebb tagjait, és azt, hogy milyen közpénzzel támogatott beruházásokban vettek részt. Az ábra kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
A cégcsoport zászlóshajóját 2011-ben alapították meg, és ebben az évben már sikeresen is pályázott a Battonya mellé tervezett földhő-erőmű (Dél-alföldi EGS rendszerű geotermikus erőmű) megépítésére, az úgynevezett NER 300, uniós pénzeket elosztó programon. A kiválasztásban feltehetően szerepe volt annak is, hogy az EU-Fire EGS akkori egyik partnere a pályázó konzorciumban éppen a Simicska Lajos-féle Közgép volt.
A battonyai projektet jóváhagyta az állam, majd az EU is, így biztosították a 40 millió eurós (akkori árfolyamon 12 milliárd forintos) támogatást. Az egész projekt költsége, önrészekkel együtt eléri a 35 milliárd forintot. A beruházáshoz projektcéget alapítottak (immár az EU-Fire EGS és egy új partner, az izlandi hátterű Mannvit Kft. részvételével), és a sajtóban megjelent információk szerint 2013-ban el is indultak az előkészületek, egy évvel később pedig még kiemelt projektté is minősítették a beruházást.
2019-ben a HVG újságírója felkereste a helyszínt, de nem látta nyomát a tervezett erőműnek.
A csúszáshoz hozzájárult az is, hogy a cég nehezen kapott engedélyt a Bányafelügyelettől, emiatt a fúrásokhoz szükséges koncessziós szerződést is csak 2017-ben tudták megkötni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Az eredeti ütemterv szerint idén december 19-ig kéne átadni a mintaerőművet. Erre azonban a Hadházy által közzétett fényképek alapján igen kevés az esély, a helyszín két év alatt nem sokat változott. A Greenfo februárban uniós dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a cégek határidő-módosítást kértek, így a határidő 2023 vége lett.
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.) és a mosonmagyaróvári városüzemeltető cég is tulajdonrészt kapott.
A 3 milliárd forintos támogatást ezúttal is az EU biztosította, abban a reményben, hogy a 2015-ös fűtési szezonban már működni fog a rendszer. Ez nem így lett, de ennek ellenére 2017-ben további 2 milliárd forintot kaptak, immár nem az EU-tól, hanem a magyar kormánytól.
2018 márciusában a beruházásba bevont EU-Fire EGS Kft. az év végére ígérte az erőmű elindítását, és ünnepélyes alapkőletételt is tartottak két miniszter, Nagy István és Varga Mihály részvételével. Egy évvel később a város megújította a szerződést a fővállalkozó Geotherm Hungary Kft-vel, de a földhőszolgáltatás azóta sem került közelebb az elinduláshoz, a közelmúltban egy bádogkunyhón kívül nem sokat lehetett látni a környéken.
A mosonmagyaróvári erőmű-projekt helyén álló bódé Hadházy Ákos fotóján (Forrás: Facebook/Hadházy Ákos)
Ennek ellentmond, hogy a projektcég ellen 2019-ben felszámolási eljárás indult. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester a Telexnek novemberben azt mondta, „eredménytelen közbeszerzés miatt késik a projekt befejezése. Mivel nincs információnk arról, hogy a geotermia bekapcsolása a hőtermelésbe véglegesen meghiúsult volna, a hőszolgáltatási szerződés futamideje alatt ez bármikor megtörténhet.”
A Zsana és Kiskunhalas településeket érintő, 4 milliárd forintos összköltségvetésű programra 2017-ben nyert el támogatást a részben önkormányzati tulajdonú Zsana Geoterm Kft. A projekt a „Kiskunhalas és Zsana térségében megtalálható természetes víztározóra alapozva egy 20 MW hőteljesítményű geotermikus fűtőmű kialakítását célozta meg”, és a cég KEHOP-pályázaton 2,5 milliárd forint EU-s támogatást is elnyert.
A munkálatok meg is kezdődtek, amelyekbe a kivitelező bevonta Kovács Imre cégét, az EU-Fire-t is. Azonban
időközben szabálytalansági eljárás indult, és az Irányító Hatóság 1,2 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a céget.
Visnyei Miklós zsanai polgármester februárban a HVG-nek azt mondta, „sínen van az ügy, nyáron már elkezdődhet a projekt”, a szabálytalansági eljárásról pedig azt mondta, hogy időközben tisztázódtak a dolgok. Ez mégsem így lett, a beruházás azóta is áll, a Zsana Geoterm Kft. ellen pedig az Opten adatlapja szerint kényszertörlési eljárás van folyamatban.
A beruházás leállása előtt mindenesetre az EU-Fire EGS 460 millió forintot kapott arra, hogy próbakutakat fúrjon. Emiatt a cég honlapján a projekt „befejezettként” szerepel.
Érdekesség, hogy ugyanitt márciusban egy másik, kisebb geotermikus projekt sikeresen zárult: az MS Energy Solutions Kft. egy meddő, sikertelen olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútból kiindulva fejezett be egy zárt ciklusú, geotermikus hőtermelő erőművet. Ezt a beruházást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 81,84 millió forinttal támogatta.
Meg kell említeni, hogy az EU-Fire-cégcsoport nem minden geotermikus projektje volt sikertelen. 2018-ban például KEHOP-támogatás keretében 336 millió forintot kaptak egy mátészalkai geotermális távhőrendszer elkészítésére, amit 2021-ben befejeztek. A csoport egy másik cége, a Relic-Via Kft. egy makói geotermikus beruházás környékén tűnt fel 2010-ben. A cég a MATERM hőenergia-szolgáltatóra vonatkozóan kötött szerződést, közösen a GEOTERM INVEST Kft.- vel és a Brunnen Kft.-vel, egy „makói geotermikus kaszkádrendszer kialakítása projekt” kivitelezése érdekében, amely szintén megvalósult.
Az EU-Fire EGS és a kapcsolódó cégek a legnagyobb állami pénzeket a geotermikus beruházásaikon gyűjtötték be, de az évek során más tevékenységeik is sokat hoztak a konyhára. Az egyik leányvállalat, az Agro Prospect Kft. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) együttműködve részt vesz a „Keszthelyi magyar nagyfehér hússertés génmegőrzési projekt támogatása” című projekt megvalósításában, az Agrárminisztérium támogatásával. 2019-ben a kormány honlapjára felkerült dokumentum szerint erre 365 971 000 forintos szerződést kötöttek a céggel.
2020 júliusában a cégcsoport egy másik tagja, a MIKK Kft. szintén az agrárminisztériumtól kapott 628 millió forintos támogatást
„az illékony klórozott szénhidrogén szennyezettség hatékony kármentesítési beavatkozását célzó innovatív technológiai eljárás kidolgozása, valamint a kutatás-fejlesztési feladatok elvégzése az egykori Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének területén” feladatra. Érdekesség, hogy a céget akkor kevesebb mint egy éve (2019 szeptemberében) jegyezték be.
A koronavírus-járvány alatt sokat gazdagodott a cég frissen elindított orvostechnológiai divíziója. A kormány 2020 augusztusában indította el az Egészségipari Támogatási Programot (ETP), amelynek célja a hazai gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártás fejlesztése a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével. A vissza nem térítendő állami támogatás célja a hazai eszközellátás stabilitásának megteremtése mellett az is, hogy a cégek beléphessenek a világpiacra is.
A program keretében az EU-FIRE EGS Kft. három projektje kapott kormányzati támogatást: egy kocsordi orvostechnológiai üzemre, illetve kettő, a mátészalkai Ipari Parkban létesítendő gyártócsarnokra. Utóbbiak közül az egyik orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket és vérzéscsillapító eszközöket gyártana, a másik fecskendőket, injekciós tűket, szikéket és ollókat, a kocsordi gyár pedig a cég honlapja szerint orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket, vérzéscsillapító eszközöket, védőszemüvegeket, szilikon maszkokat, fecskendőket, sőt, lélegeztető- és újraélesztő gépekhez való alkatrészeket állít elő. A három beruházás összértéke 9 milliárd 787 millió forint, amelynek 80 százalékát biztosította a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásként.
Hadházy Ákos december 12-én azt írta, a mintegy 8 milliárd forintos támogatás mellé később a mátészalkai fecskendőgyár újabb 200 millió forintot kapott. A támogatást szeptemberben ítélték meg nekik az előfinanszírozott Széchenyi Program PLUSZ keretében (ez egy uniós hátterű program, és egyelőre a jogállamisági eljárások miatt nem garantált, hogy az EU később valóban elutalja a forrást), és novemberben már meg is kapta a cég az előleget.
Az egészségügyi üzemek támogatása azonban szintén vitássá vált: novemberben Hadházy és Kocsord megyei képviselője, Földi István (Jobbik) azt mondták, az ottani üzemben semmilyen termelés nem indult el.
Bírálták Varga Mihály pénzügyminisztert is, aki felavatta a kocsordi üzemet, azonban a szalagátvágásról szóló felvételeken látszik, hogy azokat nem az üzemben, hanem Varga Mihály irodájában vették fel.
Fotó a szalagátvágásról (forrás: Facebook/Varga Mihály)
Amennyiben ez igaz, folytatódott az a 2018-ban, a mosonmagyaróvári földhőerőmű alapkőletételénél is látott hagyomány, hogy az aktuális választások előtt még el sem készült beruházásokat avatnak fel kormánytagok.
Az EU-Fire cégcsoporthoz az Opten tanúsága szerint még több tucatnyi vállalkozás tartozik, ezek elsősorban a főcég leányvállalatai és/vagy Kovács Imre (ill. valamelyik rokona) áll az élükön. A legjelentősebb ezek közül az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft., amely az EU-Fire EGS üzemeinek telkeit kezeli, legalábbis a cég által leadott e-beszámoló szerint a kft.-nek Kocsord és Mátészalka külterületein vannak telephelyei – azokon a településeken, ahol a főcég kapott gyártási koncessziókat.
A cégcsoport kisebb tagjai az Opten-adatlapjaik szerint a legkülönbözőbb üzleti tevékenységeket végzik: van köztük fogorvosi rendelő, építészeti iroda és pénzügyi tanácsadócég. A leányvállalatok nagy részének tevékenységéről nem lelhető fel sok információ, bevételeik jellemzően minimálisak (emiatt alvó cégekhez hasonlítanak), és több vállalat végrehajtás vagy felszámolás alatt áll (ahogy korábban az EU-Fire EGS esetében is több alkalommal indult NAV-eljárás).
A cégcsoport honlapja szerint az energia, gyártás, orvostechnológia és mezőgazdaság mellett turisztikával is foglalkoznak. Állításuk szerint a cégnek Siófokon és a közelmúltban a NER-elit egyik kedvenc befektetési célpontjává vált Velencei-tónál vannak luxusapartmanjai, valamint Borsodgeszten egy látványborászatuk. Ezekről a befektetésekről azonban azon kívül, hogy vannak, mást nem árulnak el. A honlapra a turisztikai divízióról még nem töltöttek fel brossúrát; ez arra utal, hogy a beruházás új szerzemény lehet, amihez akár a közelmúltban kapott állami támogatás is biztosíthatta a tőkét.
Zubor Zalán
Címlapkép: Kovács Imre és Hadházy Ákos (forrás: Hadházy Ákos/Facebook) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd...
Gáz- és áramárra panaszkodott Facebook-posztjában Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere november végén. Szerinte hiába a lakossági rezsicsökkentés. „a közszolgáltatók, például...
Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De...
Debreciner.hu: 14 milliárd forint hitelt venne fel Debrecen önkormányzata a koreai katódgyárhoz szükséges földvásárlások miatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter...
