„Meg lehet fulladni!” – ismeretlen eredetű ipari bűztől szenvednek Arnóton

Évek óta küzdenek a helyiek a Borsod megyei Arnóton a közelben működő Sicta Kft.-vel. A község lakóinak életminősége jelentősen romlott az elviselhetetlen szag miatt, a hatóságok pedig évek alatt sem tudták megoldani a problémát. Nemcsak az állandó bűzhatással kell megküzdeniük, de azt sem tudják, pontosan mi van a szag mögött. Az egészségüket és az értékeiket is féltik. A francia tulajdonú üzem a kormány támogatását élvezi, ráadásul további bővülést is tervez. A cég nem válaszolt a leveleinkre, a korábbi nyilatkozataikban pedig azt is megkérdőjelezik, hogy ők okoznák a problémát.

Társadalmi célú hirdetés

Levegőtisztaság-védelmi engedélyt adott ki a Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felsőzsolcai gyárának P11 és P15 pontforrásaira a hatóság augusztus elején. A hírről a Zöld Arnótért Egyesület (ZAE) számolt be Facebook oldalán.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Pontforrás: olyan légszennyező forrás, amely kéménnyel vagy kivezető csővel rendelkezik.

„A cég nem tud hibázni. Bármit csinál, akármilyen bírságok és eljárások vannak folyamatban, ez sem jelenthet akadályt egy új engedély kiadására. (…) Az elmúlt pár év tapasztalata azt mutatta, hogy ez a környezetvédelmi hivatal semmilyen módon nem fogja korlátozni a cég tevékenységét, akármennyire is bizonyított a bűz okozás, ami alapján a törvényeink szerint már be kellett volna tiltani a bűzokozó tevékenységet. Számunkra ez értehetetlen. Vajon miért nem követi a hatóság a törvény ez irányú előírásait? Vajon minden céggel ilyen engedékeny? Vagy csak a SICTA élvezi ezt a kiváltságot?” – olvasható a civil szervezet bejegyzésében.

Hogy pontosan melyik cégről van szó, és hogy milyen problémák keserítik meg az arnótiak életét, hamar kiderül az Egyesülettel való beszélgetés során.

Hányinger, fejfájás, viszkető szemek

A Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Felsőzsolcai Ipari Parkban működő gyárában alumíniumöntést végez, gépjárműalkatrészeket állítanak elő. A Sicta Kft. székhelye Felsőzsolcán található, ezért az iparűzési adó is oda vándorol, a gyár által kibocsátott szagra azonban Arnóton panaszkodnak, miután az üzem mindössze 300 méterre található a legközelebbi arnóti lakóházaktól.

Forrás: Zöld Arnótért Egyesület/Facebook

A lakosságnak egészen 2015-ig fogalma sem volt arról, hogy a közelükben egy alkatrészgyártó üzem működik. Akkor ismerték meg, hogy mi az az általuk csak „Sicta-szagként” emlegetett bűz, amikor fejlesztést hajtott végre a cég: az alumíniumöntöde-kapacitást napi két tonnáról napi hat tonnára növelték, a helyiek pedig egy idő után szúrós, köhögésre ingerlő, olykor hányingert, fejfájást, szem-orr irritációt okozó szagokra kezdtek panaszkodni. A lakosság csak találgat, hogy milyen hosszútávú egészségügyi kockázatokat rejthet az üzem által kibocsájtott anyagoknak a belégzése.

„Éjjel 2 órakor felkelni, és szembesülni vele, hogy az ablakon át jön be ez a szag, mérhetetlen dühvel tölt el… Álmában mérgezik az embert”

– jegyezte fel a ZAE az egyik lakó panaszát. A Facebook-oldalukon pedig rendre érkeznek a lakosoktól olyan jelzések, hogy „most lehet valahova jelenteni? Meg lehet fulladni.”

A Zöld Arnótért Egyesület (ZAE) évek óta gyűjti a panaszokat, és ők képviselik a különböző hatósági és bírósági eljárásokban a lakosok érdekeit.

A francia Sicta-csoport három országban van jelen, Európa második legnagyobb autóipari beszállítója a turbófeltöltés piacán, a magyarországi telephely pedig a csoport legnagyobb autóipari gyárának számít. A gyár az állam támogatását is élvezi. A Sicta Kft. 3,4 milliárd forintos beruházással bővíthette a felsőzsolcai alkatrészgyárát, ebből a magyar kormány 437 millió forint támogatást biztosított, amely a teljes fejlesztés 13 százaléka volt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017-ben.

Az amin mosó és az ozmogén sorompó felállítása sem szüntette meg a panaszokat

A környezetvédelmi hatóság 2017-ben elrendelte, hogy a cégnek szagcsökkentő berendezéseket kell kialakítania: úgynevezett amin mosót és ozmogén sorompókat.

Az amin mosó feladata, hogy a gyárból kiszívott szennyezett levegőt „átmossa”, mielőtt az kiáramlik a szabadba, a szerkezet a bűzt okozó anyag megkötését szolgálja. A sorompó pedig a bűzhatást keltő vegyi anyagok részecskéit egy olajos oldattal köti meg, amit aztán permetként szétszór a levegőben.

Így néz ki az amin mosó. Fotó: Zöld Arnótért Egyesület/Facebook

Ezek a megoldások azonban a lakosok szerint nem szüntették meg a bűzt és az egészségi panaszokat.

„Az ozmogén kapuval az a baj, hogy az nem szűri a szennyező anyagot. Ennek a kevert szagnak minden egyéb kellemetlen egészségügyi hatása megmarad (marja a nyálkahártyát, megfájdul az ember feje, vagy ép hányingert okoz” – mondta az Átlátszónak Gyenes Gáborné, az egyesület elnöke.

A kibocsátott anyagok összetételét, környezetre gyakorolt hatását a helyiek szerint senki sem vizsgálja.

Egy 2019 júliusában megtartott fórumon (amin az Átlátszó újságírója is jelen volt) az előzetes vizsgálatokat lefolytató Green Side Kft. szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta, a módszer az Európai Unió más országaiban lett kifejlesztve, engedélyezve lett, így nem volt előírás, hogy az alkalmazásánál újabb teszteket kell végezni.

Gyenes Gáborné szerint további probléma, hogy aminleválasztóból mindössze egy épült egy darab pontforrásra kötve. „Azt kell tudni, hogy a gyárnak kb. 8-10 pontforrása van, ahol potenciálisan bűzt bocsát ki. Abból az amin mosó egyetlen pontforrást szűr. Valószínűleg ezt hatékonyan is csinálja, ha szabályosan üzemeltetik. De a többi pontforráson az ozmogén kapu működik” – magyarázta.

A Sicta gyár. Átlátszó fotó/2019

Nem tudni, milyen anyag okozza a bűzt

A lakosok továbbra sem bizonyosodhatnak meg arról, hogy milyen anyag okozza a bűzt. A dimetil propil-amin kiszűrése nem oldotta meg a problémát. Erre a kérdésre a választ a biztonsági adatlap kiadása adhatná meg, amit azonban a lakosok beszámolója szerint sem cég, sem a hatóságok nem adtak ki, így ezzel a kérésükkel az ombudsmanhoz fordultak.

Az egyesület szerint a kiszabott bírságokkal még mindig jobban jár a cég, mintha kiépítenék a szükséges eszközöket a szag megszüntetésére.

„Kutatásaink alapján a bűz további forrása a homokmaggyártáshoz használt furán gyanta, formaldehides gyanta. Ez öntéskor, esetleg szennyezett selejt visszaolvasztásakor olyan szerves vegyületekre bomlik, ami bűzt és egyéb egészségügyi panaszokat okoz. Az lenne jó, ha ezt szűrnék ki valahogy. Azonban az elmúlt évek beszélgetéseikből számunkra az derült ki, hogy gazdaságosan nem tud kialakítani a cég ilyen megoldást. Valószínűleg ezeknek a kiépítése és üzemelése olyan költséget jelentene, hogy ellehetetlenítené a cég működését. Ezért jobban megéri bírságokat fizetni, és pereskedni a cégnek” – állítja Gyenes Gáborné.

Az egyesület szerint az egyetlen megoldás, ha ezt a technológiát elviszik a lakóházaik közeléből, vagy teljesen megszüntetik. Szerintük hiba volt az öntödének engedélyt adni a lakóházak közelségében.

Vörös anyag a vízben. Átlátszó fotó/2019

Néhányan aggasztónak tartják azt is, hogy az Arnóton összegyűjtött esővízben néha vörös, iszapszerű massza gyűlik fel, amiről nem tudni, pontosan micsoda. Ez lehet ártalmatlan, és lehet veszélyes, egészségre káros anyag is, sőt, az sem biztos, hogy a Sicta a kibocsátója, hiszen az ipari parkban több más gyár is működik.

Határérték alatt

Korábban megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, hogy többek között megtudjuk,

1. kik, évi hány alkalommal és milyen vizsgálatokat végeznek a felsőzsolcai ipari parkban működő SICTA gyárral kapcsolatos légszennyezés kapcsán;
2. milyen anyagok határértékét vizsgálják és miért azokat;
3. bejelentik-e előre a méréseket a cégnek;
4. a mérések időpontjai között mi a garancia arra, hogy a cég nem bocsát ki más káros anyagokat;
5. az Arnóton és Felsőzsolcán összegyűjtött esővízben felgyűlő vöröses, iszapos anyagot, valamint az ipari park mellett található szántóföldet és a növényeket vizsgálta-e már a Kormányhivatal.

A kormányhivatal válaszában elmondta, a hatályos jogszabályoknak megfelelően 2 évente végeznek emisszió mérést a Sicta Kft.-nél. „A környezetvédelmi hatóság által előírt gyakoriságú mérési kötelezettségeknek a gazdálkodó szervezetek akkreditált mérőszervezetek közreműködésével tesznek eleget. Ezen túlmenően kerül sor hatósági mérésekre, melyek kivitelezése előzetes bejelentés nélkül történik” – tették hozzá.

A kormányhivatal elmondása szerint, amikor a környezetvédelmi hatóság – a lakosság kérésére – megmérte a Kft. által pontforrásokon keresztül a levegőbe bocsátott légszennyező anyagokat (szénmonoxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, sósav, cianidok, fluoridok, por és szerves anyagok, mint az N, N-dimetil-propilamin) és célirányosan, telepített mobil mérőállomás alkalmazásával mérték az ózon, a szálló por (PM10), a benzol, a toluol, az etil-benzol, a xilol, a kén-dioxid, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok mennyiségét, mindent rendben találtak.

„A mért légszennyező anyagok koncentrációja minden egyes pontforrás esetében jóval (akár több nagyságrenddel is) a határérték alatt maradt”

– írták.

2018-ban kétszer mérték a bűzhatást is: az első mérésnél megállapították, hogy a szag hatásterülete eléri a lakóövezetet. A kormányhivatal szerint azonban (a bevezetett műszaki intézkedések miatt) a második mérésnél már nem érte el.

Azt is írták, hogy a Katasztrófavédelmi lgazgatóság környezetvédelmi mobil laboratóriuma is több alkalommal vonult ki az üzem környezetéhez illetve a lakott területekre, de „az üzemből veszélyes anyag kijutás, illetve annak nyoma nem volt megalapozható”. Emellett „a kft. a számára előírt mérési kötelezettségeknek rendre eleget tett, és  a mérési jegyzökönyvek megállapításai alapján a pontforrások kibocsátásai tömegáram és koncentráció tekintetében határérték alattiak voltak” – áll a kormányhivatal válaszában.

A furcsa színű esővizet mutatja egy lakos a Sicta bővítése kapcsán tartott lakossági fórumon 2019 nyarán Arnóton. Átlátszó fotó

A hatóság a környező termőföldeken sem tapasztalt talajszennyezésre, illetve a termőföld minőségének romlására utaló jelet, az esővízben felgyűlő vöröses, iszapos anyagról nincs tudomásuk, pedig minden évben több mint félszáz helyszíni szemlét tartottak.

„A vizsgálatok alapján nem állapítható meg az üzem eddigi tevékenységének negatív hatás a földtani közeg tekintetében.

Az ozmogén-sorompóhoz felhasznált oldat jelölésköteles vegyülete nem ülepedik ki a környezetbe, a talajra szennyező hatást nem gyakorol” – közölte a kormányhivatal.

Mindez azonban nem nyugtatja meg a helyieket. Igaz, a koronavírus okozta válság hozott számukra enyhülést, akkor ugyanis a gyár visszavett a termelésből. Egy üzem ugyanis normál működés közben nem csak reggel 8–17 óra között zajos hétköznap, hanem este és hétvégén is dolgoznak. A pandémia után azonban kezdenek visszaállni a korábbi műszakokra.

„Rég nem érzett intenzitással lehet újra érezni a cég irritáló bűzét” – panaszolják a lakosok.

A cég szerint ők lettek a „bűzbakok”

Miután a cég megépítette az aminleválasztót, és felszerelte az ozmogén sorompókat, a probléma valamelyest javult, de a bűzhatás nem szűnt meg. A lakosság ezért továbbment az ügyben, bűznaplót kezdett vezetni, minden jelenséget feljegyzett, és a hatóságokat is vizsgálatokra szólította fel. Ennek eredménye az lett, hogy a hatóság 2019-ben határozatban kötelezte az előírások szigorúbb betartására a céget.

A Sicta Kft. által levetített bemutató egyik diaképe. (Arnót, 2019/Átlátszó fotó)

A hatóság megállapításai szerint ugyanis a cég nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a lakosságot nem terhelhetik bűzzel, hogy a bűzcsökkentő berendezéseket folyamatosan működtetik, és hogy az esetleges meghibásodásokról azonnal értesítik a hatóságot. A cég nem tartotta be azt sem, hogy meghibásodás esetén azonnal leállítja a kapcsolódó gyártást, de még csak az üzemnaplót sem vezették megfelelően a szennyező források üzemeléséről.

A HVG 2019 nyarán beszélt André d’Alès-vel, a Sicta ügyvezetőjével, aki azt mondta, „úgy érezzük, mi vagyunk a bűzbakok. (…)

Bizonyos, rendkívüli körülmények között lehet, hogy szag van, de nem biztos, hogy a miénk, másrészt különböző intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy ezt a szaghatást elhárítsuk.”

A hatóság nyomatékként kiszabott 2019-ben egy 300 ezer forintos és egy 400 ezer forintos büntetést is, amelyek azonban valójában jelképesek voltak a vállalkozás 2019-es közel 9 milliárdos éves forgalmához képest. Az adózott eredménye -400 millió forint volt abban az évben.

A kormányhivatal 2019 nyarán kiadott végzésében rögzítve van, hogy a hatóság munkatársai szerint tavasszal az ellenőrzés folyamán érezhető volt a településen a Sicta-szag.

Forrás: Miskolci Járási Hivatal 2019. június 6-án kiadott végzése. (Ügyiratszám: BO-08/kt/06713-1/2019)

Több helyszíni szemlén is kiderült, hogy a cég nem működtette kellően az ozmogén sorompókhoz tartozó összes fúvókát, azt a hatóság embereinek a felszólítására kapcsolták be, az üzemnaplót pedig a korábbi felszólítások ellenére sem vezették megfelelően (abban látszódik a sorompóhoz szükséges anyag mennyisége). A dokumentumban rögzítették, hogy a szagtalanító koncentrátum mennyisége sem volt megfelelő.

Forrás: Miskolci Járási Hivatal 2019. június 6-án kiadott végzése. (Ügyiratszám: BO-08/kt/06713-1/2019)

Újabb és újabb bírságokat kapott a cég

2021-ben újabb bírságokat szabtak ki a cégre: 450 ezer forintot az elmaradt levegőtisztasági-védelmi mérések miatt, és 450 ezer forintot a bűzmegkötő berendezések nem megfelelő működtetése miatt.

Utóbbi határozatokat az egyesület szerint semelyik fél nem fogadta el: a Sicta Kft. szerint nincs szakszerűen bizonyítva, hogy a bűz forrása a Sicta, az intézkedések aránytalanok, az egyesület pedig komolyabb pénzbírságot és a zavaró tevékenység felfüggesztését akarja elérni. Megkérdeztük a céget, hogy eddig mennyi pénzbírságot kaptak, mennyit fizettek be, és hogy valóban ők okozzák-e a bűzt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A biztonsági sávnak telepített néhány fenyőfa kiszáradt, a cég most ültetett újabbakat az üzem mellé. Ez azonban egyelőre nem tölti be a funkcióját, hiszen a fák még alacsonyak, és évekbe telik majd, míg a koronák képesek lesznek megszűrni a levegőt. Addig a teljesen sík terepen a szag és a levegőbe permetezett anyagok gond nélkül eljutnak Arnótig – mondja ez egyesület.

Ezek a fenyők védik Arnótot a bűztől. Fotó: Zöld Arnótért Egyesület / Facebook

Ráadásul nemcsak a bűz, de az ipari zaj is gondot okoz a településen, amit az üzem külső falára szerelt elszívó motorok generálnak. Ezt a problémát azok a lakosok érzékelik, akiknek a háza rálát az üzemre, illetve számos domboldalon található ingatlant érint.

A helyiek a hangot egy monoton zúgó motorhangként érzékelik,

„mintha egy kombájn aratna az ablakuk alatt”.

A cég által bevetett megoldások (zajvédő paraván az elszívókhoz) sem vezettek a helyiek szerint eredményre. 2020 elején 200 ezer forint zajbírságot szabtak ki a cégre, az éjjeli zajkibocsátási határtérték túllépése miatt, plusz egy intézkedési tervet írtak elő, aminek 2021 tavaszáig meg kellett valósulnia (pl. újabb panelek felszerelése). Nyáron ezt az ügyet lezárták, mert megtörténtek a mérések, és már nem volt határérték-túllépés. „De az alacsony termelés kihasználás miatt kicsit korai lenne az öröm…” – állítja az egyesület.

Forrás: Zajbírság kiszabása, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal; dátum: 2020. március 25.

Kapacitásbővítést terveznek

A cég további kapacitásbővítést tervez, ami után az egyesület számításai szerint több mint 33 tonna maximális kapacitásra tennének szert. A további bővüléstől azért is félnek, mert az fokozódó bűz és zajproblémákat okozhat. Bár a cégnek engedélyezett kapacitása csak 6 tonnára van naponta, a lakosságnak mégis komoly aggályai vannak afelől, hogy ezt a cég betartja, illetve, hogy a hatóság ellenőrzi-e. A cég egy levélben is megígérte, hogy a termelési kapacitásuk nem fog nőni.

A környezethasználati engedély és az engedély nélküli kürtő miatt perelnek

Azok az alumínium olvasztást végző cégek, amelyek napi 20 tonnát meghaladó kapacitásra akarnak szert tenni, egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE) megszerzésére kötelezettek az EU-s törvényekkel összhangban. A hatóság 2019-ben megadta az EKHE-t, ami ellen a lakosság panasszal élt. A Kúria 2021 januárjától az EKHE halasztó hatályát rendelte el, az ítélet eredményére még várnak.

Forrás: Kúria végzése (Kfv.II.38.024/2020/3.); dátum: 2021. január 13.

Folyamatban van egy másik ügy is: 2019-ben egy nagy teljesítményű olvasztókemencét a cég egy új kemencére cserélt, ez az úgynevezett P21 pontforrás. A kormányhivatal kiadta rá az engedélyt, miközben a vállalat akkor már 20 tonna kapacitást meghaladó olvasztóképességgel rendelkezett. A lakosság az ügyben pereskedni kezdett, amely során 900 ezer forintos bírságot szabtak ki. A hatóság a köztes engedély nélküli használatot bírságolta meg, mert később a hatóság kiadott egy új, már szabályos engedélyt.

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal határozata, 2021. március 17.

„Jelenleg öt bírósági per van folyamatban, így most már a bíróságtól függ, hogy megszűnik végre a bűzokozás, folytatódik, vagy esetleg megnövekedett kapacitás mellett erősödik” – mondja az egyesület.

Szerettük volna a cég álláspontját is megismerni az ügyben, megkeresésünkre azonban a Sicta nem reagált.

Katus Eszter – Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az arnóti lakosok tüntetésképpen gázmaszkot húztak fel a Sicta Kft. üzeme előtt. (Fotó: Zöld Arnótért Egyesület/Facebook)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!