2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.
A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. Az új szervezetek létrehozásának lényegében a 2019-es, az egyetemek alapítványi működéséről szóló törvény ágyazott meg, amelynek célpontja lett többek között a Corvinus Egyetem és az SZFE.
Az idén létrehozott KEVKA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket – egyetemeket, múzeumokat, állami gazdaságokat, értékes ingatlanokat – kaptak meg. Ezt megelőzően az egyetemek és más érintett intézmények felett az állam, pontosabban a mindenkori magyar kormány gyakorolt kontrollt. Az új törvény ezt a jogot
ingyen adta át nem állami szereplők, a választott politikusok által nagyjából ellenőrizhetetlen szervezetek kezébe.
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
Az újonnan létrehozott vagyonkezelők név szerint a következők:
Egyetemi alapítványok:
- Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány
- Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány
- Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
- Makovecz Campus Alapítvány
- Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány
- Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány
- Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány
- A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány
- Testnevelési Egyetemért Alapítvány
- Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány
- Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Kulturális vagyonkezelők:
- Magyar Kultúráért Alapítvány
- Hauszmann Alapítvány
Egyéb vagyonkezelők
- Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
- MOL – Új Európa Alapítvány
- Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
Ez egyébként éles fordulatot jelez a Fidesz-KDNP eddigi politikájához és retorikájához képest. A kormánypártok egyik fő kritikája ugyanis a megelőző kormányokkal szemben az volt, hogy azok „elherdálták” a nemzeti vagyont, például a MOL és a Ferihegyi Repülőtér privatizácójával, amiket vissza kell szereznie az államnak.
Az idei cél, hogy ehelyett újabb közintézményeket tegyenek „a mindenkori kormánytól” függetlenné,
már nem áll messze az MSZP-SZDSZ-kormányok retorikájától, miszerint „az állam rossz gazda”.
A korábbi privatizációtól a mostani alapítványi kiszervezés két szempontból különbözik. Az egyik, hogy most a több ezer milliárdnyi állami intézményt és vagyontárgyat ezúttal nem pénzért vásárolták meg az új tulajdonosok, hanem ingyen kapták meg, sőt, több esetben még pénzt is kaptak mellé. A másik különbség: most látszatra sem piaci alapon osztják szét az állami vagyont, hanem nyíltan politikai alapon.
Csoportkép az Ódry Színpadon – 2020. október 16 (forrás: Színház- és Filmművészeti Egyetem HÖK/Facebook)
Az alapítványi kiszervezés során a kormány nevezi ki a vagyonkezelők kuratóriumainak első tagjait, azonban a jövőben az új tagokról már a meglévők dönthetnek.
A kuratóriumokba kezdettől fogva Fidesz-közeli személyeket delegáltak, köztük korábbi minisztereket, pártpolitikusokat,
így az intézmények feletti ellenőrzés az államtól a párthoz, illetve annak informális hálózatához került át. Egyébként Orbán Viktor erről nyíltan elmondta egy interjúban, hogy például az egyetemi kuratóriumokba „kifejezetten a nemzeti szempont alapján” választottak tagokat, és hogy biztosítani akarják, „internacionalista-globalista” személyek ne legyenek a tagok között.
Fontos különbség még, hogy a vagyonkezelő alapítványok nem magáncégekkel vagy magánalapítványokkal azonos jogállásúak, hiszen a kuratóriumok vezetőit a parlament elvileg lecserélheti – ehhez azonban a tavalyi alaptörvény-módosítás alapján kétharmados többség kell. Emellett az alapítványi kiszervezés könnyedén válhat a teljes privatizáció, az ingatlanok, intézmények magánvállalkozóknak vagy magánszemélyeknek történő eladásának előszobájává.
Ugyanis az alapítványok az államtól ingyen kapott vagyonnal szabadon gazdálkodhatnak, azaz akár el is adhatják.
Az egyetlen korlátozás az eladással kapcsolatban az, hogy az egyes vagyonelemekre az állam, mint alapító elővásárlási, a részvénytársaságok esetében vételi jogot kapott. Vagyis, ha valamelyik alapítvány eladásra kínál egy egyetemet vagy kastélyt, akkor azt az állam 90 napig pénzért „visszavásárolhatja” – azaz milliárdokért visszaszerezheti az állam az ingyen elajándékozott közvagyont.
Nézzük sorban, milyen intézményeket, ingatlanokat és más vagyontárgyakat szerveztek tehát ki az állam alól és ezek megközelítőleg mennyit érhetnek.
A 2021-es törvénnyel a korábban kiszervezett egyetemek után alapítványi fenntartásba került a Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány), a Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány), a Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítván), a Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány), a Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújváros Felsőoktatásáért Alapítvány), az Óbudai Egyetem (Óbudai Egyetemért Alapítvány), a Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány), a Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány), a Testnevelési Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány) és a Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány).
Bár nem KEKVA-tulajdonba került, meg kell még említeni az egri Eszterházy Károly Egyetemet is, amelynek fenntartói jogait az Egri Katolikus Főegyházmegye kapta meg. Augusztusban Tokaj-Hegyalja Egyetem néven önállóvá vált az Esterházy Egyetem sárospataki Comenius Campusa, amelyet azonnal át is adtak egy újabb KEKVA-nak (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány). Az alapítvány kezdőtőkeként szintén vállalati részvényeket kapott, méghozzá az egyik legjelentősebb tokaji bortermelő cég, a Grand Tokaj Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját.
A Debreceni Egyetem főépülete – a campus épületei is alapítványi tulajdonba kerültek (forrás: Debreceni Egyetem/YouTube)
Az átalakulás után az egész országban csak öt állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia. Ez azt is jelenti, hogy Budapesten kívül egyáltalán nem maradt állami fenntartású egyetem.
Az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban ismerős neveket találunk:
Nehéz megbecsülni, az egyetemek kiszervezésével mekkora vagyont adott ki a kezéből az állam, de a nagyságrend már itt is ezermilliárdos lehet. Az egyetemek mint szervezetek fenntartói jogán túl az alapítványok jellemzően tulajdonba kapták meg az egyetemek ingatlanjait. Ide értendők maguk a campusok, kollégiumok, de például sporttelepek, üdülők, üzlethelyiségek, az orvosi képzésekhez tartozó gyógyszertárak és rendelők, lakások, díszkertek és gazdasági ingatlanok. Az egyetemi kuratóriumokat semmi nem kötelezi arra, hogy ezeket továbbra is oktatási célra használják, amennyiben az elidegenítés után a bevételeket oktatási célra fordítják. Akár el is adhatják őket, ami ellen csak az állam már említett elővásárlási joga jelent védelmet.
A debreceni egyetem, illetve az azt kezelő alapítvány például összesen 470 (!) különböző állami ingatlant kap meg ingyen,
teljes vagy osztott tulajdonként (ezek jelentős része nem is Debrecenben található, vannak köztük balatoni üdülők, budapesti és egyéb városokban található lakások is). A vagyonkezelő megkapja emellett a DVSC stadionját újjáépítő Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének 50 százalékát is az államtól.
Nem a debreceni egyetem alapítványa az egyetlen KEKVA, amely részvénycsomagokat is kap. A Semmelweis Egyetemet átvevő alapítvány az ingatlanvagyon mellé 9 777 658 darab, korábban az állam által megvásárolt Richter-részvényt is kapott (korábban hasonló módon, egyfajta tőkeként kapott MOL-részvényeket a Corvinus Egyetem alapítványa is). Idén az állam a visszavásárolt MOL-részesedés megmaradt részét pedig egy külön alapítványnak adta át. Ez lett a MOL-Új Európa Alapítvány, amelynek célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. A kuratórium vezetésére Miklósa Erika operaénekest kérte fel a kormány mint alapító, és később a kuratóriumba bekerült Demeter Szilárd kormánybiztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is.
Demeter Szilárd más vagyonkezelőkben is kulcsszerepet játszik, a kormánybiztos-múzeumigazgató a mostani kiszervezés egyik fő nyertesének nevezhető. Áprilisban hozták létre a Magyar Kultúráért Alapítványt is, amelynek ő lett a kurátora. Az alapítvány alá rendelték a korábban létrehozott Petőfi Irodalmi Ügynökséget (későbbi nevén Petőfi Kulturális Ügynökség), a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. A vagyonkezelőnek még 600 millió forint indulótőkét is biztosítottak, de különböző projektekre (főként építkezésekre) még további állami milliárdokra számíthat. Az újonnan létrehozott szervezet egyik napról a másikra a kulturális intézmények csúcsszervévé vált.
Bemutatjuk Demeter Szilárd birodalmának sokmilliárdos ingatlanvagyonát | atlatszo.hu
KDemeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada./blockquote>
Az alapítványt irányító kuratórium további tagjai:
A múzeumokat igazgató, folyóiratokat kiadó és művészeti ösztöndíjakat támogató szervezetek mellet a Demeter-féle alapítvány milliárdos ingatlanvagyon fölött is rendelkezhet. A portfólióhoz tartozik a MANK Kft. teljes ingatlanvagyona, azaz számos művésztelep és alkotóház. Ezek között találhatók évszázados nemesi kastélyok, mint például a Puteani-Esterházy-kastély Szigligeten.
A Demeter Szilárdhoz köthető kulturális alapítványok és értékesebb ingatlanjaik
A MANK saját becslése szerint az ingatlanvagyon mintegy 8 milliárd forintot érhet.
A Demeter-féle Petőfi-ügynökségé lett az Óbuda főterén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély és a 2500 négyzetméteres budapesti Andrássy-palota. Utóbbi korábban a budapesti I. kerületi önkormányzat tulajdonában volt, és 895 millió forintért adták el az államnak, elismerve, hogy bőven a piaci ár alatt volt az összeg.
Kevesebbszer emlegetett, de jelentős KEKVA a Hauszmann Alapítvány. A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó vagyonkezelő idén 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén, elvileg emlékházak és tudásközpont létrehozására. Az alapítványhoz kerültek a Szentendre külterületén lévő, a Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben,
összesen mintegy 5,5 hektárnyi területek is, amelyek többsége NATURA 2000 területen fekszik.
A Hauszmann Alapítvány elnökévé Madaras Bencét, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetőjét nevezték ki, aki a 2010-es évek elején a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. A kuratórium tagja még Koltay András, aki szintén a Fidesz-csak delegáltakból álló Médiatanács tagja volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, jelenleg Gulyás Gergely miniszteri biztosa, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre által tervezett piliscsabai campusa
Hasonló célú vagyonkezelő a Makovecz Campus Alapítvány, amely megkapta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát (miután az ottani egyetemi karok Budapestre költöznek). A KEKVA-törvény szerint az alapítvány feladata lesz egy ún. Collegium Professorum Hungarorum és egy Piliscsabai Collegium létrehozása, ahol pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzések folynak majd, valamint az egyetemi campus épületeinek megóvása – így az alapítvány ingyen kapta a mintegy 8 ezer négyzetméteres, a híres építész által tervezett campus egészét is az államtól.
Az alapítvány bírósági adatlapja szerint az kuratórium elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítója, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója. Maróth egy másik akadémiai csúcszervet is vezet, 2019-ben ő lett az MTA-tól elvett kutatóintézeti hálózat vezetője is. Rajta a kuratóriumban csak fideszes politikusok kaptak helyet:
Egy még tavaly meghozott törvény alapján, de szintén idén jegyezték be a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEÉÖMA), amely indulásként egyből meg is kapott két állami céget, a Manevi Zrt.-t (a részvények értéke: 11,2 milliárd forint) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (3,9 milliárd forint), valamint még 25 milliárd forint készpénzt. A KEÉÖMA elvileg azt a közfeladatot kapta, hogy vásároljon magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, de erről a tevékenységéről egyelőre semmi nem nyilvános, az alapítványnak még honlapja sincs. Az viszont tudható, hogy az átvett cégek tulajdonában 16 külföldi ingatlan található – ezekről decemberben írt az Átlátszó.
Összesen 16 külföldi ingatlanja van a közpénzzel kitömött alapítványnak, amit Szijjártó Péter helyettese vezet | atlatszo.hu
Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel.
A KEÉÖMA kuratóriumába szintén kormányközeli emberek kerültek:
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nevű vagyonkezelőt a korábban államosított Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság üzemeltetésére hozták létre. 2016-ban a birtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért visszavásárolta vissza az állam, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki.
Lázár János a Mezőhegyesi Ménesbirtokon (forrás: Lázár János/Facebook)
A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra, 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át,
és az idei évben is 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott.
A KEKVA-törvény alapján a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány átvette a Ménesbirtok legelőit, erdeit, szántóit, valamint indulótőkeként még átadták a részükre Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. teljes, korábban állami kézben levő részvénycsomagját. Kevéssé meglepő módon a kuratórium elnöke Lázár János lett, mellette bekerült még Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója, Kerezsi Miklós, a Ménesbirtok igazgatósági tagja, Csányi Attila, a Ménesbirtok felügyelőbizottsági tagja és Győrffy Balázs korábbi fideszes parlamenti képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Idén nemcsak az újonnan létrehozott vagyonkezelők, de korábban létező, Fidesz-közeli alapítványokhoz is komoly vagyonokhoz jutottak. Állami ingatlanokat kapott például a korábban alapított Universitas Miskolcinensis Alapítvány, valamint a Millenáris Alapítvány, amely most megkapta az államtól a teljes Millenáris Parkot, valamint a Nagymező utcai Thália Színházat. Az ingatlanok mellett pedig még 9,18 milliárd forint kezdőtőkét is kapott az alapítvány, amelyben egyébként Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője elnököl.
Zubor Zalán
Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Debreciner.hu: Melyik településen mennyi embert oltottak be? – Az NNK után a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal sem tudja megmondani A Debreciner...
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont...
Nem lesz túl boldog a pécsiek karácsonya a Magyar Közlönyben megjelent határozat miatt. A kormány ugyanis úgy döntött, visszavonja a...
Az Átlátszó olvasóinak jelentős része a Facebookról kattint a cikkekre, ám a közösségi oldal folyamatosan korlátozza a híroldalak elérését, ami...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!