Bezárás
nepotizmus

Kiváltságos kádergyerekek elitklubjaként indult Orbán Gáspár agyontámogatott szakkollégiuma

A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Pest ősi városmagjának, a nagybetűs Belvárosnak déli részén járunk egy borongós téli délutánon. Errefelé zárta le egykor a ma shoppingolós korzóként működő Váci utcát a városfali Belgrádi kapu, és ezen a környéken telepedtek meg egykor a valaha a főváros polgárságának mintegy negyedét kitevő pesti szerbek is. Amikor befordulunk a Szerb utcába, a Joghallgatók Önképző Szervezet (JÖSZ) szakkollégium a hármas szám alatt álló épülete előtt éppen egy öltönyös férfi száll be egy Audiba. A szakkollégiumról korábban már írtunk: az Orbán Gáspár nevéhez fűződő egykori diákszervezet tagjai úgy lakhatnak az ELTE állami tulajdonnak számító épületében, hogy a felújítás és az üzemeltetés költségeit is közpénzből támogatják.

Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak

Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.

Bent sürgés-forgás. Az épület földszintje nyitott a nyilvánosság előtt, az emeletre tartó lépcsőt beléptetőszerkezet zárja el. A bejárati ajtón belépve balra találni az elegáns kávézót, jobbra egy irodahelyiség (a gravírozott névtáblákkal ellátott ajtók félig nyitva, mögöttük a padlón szétdobált iratok, borítékok hevernek), illetve a mosdóhoz vezető folyosó. A korridort a JÖSZ lassan nyolcéves történetének főbb mérföldköveit bemutató plakátok díszítik. A kávézó enteriőrje kellemes; kár, hogy a korlátozások miatt mindössze elvitelre kérhetjük az italt. Úgy mondják, sok látnivaló ezen túl nincsen.

Miután tavaly decemberben írtunk a szakkollégiumról, a JÖSZ sértődött közleményben reklamált a szerintük „lejárató cikk” ellen. Nagy Dániel, a JÖSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke ezután azt nyilatkozta a Telexnek: Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia csak egy a 25 alumni azaz már végzett öregdiák-tag közül, felelős tisztséget nem visel, nincs befolyással a finanszírozásra.

Orbán Gáspár látható az asztalfőn ezen a fényképen, amit a Szerb utca 3.-ban tettek ki a falra.

Sajnálatos módon a valóság cáfolni látszik Nagy Dániel állításait. A mosdóból visszafelé félúton, az egyik JÖSZ-dicsőségtábláról Orbán Gáspár képmása mosolyog a szemlélődőre. A plakát a JÖSZ Egyesület 2016-os bejegyzését ünnepli. Az ismeretlen fotós az egyesületi alapszabályról szóló 2015. márciusi szavazást örökítette meg.

A kép középpontjában, az asztalfőn ülő Orbán Gáspár éppen lapoz; a körülötte helyet foglaló joghallgatók illedelmesen szavazásra emelik a kezüket. Számunkra úgy tűnik, ezen a képen Orbán Gáspár nem mindössze egy tag a sok közül, hanem a legeslegfontosabb.

A kávé finom, cukrot nem is kérünk bele; egészen a Kálvin térig szürcsölgetjük.

Alapozó kurzus

A diákszervezetnek juttatott állami pénzt sehol sem verték nagydobra: a kollégiumi támogatás tényéről a pénzosztó alapítványnak beadott közérdekű adatigénylésre kapott válaszból, még tavaly szereztünk tudomást. Azóta további adatigényléseket adtunk be az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE), a bíróságon nyilvánosan hozzáférhető szervezeti iratokat néztünk át és megpróbáltunk megkérdezni minél több embert is, akinek a JÖSZ-re közeli rálátása lehet valamilyen aspektusból (a JÖSZ jelenlegi, „mezei” tagságából, bár szerettük volna, sajnos, senkit sem sikerült szóra bírnunk). „Külsős” forrásaink mindannyian nevük elhallgatását kérték a lehetséges retorzióktól tartva.

A Joghallgatók Önképző Szervezetével, azaz a JÖSZ-szel kapcsolatban azt érdemes leginkább szem előtt tartani, hogy ez a betűszó több mindent jelölhet: baráti társaságot, diákszervezetet, szakkollégiumot és szakkollégistákat, jogi személyiséggel rendelkező egyesületet, alapítványt, valamint kft.-t egyaránt.

Így például, míg a JÖSZ Egyesület jelenlegi és végzett joghallgatók 120 fős tagságával rendelkezik, a JÖSZ Alapítványnak mindössze egy alapítója van: Orbán Gáspár. Ezzel az alapítvánnyal szerződött eredetileg az ELTE a Szerb utca 3. alatti épület bérbeadásáról és ez az alapítvány kapta a 61,5 millió közforintot is a felújítás és az üzemeltetés költségeire. A szakkollégium fenntartója az Oktatási Hivatal táblázata szerint a JÖSZ Alapítvány.

Az alapítványt a szokásos módon kuratórium vezeti, amelynek tagjait az alapító nevezheti ki és válthatja le, vagyis a legnagyobb hatalmú ember a történetben Orbán Gáspár.

A legjobb cél

A JÖSZ eredetileg Orbán Gáspár baráti társaságának önképzőköreként indult, miután az akkor elsőéves joghallgató Orbán-fiú rövid tagság után kilépett az egykori Fidesz-keltető Bibó István Szakkollégiumból. 2012 februárjában az új társaságot diákszervezetként ismerte el az egyetem. A jogászhallgatókhoz nyilván társuk kapcsolati hálójának köszönhetően csúcspolitikusok is ellátogattak: ebben az évben előadást tartott nekik Szájer József, aki akkoriban a kormánypárt első számú brüsszeli arca volt.

„A JÖSZ beszélgetéseket, vitákat szervezett: Gáspár egyik egyetemista társa mesélte, nagyon megmaradt benne, hogy azon tanakodtak, kit hívhatnának meg egy rendezvényre, mire Gáspár bedobta, hogy Lázár Jánost. Néhány telefon és egy kis győzködés után meg is jelent a miniszter, és vitatkozott az egyetemen Paks II-ről Jávor Benedekkel, a Párbeszéd EP-képviselőjével” — írta korábban a 24.hu. De volt ekkortájt Bayer Zsolt és Puzsér Róbert részvételével JÖSZ-szervezésű megmondóemberi-vita is az ELTE előadójában.

2014 tavaszán a diákszervezet kapott egy szobát az egyetem egyik épületében. A felújításra borkóstolóval összekötött adománygyűjtő estet tartottak ­— a képek alapján valószínűleg a jogi kar épületében —, ahol fellépett Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, valamint Bretz Gábor Liszt Ferenc-díjas operaénekes, továbbá Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész is.

Giró-Szász Áron a Pesti TV-n a Normálisok Lázadása című műsor tavalyi adásában. A képen nem látható beszélgetőpartnere, a műsorvezető Szűcs Gábor ma is a JÖSZ tagja. Forrás: Pesti TV

Ebben az évben hangzott el az is Giró-Szász Áron, a JÖSZ egyik alapító tagjának és tisztségviselőjének szájából:

„A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.

Giró-Szászról azért írtunk nemrégiben, mert ő áll amögött az Axióma nevű online videócsatorna mögött, amely ismeretlen forrásból készít közéleti adásokat, így azt a kisebb botrányt kavaró videót is, amelyben Novák Katalin családügyi miniszter mond emancipációellenes monológot.

A ma 28 éves férfit 2019 októberében nevezte ki miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. „Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása” — írja róla a kormányzati honlap. Giró-Szász apja a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.

Giró-Szász Áron személyesen is jó barátságban lehetett a miniszterelnök fiával, legalábbis erről tanúskodik egy Facebookról már törölt, de itt elérhető frissdiplomás-szelfi.

A szakkollégiumi létet célul kitűző idézet idején alig 22 éves Giró-Szász kétségkívül mert nagyot álmodni. Annyira nagyot, hogy felvetődik a kérdés: vajon mennyi esélye van Magyarországon egyetemi hallgatók egy kis csoportjának arra, hogy a nulláról indulva csupa támogató jószándékkal találkozzanak mindenhol és néhány év alatt összerakjanak egy fullos szakkollégiumot?

És vajon más-e ennek az esélynek a mértéke akkor, ha az egyik alapító a miniszterelnök fia?

Akiknek nem sikerült saját lábra állni

Magyarországon komoly hagyományai vannak a szakkollégiumi mozgalomnak, ahol a hallgatók gyakran bentlakással ötvözve extra önszervezési és tanulmányi feladatokat is magukra vállalnak. Ma cirka 170 ilyen szerveződést tartanak nyilván. Ez egy magas szám, de mögötte nem annyira a hallgatók, mint inkább az intézmények törekvései állnak: a legtöbb egyetem vagy főiskola mindenképpen szeretne magának egy szakkolit.

A mezőnyben az időközben a szakkollégiumi minősítést elnyert JÖSZ gyakorlatilag egyedülállónak számít azzal, hogy az egyetemi struktúrának nem alárendelt, civil szervezet a szakkollégium fenntartója. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai szerint a JÖSZ-ön kívül alig két olyan szakkollégium van, aminek nincsen felsőoktatási anyaintézménye, és ebből is az egyik a nyilvánvalóan más kategóriába tartozó, az országos szlovák nemzetiségi önkormányzat által működtetett Budapesti Szlovák Szakkollégium.

Orbán Gáspárék csapatával tehát érdemben egyedül az ELTE bölcsészkarán 2011-ben oktatók és hallgatók részvételével megalapított, de magánalapítványi fenntartású Mérei Ferenc Szakkollégium mutat párhuzamot. De a Szerb utcai épületre közpénztízmilliókat költő JÖSZ-szel szemben az ELTE művészetelméleti és médiakutatási intézetének környékéről verbuválódó Méreinek egészen más sors jutott. Ők évente néhány százezer, esetleg pármillió forint innen-onnan összeszedett bevételből gazdálkodtak.

Ez nem a JÖSZ, hanem a korábban a Mérei Ferenc Szakkollégium otthonául szolgált lakás. A magánúton kivett ingatlan néhány szobából állt. Forrás: Mérei Ferenc Szakkollégium / Facebook

„A szemináriumokat ugyanabban a nagypolgári méretű lakásban tartottuk, ahol bentlakó szakkollégistaként többen amúgy életvitelszerűen éltek” — mesélte az Átlátszónak egy korábbi méreis szakkollégista, aki hozzátette, ELTE-s tanulmányai alatt a méreisek saját kurzusaitól kapta a legtöbbet: „év végén ott álltunk, hogy nincs semmi pénzünk, és köszönetképpen legfeljebb arra tudunk összedobni, hogy süssünk az óraadóinknak egy tortát”.

A JÖSZ-höz hasonlóan magánalapítványi fenntartású Mérei környékén úgy emlékeznek, az ELTE semmilyen formában nem támogatta őket. „Hiába könyörögtünk, hogy tanóra után, mondjuk, egy teremben lehessen szakkollégiumot csinálni” — mondta egy forrásunk. A Mérei Ferenc Szakkollégium működése fix pénzügyi háttér, ingatlan és egyetemi támogatás híján az elmúlt évek során elsorvadt, mára pedig gyakorlatilag megszűnt.

Vagyis a magyar szakkollégiumok világában példa nélküli az, hogy hallgatói társaságként a JÖSZ az elmúlt évtizedben, nem-egyetemi fenntartóval a háta mögött szakkollégiumi minősítést tudott szerezni, ma pedig stabil pénzügyi háttérrel, biztos helyen lakhat az egyetem épületében.

Egy építő jellegű kritikát szeretne megfogalmazni

Orbán Gáspár neve nem található meg a JÖSZ Egyesület volt tisztségviselőinek listáján. Számos részlet azonban arra utal, hogy a valóságban központi szerepet vitt a csoportosulásban.

Az egyetemi diákszervként induló JÖSZ jogi személyiséggel rendelkező egyesületként történő bejegyeztetése 2015-2016 során történt meg: a 2015 szeptemberében beküldött iratokat a bíróság hiánypótlásra visszadobta, és a következő évben beérkező, megismételt alapító közgyűlés dokumentumai már megfelelőek voltak.

Orbán Gáspár látható az asztalfőn ezen a fényképen, amit a Szerb utca 3.-ban tettek ki a falra. #2

A bíróságon 2015. márciusi iratot nem találtunk az egyesület aktájában. Így az sem határozható meg pontosan, hogy milyen alkalomból és miképpen került Orbán Gáspár az asztaltársaság és a kompozíció főhelyére a felirata szerint 2015. márciusi, Szavazás az Alapszabályról című képen, amit a Szerb utca 3.-ban láttunk. Az ezt firtató kérdésünkre a JÖSZ-től ezt a választ kaptuk:

„Orbán Gáspár az adott beszélgetés levezetője volt”.

Érdekes még az iratokat a bíróságnak beküldő Jankovszki Eszter személye. A ma 29 éves nő apja Jankovszki Zoltán fideszes képviselő Bács-Kiskun megye önkormányzatában, Esztert pedig pletykák szerint személyes ismeretség fűzi Orbán Gáspárhoz. 2018-ban az úgytudjuk.hu számolt be arról a kiskunfélegyházi szóbeszédről, hogy a miniszterelnök fia és a Jankovszki lány között házasság készülődik.

A Jankovszki apuka akkor a következőket nyilatkozta:

„Nem lesz esküvő, már abból kifolyólag sem, hogy a lányom és Gáspár nem alkot egy párt, még csak nem is járnak. Valaki kitalálta ezt az esküvőt és azóta terjed a híre a városban. De mondom még egyszer, nem lesz menyegző.” Ismeretes, hogy végül tényleg nem került sor félegyházi Orbán-lagzira.

Miközben a 2015-ös, sikertelen bejegyzés teljes iratpakkja nem megismerhető, a nyilvános részletekből kiderül, hogy eredetileg Jankovszki lett volna a JÖSZ Egyesület elnöke. Azonban a 2016-os, megismételt alakuló közgyűlésen végül Orbán Gáspárhoz hasonlóan ő sem vállalt tisztséget.

A JÖSZ toborzóvideóin megjelenő képsorokon Gáspár többször tűnik fel prominens helyen. Két alkalommal egy nagyelőadós beszélgetések alatt felvett anyagból összevágott 2015-ös videóban tűnik fel.

A felvételeken a férfi a tömött padsorok között intézkedik, illetve az első sor és az előadói pulpitus között állva megbeszél valamit három társával, köztük Sárhegyi Istvánnal (róla bővebben később).

Orbán Gáspár a középpontban. Forrás: JÖSZ / Facebook

Egy 2016-os bemutatkozó videóban egy közgyűlési jellegűnek tűnő összejövetelen látható egy pillanatra a férfi. A kompozíció hasonlatos a 2015-ös fotográfiához: a központban lévő három személy közül éppen Orbán Gáspár beszél, miközben megigazítja a szemüvegét.

Ezekből a részletekből látszik, hogy a szervezet mindennapi működésében is központi szerepet vállaló alakjáról beszélünk, akit a társai és a videók készítői is ilyeténképpen kezeltek.

A JÖSZ Egyesület 2017-es közgyűlésének iratcsomagjában találni egy érdekes dokumentumot. A jegyzőkönyv szerint Orbán Gáspár jelentkezett az elnöki tisztségre, amelyért rajta kívül egyetlenegy ember indult. Gáspár azonban végül nem mérette meg magát: a visszavont jelölést úgy hasznosította, hogy általános iránymutatásokkal szolgált a másik jelöltnek.

Részlet a JÖSZ Egyesület közgyűlési jegyzőkönyvéből.

„Orbán Gáspár elmondja, hogy nem egy programismertetőt szeretne tartani, hanem egy építő jellegű kritikát szándékozik megfogalmazni, hogy a leendő elnök a lehető legjobban tudja majd a tisztségét betölteni. Orbán Gáspár visszavonja jelentkezését az elnöki posztra”.

A jegyzetből kiérthető: a férfi ekkor az elnökjelölési folyamat kreatív használatával érzékeltette, hogy informálisan az elnöknél is fontosabb valaki a JÖSZ háza táján.

Orbán Gáspár a következő évben elvégezte a jogi kart, és a nevével többet nem találkozunk az egyesület iratai között. Ezt követően leginkább a Felház nevű karizmatikus vallási mozgalmával foglalkozott, de a közösségi médiában a JÖSZ-ről is rendszeresen posztolt. Sajtóhírek szerint Orbán Gáspár tavalyelőtt letette az esküt és hivatásos katonává vált, majd röviddel ezután a sandhursti katonai akadémia képzésén vett részt. Azt nem lehet tudni, hogy ki állta a kurzus 40 millió forint körülire becsült árát.

Részlet a JÖSZ Alapítvány alapító okiratából. Orbán Gáspár személyes adatait adatvédelmi okból kitakartuk

Majd 2018-ban, ötszázezer forinttal megalapította a JÖSZ Alapítványt. Amint korábbi cikkünkben írtuk, ez az alapítvány kapott 2019-ben 61,5 millió közforintot a kollégium működtetésére. Eredetileg a JÖSZ Alapítvánnyal szerződött az ELTE is a Szerb u. 3. bérletére.

Ezek a jelek mind arra utalnak: a kezdetektől mind a mai napig Orbán Gáspár egy nagyon fontos, hacsak nem a legfontosabb valaki a JÖSZ környékén.

Szerettük volna őt megszólaltatni ehhez a cikkhez, de az általa alapított alapítvány vezetői kérésünk ellenére nem árulták el, hogy milyen módon tudnánk neki kérdéseket feltenni.

A szervezetrendszer érdeke

„Rendelkezik egy szakkoli minden külsőségével, de közben nem úgy működik” — mondta egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunk, aki szerint a JÖSZ-ben „a diákönkormányzatiság meglehetősen korlátozott, holott ez a szakkollégium mint intézménytípus egyik alapvetése”.

Konkrétan a szakkollégiumi működés jellegéről nincsen sok információnk, ugyanis a kötelező szervezeti és működési szabályzatot és létesítő okiratot sehol sem lehet megtalálni. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a JÖSZ-től, hogy ezek egyelőre „nem nyilvános dokumentumok”.

A JÖSZ egész szervezetrendszerének felépítése azonban láthatóan nem a diákönkormányzatiság irányába mutat. A magyar szakkollégiumokat vizsgáló kutatások a gyakorlati szervezeti működés szerint háromféle modellt azonosítanak:

  • a francia mintára kialakított kisegyetemi jellegűt, ahol az egyetem oktatói keresik pluszfoglalkozásokra a legjobb tanítványokat (ilyen például az Eötvös Collegium),
  • a hallgatói diákönkormányzatiságot fő szervező elvként alkalmazó, egyesületinek nevezett típust (ilyen a közgázos Rajk László vagy az ELTE Bibó István Szakkollégium),
  • a gyakorlatban a JÖSZ szervezetrendszerének jelenlegi felépítése leginkább a harmadikra, a fenntartói működési típusra hajaz.

„A fenntartói típus esetében rendkívül fontos, hogy az alapító rendelkezésére áll egy olyan erőforrás, amelyet szervezeti céljainak megfelelően akar felhasználni. Ez az erőforrás elsődlegesen egy kollégiumi elhelyezés biztosítására alkalmas épülethez és/vagy a kialakításához szükséges anyagi forrás” írta 2012-ben az Oktatási Hivatal jogelődjének felsőoktatási szakfolyóirata.

Ennél a típusnál a fenntartó és kinevezettjei biztosítják, hogy a fenntartó hosszútávú céljai ne vesszenek el a hallgatók folyamatosan cserélődő generációi között. Fenntartói típusú szakkollégiumokat értelemszerűen a legritkább esetben hoznak létre hallgatók és frissdiplomások: inkább olyan oktatási, egyházi intézmények kezdeményezik, akiknek nagy vagyonuk és speciális céljai vannak (például az, hogy kimondottan keresztény értelmiségieket neveljenek).

A JÖSZ specialitása, hogy a fenntartói modell formálisan egyesületiként induló keretek mellett alakult ki.

A JÖSZ szervezetrendszerének organogramja. Grafika: Sarkadi Nagy Márton

Most úgy néz ki a felállás, hogy a szakkollégium tagjai mindannyian tagjai a JÖSZ Egyesületnek is, de a nagy pénz az egyesülethez formálisan sehogy sem kapcsolódó JÖSZ Alapítványon keresztül érkezett a történetbe. A szakkollégium tagjai tehát szavazhatnak, mondjuk, arról, hogy ki legyen a szeretetszolgálati alelnök az egyesületben, de például az ELTE-vel kötött bérleti szerződés ügyében nincsenek döntési pozícióban.

A JÖSZ környékén különös figyelmet fordítanak az Egyesület és az Alapítvány közti különbségek eltakarására. Így például hiába küldtünk mindkét szervezet vezetőinek külön-külön kérdéseket, válaszként mégis egyetlen, közös dokumentumot kaptunk, JÖSZ” aláírással, ami sajnos, lehetetlenné teszi a válaszoló személy azonosítását.

A válasz szerint: az Egyesület, az Alapítvány, a Szakkollégium mind a JÖSZ szervezetrendszerének szervezeti egységei, különböző funkciókkal, de közös célokkal. Döntéseinket az egész szervezetrendszer érdekét szem előtt tartva, együttműködve hozzuk meg”.

A JÖSZ Alapítvány és a JÖSZ Egyesület két, egymástól független jogi személy, egyik szervezeti egység sem befolyásolhatja a másikat, azonban tekintettel arra, hogy a JÖSZ egy közösség és céljai megegyeznek, így az Alapítvány és az Egyesület együttműködnek.”

Számunkra máshogy tűnik: az egyesület működését érintő, a bíróságon hozzáférhető, nyilvános dokumentumokból egyfajta irányított demokrácia képe rajzolódik ki, ahol tehetséges jogászok közvetítik a tagságnak a fejük felett megszületett döntéseket, miközben a pénzcsap fölötti uralmat szervezeti falak választják el a demokratikus szavazgatósditól.

Rejtetten csatornázott közpénzek A JÖSZ Alapítványba érkező 61,5 millió forintos támogatás eredeti forrása a propagandaminisztérium, azaz a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda volt, amely az elmúlt években 10 milliárd forintnál is több pénzt adott egy kevéssé ismert szervezetnek, a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). A BLA aztán ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét szintén támogatásként továbbította más szervezeteknek, például Orbán Gáspár alapítványának is. Ilyen támogatásokból kapott az elmúlt két évben közel egymilliárd forintot az Alapjogokért Központ nevű, a kormánnyal baráti viszont ápoló úgynevezett jogi elemző- és kutatóintézet is. Innen jutott 5,7 millió forint a Fidesz- és oroszbarát mémeket posztoló Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére is.

Rajta ifjak, útra fel!

A szervezetek közti átjárást az biztosítja, hogy kulcspozíciókat az alapítványban és az egyesületben is egykori JÖSZ-tagok töltenek be. Például az alapítvány kuratóriumába Orbán Gáspár alapító egytől-egyig régi JÖSZ-ös arcokat nevezett ki, elnöknek Nagy Dánielt. Az egyesület régebbi papírjait böngészve lehet találkozni Nagy Dániel nevével a legelső felügyelőbizottság háromfős névsorán is. A lista illusztris: Nagy mellett Giró-Szász Áront és Sárhegyi Istvánt tartalmazza.

Sárhegyi István telefonozik az Aurum jogászklubban. Forrás: Sárhegyi István / Facebook

Sárhegyi Istvánról a Szabad Európa írt nemrég portrécikket. A jogász családból jövő 27 éves férfi édesapja évekig a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja volt, édesanyja pedig Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában segédkezett. Sárhegyi a New Space Industries Zrt. nevű cégén keresztül öt százalékkal részesedik a CarpathiaSat Zrt.-ben, amely kormányzati hátszéllel szeretne magyar kereskedelmi műholdat juttatni az űrbe.

Csoportkép. Forrás: JÖSZ TK / Facebook

Egy, a diákszervezet kispályás labdarúgócsapatának tűnő csoportosulást megörökítő fotón feltűnik Sárhegyi István (alsó sor, balra), Orbán Gáspár (alsó sor, jobbról a második) és Giró-Szász Áron (alsó sor, jobboldalt) is.

Sárhegyit és Giró-Szászt külön összeköti, hogy egyetemi éveik alatt mindketten aktívak voltak a jogi kar hallgatói önkormányzatának környékén (azóta pedig az Axiómánál is). Giró-Szász 2015–2018 között az elnöki posztot is betöltötte az ELTE ÁJK HÖK-ben, ami egy egyetemi hallgató számára elérhető legmagasabb, az egyetemi vezetéshez legközelebb lévő pozíció.

Már említettük, hogy Giró-Szász 2014-ben mondta a szervezet egy reklámvideójában: „A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.

A szakkollégiumi elismerésre végül csak öt évvel később, 2019-ben került sor: az Oktatási Hivatal ebben az évben vette fel a JÖSZ-t a szakkollégiumok sorába. A visszamenőleges hatályú rendelkezés szerint a szakkollégiumi létezést ugyanakkor már az egyesület első érvényes, 2016-os megalakulásától kezdve kell számolni.

Így az alapító csapat is elmondhatja magáról: szakkolisok voltak. Annak ellenére, hogy közülük sokan már 2017-18-ra végeztek tanulmányaikkal a jogi karon. Orbán Gáspár is 2018-ban adta le a szakdolgozatát.

A végzett hallgatók alumni tagként részesei maradhatnak a csapatnak, Orbán Gáspár, Sárhegyi István és Giró-Szász Áron is a JÖSZ alumni közösségének tagjai. Úgy hírlik, a háromemeletes szakkollégiumban szokatlan nagy arányú lakrészt, egy egész szintet tartanak fenn kizárólag bentlakó öregdiákoknak.

A JÖSZ Alapítvány közleménye szerint „alumni tagjaink számára hat szoba van fenntartva az épületben”.

Igazgatási megoldások

Amikor az alapítók elkezdtek sorra lediplomázni, egy olyan fontos tisztséget is létrehoztak, amit csak már diplomás ex-JÖSZ-ös tölthet be az egyesületben. 2018-ban a JÖSZ Egyesület alapszabályának módosításával új vezetői pozíciót kreáltak a diákszervezetben. Az ekkor létrejött igazgatói poszt több szempontból is kivételes jellegű a legtöbb egyesületi tisztséghez képest:

  • a JÖSZ igazgatója nem lehet hallgató, csak már lediplomázott ex-JÖSZ-öst lehet megválasztani
  • az igazgató önállóan képviselheti az egyesületet
  • az igazgatót az összes többi tisztségviselőhöz képest sokkal nehezebb feltételek mellett lehet visszahívni.

A pozícióra egyedül Sárhegyi István pályázott, ő lett a JÖSZ első igazgatója.

Az egyesületi dokumentumokból nyilvánvaló, hogy már amikor versenytárs nélkül jelentkezett a pozícióra, Sárhegyi volt az összekötő a szintén 2018 elején frissiben megalapított JÖSZ Alapítvány, azaz Orbán Gáspár környezete és az egyesület között.

Sárhegyi István igazgatói pályázata és meghallgatása. Részlet a JÖSZ Egyesület közgyűlési jegyzőkönyvéből

„Alapítvány: beadtuk a létesítő okiratot” a jelentkezésekor tartott meghallgatásán így referált az egyesület közgyűlésének Sárhegyi. Tőle mint az alapítvány felé kontaktokkal rendelkező igazgatójelölttől érdeklődte meg azt is az egyik tag, hogy lehet-e már tudni, hogy kik lesznek a JÖSZ terveinek finanszírozói.

Instrukció a leendő pénzügyi alelnöknek. Részlet a JÖSZ Egyesület közgyűlési jegyzőkönyvéből

Egy másik idézet sajátos fényben tünteti fel az egyesület és az alapítvány pénzügyi kapcsolatainak természetét: „Kell kreativitás. Lesz alapítvány, melynek pénzügyeit intézni kell” mondta Sárhegyi közvetlenül önnön megválasztása után a pénzügyi alelnökségért induló egyesületi tagnak.

A következő, 2018. áprilisi közgyűlést forró időszakban tartották: májusra volt meghirdetve az I. JÖSZ Konferencia, ahol a hallgatók előadásain túl a szervezet különböző szponzorai és partnerei is megjelentek. Ilyen szponzor volt például a Budapesti Közjegyzői Kamara, vagy a diákszerv igazgatójának apjához tartozó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.

Sárhegyi István igazgatói beszámolója. Részletek a JÖSZ Egyesület közgyűlési jegyzőkönyvéből

Sárhegyi azonban elégedetlen volt a JÖSZ-tagsággal. Úgy érezte, sokan nem dolgoznak eleget a konferencia szervezésén, sőt, a tagdíjat sem fizetik rendesen. Az igazgató tömeges kizárásokat helyezett kilátásba, és azt is közölte, hogy

„nem baj, ha sok embert ki kell zárni. Majd feltöltjük a JÖSZ-t máshonnan”.

Sárhegyi itt feltehetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira gondolt, ma már ugyanis innen is be lehet jutni a szakkollégiumba.

Noha nem tudunk arról, hogy a tömeges kizárások végbementek volna, a hallgatói önszerveződés illúziójának legkésőbb ekkor vége kellett szakadnia. Sárhegyi azt ígérte, az „új tagoknak más lesz, hogy az igazgató jobban rájuk fog fókuszálni, folyamatos monitoring, szigorúbb rendszer”.

„Nem szerették, mert akarnok volt” mondta Sárhegyiről egy, az egyetem jogi karának dolgaira rálátó forrásunk. Szerinte leginkább az ambíciózus űrjogász hagyta rajta a keze nyomát a szervezeten, amelynek mindennapi életében Orbán Gáspár  több forrásunk egybehangzó benyomása szerint hosszú évek óta nem vállalt látványos szerepet. Eszerint az értelmezés szerint Sárhegyinek volt a legfontosabb az egész diákszervezetesdi, Orbán Gáspárra pedig leginkább azért volt szükség, mert a miniszterelnök fiának neve előtt minden ajtó megnyílik.

„Nagyon erős a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda keze ebben az egészben, pénzeket is hajlandó rákölteni, mert azt gondolja, hogy le tudja fölözni az ELTE jogászainak a krémjét”  mondta az illető.

Sárhegyit is szerettük volna megszólaltatni. Válaszában azt írta: „a hivatkozott ügyben és szervezettel kapcsolatosan nem minősülök közszereplőnek. A Joghallgatók Önképző Szervezet Egyesülete magánszemélyek kezdeményezésére létrejött civil szervezet, amelynek tevékenysége, különös tekintettel annak belső ügyei nem minősülnek közügynek. Egyetemi hallgatóként vagy a JÖSZ igazgatójaként végzett tevékenységemről nem kívánok beszámolni a nagy nyilvánosság számára”.

Az igazgatói székben Sárhegyit 2020-ban Takács Enikő váltotta, akit korábban Sárhegyi szemelt ki és vett maga mellé helyettesnek. A JÖSZ egyesületi honlapján a tisztségviselőket felsoroló listában igazgatóként ma is az ő neve szerepel a legelső helyen.

Korlátozott diákönkormányzatiság

A JÖSZ ma sem „működik minden tekintetben szakkollégiumként” mondta egy, több ELTE-s szakkollégium jelenlegi működésére rálátó forrásunk „legalábbis a diákönkormányzatiság nem teljesen úgy működik, ahogy annak kéne (…) kérdés, hogy a hallgatók szavának valójában mekkora súlya van”.

Egyetemi pletykák szerint az egyesület korábbi elnöke többször is megpróbálta befolyásolni a tisztségviselők választását, a leköszönésekor a közgyűlés előtt például megnevezte, hogy kit szeretne az utódjául látni. Ezt a pletykát a szűkszavú közgyűlési jegyzőkönyv alapján sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudjuk.

A jegyzőkönyvek azonban alátámasztják az igazságtartalmát egy másik egyetemi pletykának, miszerint a JÖSZ-ös hallgatók közösségének nem sok beleszólása volt a szakkollégium épületének kialakításába.

A JÖSZ Alapítvány tulajdonában álló JÖSZ Szolgáltató Kft. üzemeltetésében működő kávézó a Szerb utca 3. alatt. Forrás: josz.org

Egy 2020-as közgyűlésen a JÖSZ Egyesület több tagja is hosszan kérdezősködött a szakkollégiumi épület kialakítása közben tapasztalt kellemetlenségekről a JÖSZ Alapítvány jelenlévő kurátorától. Különösen a kávézó szúrta néhány szakkollégista szemét. Később a JÖSZ egyik tagja úgy mesélte a kari újságnak, hogy „nem a jelenlegi tagság, hanem a JÖSZ alapítóinak álma volt, hogy létrehozzanak egy [saját kávézót].

Ónodi Béla, a JÖSZ Alapítvány kuratóriumának tagja válaszol a JÖSZ Egyesület tagjainak kérdéseire. Részlet a JÖSZ Egyesület közgyűlési jegyzőkönyvéből

„Hamarosan megkezdődik a kávéház felújítása, ezzel elveszik a kollégisták közös tereit, ez miért élvez prioritást?” kérdezte az egyik, azóta egyébként egyesületi elnöknek választott tag a tavalyi közgyűlésen. A kurátor erre azt mondta, hogy „fontos, hogy lássátok, a kávéház van alárendelve a kollégiumnak és nem fordítva”.

A kurátor legalábbis nem bontotta ki az igazság minden részletét, ugyanis ekkor már a kávéházat működtető cég bérelte a szakkollégium épületét az ELTE-től.

Kivételes bánásmód

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az állami vagyon körébe, az ELTE kezelésébe tartozó Szerb utca 3. alatti ingatlan korábban Peregrinus néven vendégprofesszorokat elszállásoló hotelként működött. Később, a Bibó István szakkollégium épületfelújításának ideje alatt átmenetileg a bibósok húzták itt meg magukat, ezután került képbe a JÖSZ.

Az ELTE 2019-ben kötött szerződést a JÖSZ Alapítvánnyal arról, hogy bérbeadják nekik a Szerb utcai épületet havi nettó 2 millió 610 ezer forintos bérleti díjért. Egy 2020-as módosítás szerint azonban az alapítvány helyére belépett a kávéházat üzemeltető JÖSZ Szolgáltató Kft.

Nem teljesen érthető, hogy mi szükség volt erre a helycserére, ugyanis a kft. az alapítvány tulajdonában van. De legalábbis furcsa volna, ha kávézós cégre is vonatkozna az eredeti szerződés előzményében foglalt állítás: miszerint is a szerződő fél célkitűzése az ELTE valamennyi hallgatója számára a lehető legmagasabb szintű fejlődési lehetőség biztosítása.

A preambulumban foglalt másik állítást (miszerint az épület bérbeadása azért jó az ELTE-nek, mert a „JÖSZ Alapítvány az ELTE jogász hallgatói számára kollégiumi elhelyezést biztosít”) is kikezdte az idő: a szakkollégiumba már pázmányos joghallgatók is bejuthatnak, az pedig kérdéses, hogy az ő támogatásuk mennyire lehet célja a konkurens egyetemnek.

Úgy tudni egyébként, hogy pázmányos hallgatók bevonása a Bibó szakkolinál is felmerült, ám ott ezt az ötletet az egyetemi vezetés retorziójától tartva elvetették. A JÖSZ-nek ugyanebből nem volt problémája.

Egyetemi forrásaink legalábbis különösnek tartják, ahogy az ELTE asszisztál a Szerb utcai épületének kiszervezéséhez. A JÖSZ ugyanis nem egyetemi fenntartású szakkollégium annak ellenére, hogy egészen a közelmúltig csak az ELTE hallgatói vettek benne részt. „A kancellária sokkal nagyobb mozgásteret enged nekik, mint az ELTE-s szervezeteknek, adott esetben úgy is, hogy az az ELTE-t kellemetlen helyzetbe hozza” mondta egy szakkollégiumi ügyekkel képben lévő forrásunk.

Egy másik forrásunk szerint „az ELTE szakkollégiumi modellje amúgy az, hogy saját intézményei a szakkollégiumai”. Az egyetemnek van hivatalos szakkollégiumi stratégiája is, ami megállapítja, hogy az egyetem saját fenntartású ilyen intézményei önmagukban is lefedik a teljes oktatási spektrumot és nagy értéket képviselnek. A működésük legnagyobb gátja több esetben éppen az, hogy miközben az „önálló szakkollégiumi tér (…) a szakkollégiumként történő működés alapvető feltétele”, a gyakorlatban az ötből három szakkollégiumnak nincsen saját épülete. Ezek a Nándorfejérvári úti általános kollégium egy-egy ficakjában működnek „folyosó-szakkoliként”.

A Szerb utcai épületet mégsem az ágrólszakadt saját szervezeteknek, hanem egy külső fenntartású intézmény céljaira adta oda az ELTE.

A Szerb utca 3. alatti épület szállodai reklámja még 2014-ből, amikor Peregrinus Hotelként működött. Az épületet azóta felújították. Forrás: Hungaryinfo turisztikai katalógus

Az épület kihasználhatóságáról forrásaink véleménye eltérő. Egyikük szerint szakkoli-épületként „nem egy nagy durranás”, egy másik szerint „nagyon jól hasznosítható”. Bentlakási vonatkozásban pedig „nagyon pakk”, vagyis „nagyon jó, olyan, hogy laknád”.

Az ELTE és a JÖSZ Egyesület 2019 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek „az Állami- és Jogtudományi Kar dékánjának támogatásával”.  Eszerint az egyetem szakmai és stratégiai segítséget nyújt a szakkollégiumi bejegyeztetéshez és ahhoz, hogy a szervezet minél szélesebb körben tudjon megszólítani joghallgatókat, így például ahhoz, hogy a Neptunban reklámozzák a JÖSZ-programokat. Az egyesület szívességi használatba az egyetem egyik gazdasági irodáját is megkapta.

Egy ilyen megállapodás az egyetlen erős törvényi feltétele annak, hogy az Oktatási Hivatal végrehajtsa egy nem egyetemi fenntartású szakkollégium formális bejegyzését. Érdemes megjegyezni, hogy a cikkünk elején felemlegetett, szintén ELTE-kötődésű Mérei Ferenc Szakkollégium hiába próbált ilyen papírért kilincselni az egyetemvezetésnél. Ők csak azért tudták elérni a bejegyzésüket, mert a kalocsai Tomori Pál Főiskola megszánta őket és kötött velük egy megállapodást.

Úgy tudni, a hivatalos szakkollégiumi bejegyzést követően röviddel felerősödött a JÖSZ-ösök nyomulása, akik már korábban is szerettek volna egy egyetemi ingatlant: ezt végül a 2019. októberi helyiségbérleti szerződés biztosította. Egyik forrásunk arról beszélt:

a Szerb utcai épület „az ELTE egyik legértékesebb ingatlanja”, amit „teljesen átláthatatlan módon” kapott meg a JÖSZ, „biztosan piaci áron alul”.

Kérdéseinkre az ELTE azt írta: „a JÖSZ elhelyezésével járó ráfordítások elenyészőek a többi szakkollégium elhelyezését szolgáló ingatlanokra fordított egyetemi beruházásokhoz képest”. Kiemelték azt is, hogy a JÖSZ-től most évente 31 millió forint bérleti díjat kapnak, ami kétségtelenül szép összeg kár, hogy legalábbis nagy részét közpénzből fedezik.

A JÖSZ Alapítvánnyal kötött helyiségbérleti szerződés, valamint annak módosítása amelyben a JÖSZ Szolgáltató Kft. lépett be az alapítvány helyére további érdekességet is tartalmaz. Egy korábbi, a témában született nyilvános adatigénylésre adott válaszában az ELTE azt írta: „az egyetem az épületfenntartás költségeinek teljeskörű átterhelésével biztosítja a JÖSZ számára a Szerb u. 3. alatti ingatlant kollégiumi működés céljára az ELTE mindenkori kollégiumi szabályrendszeréhez hasonlóan. A JÖSZ a fenntartás-üzemeltetés megtérítésén túl az épületet saját költségén újította fel, annak berendezéseit is beleértve, továbbá kávéházat is saját költségén épített ki, és az így keletkezett vagyongyarapodást az Egyetemnek átadta, az állami vagyon-nyilvántartás azt tartalmazza”.

Az iratokból azonban kiderül, hogy ez így nem teljesen igaz. A kávéház kialakítására ugyanis először az ELTE adott 5 millió forintot, bár azt később a felújítás többi értékével együtt adományként (összesen 19 millió forintos értékben) visszakapta a JÖSZ-től amire a forrás, persze, a BLA-n keresztül csatornázott közpénz volt. Az ELTE válaszában azt írta: „a kávézó kialakításának támogatása tehát az ELTE részéről éppen, hogy nem kiadásként, hanem értéknövelő beruházásként értékelendő.”

Rongyrázásra is jut a haveri szervezetnek

Csak sejteni lehet, hogy egyáltalán miért jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától (a BLA-n keresztül) érkező közpénz a JÖSZ céljaira, hiszen a Rogán Antal alá tartozó intézmény éppen nem oktatással, hanem kormányzati kommunikációval foglalkozik. A magyarázat Orbán Gáspár személye mellett a JÖSZ szellemiségében keresendő.

„Vállaltan jobboldali közeg” mondta egy forrásunk. Egy másik beszélgetőpartnerünk szerint noha „vannak [a JÖSZ-ben] hótt normális arcok is”, a többség erősen konzervatív politikai, netán vallási értelemben. „Nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…) Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.”

Többek figyelmét felkeltette, hogy miközben a Bibó István Szakkollégium szervezetileg kiállt tavaly ősszel a kormányzati felsőoktatási átalakítási tervek ellen egyetemfoglalással tiltakozó Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett, a JÖSZ semmilyen hasonló lépést nem tett.

Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a JÖSZ felépítésében a Fidesz intézményekkel szemben vitt szokásos stratégiája figyelhető meg: „szétveri, vagy párhuzamos intézményt épít ki”. A JÖSZ annak a Bibó Szakkollégiumnak volna a párhuzamosa, ami „fideszes körökben liberális társaságként van elkönyvelve”.

A bugyi Forster vadászkastély és szálloda. Forrás: Forster vadászkastély / Facebook

Miután a Fidesz alapítói körének magja egykori bibós joghallgatókból áll, a politikai rendszer káderutánpótlását remélnék biztosítani egy kiskedvenc, kormányközeli, jogi szakkollégium által. „Pár éve a Forster Vadászkastélyban volt a JÖSZ nyári egyeteme. Ment az iszonyat rongyrázás meg fancyzés, a Bibónak ugyanabban az évben a lepukkant velencei ifitáborban volt az elvonulása. Na, ez  sokatmondó”  jelezte ez a forrásunk.

Korábbi cikkünkben már említettük, hogy erre a nyári egyetemre egyebek mellett a Miniszterelnökségtől érkezett 3,3 millió forintos adomány. Idén pedig a JÖSZ Alapítvány kétmilliós támogatást nyert el a működése támogatására a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.

Forrásaink azt nem vitatták, hogy a JÖSZ-ben komoly szakmai munka folyik, így például az, hogy Sárhegyinek köszönhetően tudnak űrjogi képzéseket tartani, „az nagyon menő, űrjogászból másfél van az egész országban”, bár ezt több forrásunk azzal egészítette ki, hogy a JÖSZ a manapság trendi jogterületekre igyekszik összpontosítani.

Egyikük arra is felhívta a figyelmünket, hogy a JÖSZ üstökösszerű felemelkedésének megágyazó közpénztízmilliók és az egyetemvezetésnek a Szerb utcai épület bérbeadásában megmutatkozó szimpátiája annak minden visszássága ellenére közel sincs egy ligában azokkal a százmilliárdokkal, amiket a szakkollégiumi rendszerhez hasonlóan szintén tehetséggondozásban utazó Matthias Corvinus Collegiumot működtető, a BLA-hoz hasonlóan közérdekű vagyonkezelővé minősített alapítvány kapott:

Az MCC-nek a szarrá pénzelésével most már megvan a kiválasztott tehetséggondozó intézmény, ez fogja elsorvasztani az összes többit”.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép-grafika: Jeney Flóra

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom