Több mint hárommilliárd forintot igényelt Süli János a Rothschildnak tanácsadásra

Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.

A Paks II. atomerőmű megépítésére vonatkozó szerződést 2014 januárjában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében írta alá az akkori nemzeti fejlesztési miniszter és orosz állami energetikai vállalat, a Roszatom képviselője. Az ügylettel kapcsolatban az Európai Unió akkor több kifogást is emelt, ezek közül az egyik az volt, hogy a projekt az EU-ban tiltott állami támogatást tartalmaz. Az Energiaklub és Jávor Benedek EP-képviselő is azzal fordult az Európai Bizottsághoz akkor, hogy állami támogatás nélkül Paks II. várhatóan életképtelen lesz: ezt egy 2015 nyarán készített tanulmánnyal is alátámasztották.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2015 végén azonban nyilvánosságra került egy másik tanulmány is, amelyet a magyar kormány számára készített a Rothschild nemzetközi tanácsadó vállalat: ebben azt hozták ki, hogy a Paks II. projekt gazdaságilag megtérül, azaz nem szükséges a projekthez állami támogatás. A tanulmányt többen kritizálták, de a kormány eljuttatta azt a vizsgálatokat végző versenyjogi biztosnak. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le, és bár a Bizottság kimondta, hogy a Paks II. projekt állami támogatást tartalmaz, ennek módját összeegyeztethetőnek találták az uniós jogrenddel, és így jóváhagyták a beruházást. Sajtóértesülések szerint az Unió jóváhagyásában nem kis szerepet játszott a Rothschild tanácsadó vállalat és a köreibe tartozó üzletemberek, lobbisták közreműködése (lásd cikkünkben lejjebb).

Nagy kérdés, hogy mire irányulhatott a 2018-ban Süli János által kezdeményezett újabb együttműködés a Rothschilddal?

Titkos szerződés több mint hárommilliárd forintról, „stratégiai tanácsadásért”

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. december 4-én részben zárt ülést tartott. Információink szerint ekkor fogadhatták el azt a határozatot, amely mentesítette a közbeszerzési törvény alól az említett „energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyú beszerzést. A mentesítés alá eső beszerzésről a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beszámolóját kérték egy éven belül.

Az ülés nyilvánosan elérhető jegyzőkönyve szerint az ülés nyílt részén a bizottság részéről 4 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselő volt jelen. Nem ismert ugyanakkor, hogy a zárt ülésen ki vett részt, miért volt szükség a közbeszerzések alóli kivételre, illetve ki hogyan szavazott az ügyben.

A nemzetbiztonsági bizottság 2018-as határozata

Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter ezután 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothshild & Cie pénzügyi tanácsadócég között „a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása” tárgyban.

A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés, vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint. Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.

A paksi bővítésért felelős miniszter arról is nyilatkozott, hogy a szerződés megkötése „a Miniszterelnökség alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges”, továbbá hogy az általa irányított szakterületen „a szerződésben meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem foglalkoztat”.

De hogy pontosan mi ez a feladat, arról az Átlátszó által megismert dokumentumokban egyáltalán nem esik szó.

Részlet a szerződéskötést kezdeményező iratból, amit Süli János szignált

Korábban is szerződhettek a Rothschilddal, akkor nem mondták meg, mennyi pénzről

Az Európai Bizottság 2017. március 6-án sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyta a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Az indoklás szerint a Magyarország által a két új paksi nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás tényleg állami támogatást tartalmaz, de ez összeegyeztethető az EU jogszabályaival, így bizonyos feltételek kikötésével engedélyezte a projektet.

Az Európai Bizottság határozata egyebek mellett hivatkozza a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányt is, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését. Hogy akkor pontosan miről és mennyiért szerződött a magyar kormány a patinás nemzetközi tanácsadócéggel, nem hozták nyilvánosságra, csak a beruházást kedvező színben feltüntető pénzügyi tanulmányt tették ki az internetre.

Az azóta megszüntetett Népszabadság 2014 januárjában közölt információi szerint a magyar kormány 2012. óta tanácsadói szerződésben áll a Rothschild-csoporttal, illetve a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céggel. A lap értesülései szerint a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport „közreműködésével” zajlottak, zajlanak, és ugyancsak a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget. Lázár János akkori kancelláriaminiszter ezeket az információkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében részletesen bemutatta, milyen szerepet játszott a Rothschild bankház a paksi bővítés során. A Direkt36 kutatásai szerint Klaus Mangold , a a német sajtóban néha csak Mister Russlandnak, vagyis Mister Oroszországnak hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál.

A Rothschild & Co egyébként egy világszerte szinte mindenhol jelenlévő, üzleti tanácsadást és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalat: 2021-ben az adózás előtti eredménye 1131 millió euró volt (ez kb. 400 milliárd forintnak felelt meg). A cégcsoportot a jelek szerint a koronavírus-járvány sem rázta meg, sőt: éves bevétele 67%-kal növekedett 2020-hoz képest.

A Direkt36 nyomozása szerint Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára. Magyarországon Mangold legközelebbi kapcsolata Lázár János, a paksi projektben szintén meghatározó szerepet játszó és jó német vállalati kapcsolatokkal rendelkező miniszter volt, Orbán Viktornak is ő mutatta be Mangoldot. A kormánynak aztán nagyon jól jött a nemzetközi hírű Rothschild-csoport fent említett tanulmánya, amely arra jutott, hogy a paksi beruházás megtérülésére lehet számítani piaci körülmények között.

A Rotschild-tanulmány megrendelőjével és árával kapcsolatos kérdésekre azonban akkor senki nem válaszolt az újságíróknak.

A Direkt36 kutatásai szerint Klaus Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig. Az Oettinger által felügyelt főigazgatóság írta azt a 2013 decemberi levelet, amelyben az Európai Bizottság az előzetes hozzájárulását adta, hogy az oroszok bővíthessék a paksi atomerőművet. Mangold és a német biztos kapcsolatára akkor derült fény, amikor a 444.hu megírta, hogy Oettinger 2016. májusban a német üzletember magángépével érkezett Budapestre.  A magánrepülőzésből európai botrány lett, mert az uniós biztosok nem fogadhatnak el 150 eurónál drágább ajándékot.

2017-ben újabb európai uniós eljárás indult a paksi bővítés ügyében, idén lesz eredménye

A cikkünk elején bemutatott 2018-as Rothschild-szerződést megelőzően, 2017 őszén Ausztria bejelentette, hogy bíróságon támadja meg a paksi bővítést jóváhagyó EU-döntést, és 2018 februárjában be is adta a keresetét az Európai Bíróságra. Az ügyet idén márciusban tárgyalták a luxembourgi bíróságon, a hírek szerint nyár elején várható a döntés.

Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség  által 2018-ban kezdeményezett Rothschild szerződés között, ezért a 8,4 millió eurós megbízással kapcsolatos kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Rotschild & Co sajtóosztályának és Süli János tárca nélküli miniszternek, de cikkünk megjelenéséig sehonnan sem kaptunk érdemi választ.

Stummer János jobbikos parlamenti képviselő, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „értesüléseit sem megerősíteni, sem cáfolni nem szeretném. Az Ön által kért információk minősített adatot érintenek, azokról tájékoztatást adni nincs módom.”

Sem a Nemzetbiztonsági Bizottság határozatán, sem pedig a szerződés megkötését kezdeményező miniszterelnökségi iraton nem szerepel semmilyen minősítési jelölés, így ezek a jogszabályok alapján nem minősülnek államtitoknak. A miniszterelnökségi irat utal arra, hogy maga a Rotschildékkal kötött szerződés viszont „korlátozott terjesztésű” minősítési jelölést kapott, így ennek részletes tartalma nem ismerhető meg. A minősítés felülvizsgálata érdekében a NAIH titokfelügyeleti eljárását kezdeményezzük.

Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy „az újabb Rothschild-szerződés tovább növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet. Pontosan milyen célra igényli a magyar kormány a »pénzügyi tanácsadást« a Rotschildtól 3,2 milliárd forintért? A kormánykommunikáció szerint a projekt finanszírozása megoldott, biztos lábakon áll, ráadásul egy államközi szerződésen nyugszik, ez ügyben aligha kell milliárdokért egy francia cég véleményét kikérni. A Rothschild ugyanakkor ahhoz a Klaus Mangoldhoz is köthető, akinek kulcsszerepe volt Paks2 uniós elfogadtatásában. Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak.”

Bodoky Tamás—Fülöp Orsolya

Címlapfotó: Klaus Mangold (balra) Orbán Viktor (középen) és Günther Oettinger (jobbra) társaságában Budapesten 2016 májusában (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.