Az eltűnt és feltűnt aláírások nyomában – már most belháború törhet ki az ellenzéknél

Dobrev Klára és Karácsony Gergely is szakaszgyőztesnek kiáltotta ki magát az ajánlási időszak lezárultával. Az ellenőrizhetetlen politikai számháború kialakulását elvben megakadályozhatná a pártok által közösen elfogadott szabályok betartása, ám nem biztos, hogy a feleknek ez érdekében áll majd. Mindeközben a Jobbik és az MSZP burkoltan, de már a nyilvánosság számára is érzékelhetően csalással vádolja egymást. Ugyanakkor az is láthatóvá vált, hogy a Jobbik szervezeti problémákkal küszködik, az Előválasztási Bizottság pedig a választási részvételre buzdító kampányklippel rukkolt elő, amelyen többségében azok szerepelnek, akik az elmúlt tíz évben minden ilyenen szerepeltek. Az Átlátszó összegezte az eddigi eredményeket, és beszélt az érintettekkel.

 

Térképes segédlet az ellenzéki előválasztáshoz

Véget ért az előválasztás ajánlásgyűjtési szakasza, a képviselőjelöltek és miniszterelnök-jelöltek számára két hét állt rendelkezésre, hogy összegyűjtsék a szükséges aláírásokat. Az aláírásgyűjtési szakaszt hét miniszterelnök-jelölt kezdte el: Karácsony Gergely (Párbeszéd, MSZP, LMP), Dobrev Klára (DK), Márki-Zay Péter (MMM), Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Pálinkás József (Új Világ Néppárt) és az utolsó pillanatban csatlakozott Ecsenyi Áron (Le az Adók 75%-val).

Miniszterelnök-jelöltek

Szaporodnak az aláírások, mint a Pasa-park négyzetméterei

Álomrajtot vett az aláírásgyűjtési folyamatban Dobrev Klára és Karácsony Gergely – számolt be erről Dobrev Klára és Karácsony Gergely. A két miniszterelnök-jelölt saját elmondása szerint már az első nap összegyűjtötte az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást, majd gyűjtöttek tovább. Végül elsőként a DK jelöltje adta le a hét miniszterelnök-aspiráns közül az aláírásokat augusztus 31-én, ekkor állítólag 61 ezer szignója volt, de ezt nyilatkozta: „az ajánlásgyűjtés nemcsak arról szól, hogy meglegyen a minimumteljesítmény, hanem egy alkalom arra, hogy beszélgessünk az emberekkel”.

Közben Karácsony Gergely is folytatta a gyűjtést, íveit csak szeptember 4-én adta le. Azonban az első nap állítólagosan összegyűlt 20 ezre mellé a további 13 napban csupán valamivel több mint 21 ezret sikerült szereznie. Ennek ellenére szeptember 6-án büszkén posztolta az Előválasztási Bizottság összesítését, mely szerint ő kapta a legtöbb hivatalosan ellenőrzött ajánlást, összesen 41 513-at.

A második helyen Dobrev Klára áll az összesítésben 34 244 aláírással, ami messze elmarad a leadáskor bemondott 61 ezertől, és meg se közelíti azt a végső számot, amelyet végeredményként maga a jelölt posztolt. Dobrev bejelentése szerint ugyanis neki magának a szeptember 6-i határidőig 82 117 aláírást sikerült összegyűjtenie, ami a legnagyobb ajánlás-számot jelentené a miniszterelnök-jelöltek között.

A DK hívei és a sajtó egy része által tényként kezelt adatot azonban csak és kizárólag a Demokratikus Koalíció politikusai tudnák megerősíteni, rajtuk kívül ugyanis a 82 ezer aláírást senki nem látta. Mindezt Magyar György, az Előválasztási Bizottság vezetője is megerősítette az Átlátszónak hozzátéve, hogy az lenne az ildomos, ha a DK a maradék íveket bemutatná a többi pártnak. Magyar azt is elmondta, hogy az aláírások sorsa az lesz, hogy az előválasztás után megsemmisítik őket.

Ám itt illemnél azért többről van szó, ahogy a rögzített protokoll betartásában sem lehetünk biztosak. Az nem jelent meglepetést a magyar politikában, hogy a pártok a tudomásukra jutott adatokat igen kreatívan kezelik, függetlenül attól, hogy mit ír a jogszabály. Mindez azonban az elköteleződését aláírásával is vállaló választópolgárnak többnyire nincs is ellenére, a mindent fölemésztő politikai harcban a többség azonosul választottjai céljaival, olykor saját jogai kárára is. Nem ördögtől való tehát a feltételezés, hogy a megszerzett neveket és címeket a pártok a későbbiekben is használni akarják, és nagyon nem szeretnék megosztani egymással. Csakhogy ezúttal van még egy csavar a történetben. Az ellenzéki megállapodás értelmében minden egyes ívért mind a hat párt vállalja az adatkezelői felelősséget, ez rajta van a nyomtatványokon, tehát a többi pártnak van jogalapja elkérni a DK-tól az aláírásokat, és információnk szerint ezt már meg is tették. Magyar György nem cáfolta értesülésünket. Barkóczi Balázs, a DK szóvivője nem tudta egyértelműen megmondani, hogy mi lesz a náluk lévő, le nem adott aláírások sorsa. Azt hangsúlyozta, hogy betartják az előválasztásra vonatkozó szabályokat, és az aláírásokkal ugyanaz történik majd, mint a többivel, amelyet ők vagy mások benyújtottak. Arról viszont, hogy ez konkrétan mit jelent, hogy végül leadják, vagy maguk szeretnék megsemmisíteni (amennyiben létezik persze a közel 50 ezer aláírás), nem tudott érdemben nyilatkozni. „Ez nem a szóvivők szintjén dől el” – tette hozzá, a többi megkeresett DK-s politikus viszont a szóvivőhöz irányította az Átlátszót.

Azonban korántsem biztos, hogy a DK aláírásainak létezését a Karácsony mögött álló politikai erők tovább forszíroznák. Ugyanis Dobrev Klára leadott aláírásai közül megvizsgált 21 ezer döntő többsége rendben volt, körülbelül 10 százalékuk nem felelt meg. Ez az arány Karácsony esetében rosszabb volt. „Gergő aláírásainál volt nagyobb zavar” – ismerte el az egyik számlálásra és ellenőrzésre rálátó forrásunk. Így a DK-nak van mivel válaszolnia, ha Karácsonyék változatlan intenzitással érdeklődnének a náluk lévő aláírásokról.

Ki kubatovozik itt?

A főpolgármestert támogató MSZP eszközeinek tisztaságát azonban egyelőre a Jobbik kérdőjelezte meg – és viszont. A két párt az egyeztetéseken több körzetet illetően is azzal vádolja a másikat, hogy egyes személyek tudtukon kívül szerepelnek az aláírók között. Ebből a nyilvánosság egyelőre annyit érzékelhetett, hogy a 24.hu birtokába jutott egy, a mátészalkai körzetből származó, titokban rögzített hangfelvétel, amelyen egy DK-s aktivista arról beszél, hogy a Fidesz segíteni fogja az általuk is támogatott MSZP-s jelöltet, hogy ne a jobbikos nyerjen. Az erről szóló cikk szeptember 3-án jelent meg, és még aznap szemlézte a Jobbikhoz tartozó Alfahír. Ám az alfahíres szemlét csak ma, szeptember 8-án, szerdán, az aláírások ellenőrzésének idején osztotta meg Facebook-oldalán Jakab Péter Jobbik-elnök. Azt követően tehát, hogy politikai berkekben híre ment az MSZP-vel való konfliktusnak, kiírta hivatalos oldalára egy öklöt mutató emoji társaságában ezt: „csak szólok! Aki összejátszik a Fidesszel, ugyanúgy az ellenségem. Én nem színt akarok váltani, hanem rendszert.”

Jakab magabiztosnak mutatott pozícióját ugyanakkor kétségessé teszi, hogy az aláírásverseny 3-4. helyén hasonló kuszaság uralkodik, mint az élen lévő párosnál. Jakab 31 803 ajánlást adott le, míg Márki-Zay Péter, hódmezővásárhelyi polgármester saját bevallása szerint 33 565-öt gyűjtött. Ez utóbbiakat azonban nem számolta meg a bizottság, csak a jelöltté váláshoz szükséges mennyiségig ellenőrizték az ajánlásokat. Ettől a helyezkedéstől függetlenül összellenzéki körökben aggodalommal szemlélik Jakabék szereplését. A jobbikosok már a gyűjtés során panaszkodtak, hogy a többnyire vidéki és az előválasztáson általában esélyesként elkönyvelt indulóik nem tudják tartani a lépést a fővárosi gyűjtéssel. Márpedig a Budapestre és néhány városba visszaszorult ellenzék nagy reményeket fűzött a Jobbik vidéki hálózatához, amely a jelek szerint sokkal rosszabb állapotban van, mint amire számítottak.

Futott még, kifutott, el sem indult, futnak

Ami biztos, hogy a hivatalos lista végén, nagyjából 25 ezer aláírással a momentumos Fekete-Győr András áll, aki szeptember 6-án adta le az íveket, és még aznap le is ellenőrizte azokat a bizottság. Az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltjének, Pálinkás Józsefnek viszont nem sikerült összegyűjtenie a szükséges 20 ezer ajánlást,  több ezer kellett volna még a célig. Egyéni jelöltként azonban sikerült a szükséges 400 ajánlást leadnia, így szeptember 18-án ő is indulhat a képviselőjelölti pozícióért Hajdú-Bihar 1-ben. Az egyetlen jelölt, aki végül visszalépett az aláírásgyűjtési időszakban, Ecsenyi Áron volt. Az előválasztási részvétele hasonlóan kalandosan alakult, mint az aláírásgyűjtési akciója: saját elmondása szerint indulása csak demonstratív jellegű volt, célja pedig annak megmutatása, hogy szerinte az előválasztási folyamat nem demokratikus. Végül augusztus 18-án őt is felvették a miniszterelnök-jelöltek közé, az aláírásgyűjtést pedig – a szabályokkal szembemenve – online módon próbálta megoldani, amit az OEVB szabályellenesnek nyilvánított. Augusztus 25-ig, immár papír alapú gyűjtéssel közel 1000 aláírást tudott csak összegyűjteni, majd augusztus 31-én visszalépett az indulástól.

A miniszterelnök-jelöltek mellett az aláírásgyűjtésen elinduló 262 egyéni jelölt többségéről már lehet tudni, hogy nevük rajta lesz a szavazólapon. Szeptember 6-ig összesen 203 jelölt aláírásait ellenőrizte le az OEVB, így már csak 59 jelölt esetében nem tudni hivatalosan, hogy biztosan részt vehet-e az első fordulóban. A pártok bejelentései alapján a következőket lehet viszont tudni: mind a DK, mind az MSZP-Párbeszéd összes jelöltje összegyűjtötte a szükséges szignókat, ami a három párt esetében összesen 115 főt jelent. A Momentum 61 jelöltjéből 56 érte el, az Új Világ Néppárt 18 jelöltjéből pedig 17 érte el a 400-as limitet. A Jobbik és az LMP esetében nem tudni végleges számot, viszont már most 44 Jobbikos és 12 LMP-s jelölt aláírásait elfogadta az OEVB. Ez összesen 244 főt jelent, tehát 18 főnél vagy nem tudni még az eredményt, vagy nem sikerült elérniük a megfelelő számú támogató aláírást. De az összegyűjtött aláírások addig nem adnak garanciát az indulásra, amíg azokat le nem ellenőrzi a bizottság.

Indulók megoszlása választott frakciónként az aláírások feldolgozottsága alapján (a diagram a hivatalos bejelentések alapján mutatja az értékeket)

Az előválasztási kampány közben újabb szintet lépett, múlt héten két kampánydalt is közzétettek, az egyik a Döntsük le a falakat!,  a másik pedig az Élni hívlak!. Az Előválasztási Bizottságban külön felhívták az Átlátszó figyelmét a mozgósító erejű dalra, mi meg nem fosztjuk meg olvasóinkat az élménytől.

Kövesse az ellenzéki előválasztást az előválasztási oldalunkon:

ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁS 2021 – Interaktív térkép és diagramok

Hont András – Szabó Krisztián

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!