Lóharapás, zsiráfon „lovaglás” – határvonalon egyensúlyoz a Szadáról elköltözött állatpark

Két lóharapás, magyarul nem beszélő személyzet, túlárazott répa és nyugdíjas elefántok. Többek között erre számíthat, aki megnézi Töltéstava tömegeket vonzó állatkertjét, amit egy letelepedett cirkuszos család épített fel. A lapunknak nyilatkozó látogatók szerint sok a probléma, így például az állandó felügyelet és a biztonságos megközelítés sem biztosított. A hatályos jogszabályoknak sem felel meg minden szempontból a park, bár a kormányhivatal egyelőre mindent rendben talált. Az általunk megkérdezett szakemberek abban egyetértettek, hogy a cél (a cirkuszi nagyállatok megfelelő elhelyezése) üdvözlendő, és az irány jó, de lenne még mit javítani a körülményeken. Körbejártuk a témát.

Társadalmi célú hirdetés

Mindössze 11 kilométerre a győri állatkerttől nyílt meg a Kimba állatpark egy kistelepülésen, Töltéstaván, a 81-es út mellett. A Caselly (Kaselowsky) család által gründolt park 12 hektáron terül el. A fő attrakciók természetesen az elefántok: Kimba, Tonga és Nanda, na, meg ott van Sabu, a Németországból érkezett zsiráf.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A jelenleg ingyen látogatható állatkertbe két elefánt már nem érkezett meg. Ők voltak Betty és Mambo, akiknek történetével az Átlátszó is foglalkozott korábban, és akiknek halála – közvetve vagy követlenül – két cirkuszos család szakadásához vezetett.

Titokban földelték el a gyanús körülmények között kimúlt ormányosokat a cirkuszosok Szadán | atlatszo.hu

Titokban földelték el a gyanús körülmények között kimúlt ormányosokat a cirkuszosok Szadán

Az elefántok korábban Szadán éltek, a szafariparkban, amelyet a Richter család hozott létre, és a park szerint 2020-as év egyik slágerhelyszíne volt a kisgyerekesek körében. A szafarinak viszont mennie kellett a szadai polgármester döntésének értelmében, így Richterék Zamárdiba települtek át, ahol Richter Flórián Cirkusz Park & Resort néven alakítottak ki egy helyszínt, míg Casellyék másik irányba indultak el.

„Most a Casselly család úgy döntött, hogy abbahagyja a turnézást és nyugdíjazza állatait. 2020-ban 12 hektárt vásároltak, és csodálatos környezetet teremtettek minden állat számára, hogy pihenhessenek és élvezhessék az életet Magyarország gyönyörű vidékén. ​A Casselly család most arra törekszik, hogy megmentsen minden otthonra szoruló állatot, és a lehető legjobb életet adja nekik itt, Töltéstaván, Magyarországon” – írták honlapjukon. 

Az egzotikus állatok mellett lovak, őzgida és kecske is várja a látogatókat. Itt véget is érne a történet, és mindenki fellélegezhetne, ha nem lenne egy-két furcsaság a nyugdíjas állatok parkjában. A Kaselowsky René tulajdonolta, 2019-ben alapított Casselly Entertainment által üzemeltetett állatkert főtevékenysége az előadó-művészet, adózott eredménye 2 888 000 forint (vagyis a cég veszteséges volt tavaly). Növény- és állatkert, illetve természetvédelmi terület üzemeltetés nem szerepel a cégjegyzékben.

Részletekben fizetnek

A 12 hektárból négyet a település polgármestere, Sándor Károly adott el Kaselowskynak. A szántó besorolású Gksz (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági) terület (4 hektár 5240 nm) 21 millió forintért cserélt gazdát.

Ez a piaci ár felett van jóval, legalábbis az OTP kalkulátora szerint az átlagár ezen a területen 7,6 millió forint volt 2020-ban. A magas árat vélhetően az indokolja, hogy a szántó kifizetése még nem történt meg. Ugyan a szerződést 2020. október 14-én aláírták, fizetni két részletben kell, az elsőt ráér 2021. szeptember 30-ig. A település jegyzője feltételek közlése nélkül adta meg szakhatósági hozzájárulását (TOL/1721/2020) a parkra. (A cikk megjelenését követően a jegyző tájékoztatta lapunkat, hogy ez a hozzájárulás egy másik eljárásra vonatkozott – a szerk.)

Közlekedési balesetektől tartanak

A 81-es útról lekanyarodva megközelíthető helyszín azonban máris sok bosszúságot okoz az embereknek. A még kialakulatlan állapotok miatt gyakran autósorok kígyóznak, hogy aztán felkanyarodjanak a sokak által használt főútra. A helyiek közül többen úgy vélik, itt előbb-utóbb baleset lesz, ezért is hívhatta fel a figyelmet a jegyző, hogy a „Gksz jellel jelölt területek közúti feltárása a 81-es út felől nem oldható meg”.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kommunikációs Osztálya megkeresésünkre azt írta, nem érkezett részükre közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem. Ha és amennyiben valaki útcsatlakozást szeretne létesíteni, vagy a közút melletti ingatlanját használni, akkor is szükséges ilyen engedélyek beszerzése. Levelükből az is kiderült, hogy lakossági bejelentés alapján vizsgálat indult az állatpark reklámtáblájával kapcsolatban.

A jogszabályok nem engednék

Lemenő nap sugara, boldog elefántok és zsiráf a győri réteken, elégedett gyerekek és szülők – mi kell még a boldogsághoz? Vélhetően nem így gondolja az az őzgida, amely ismeretlen körülmények között került a Kimba parkba, hogy ott a nyúlsimogatóba kerülve gyerekek nyúzzák egész nap – legalábbis a Facebookra feltöltött képek tanúsága szerint.

Gyerekek simogatják az őzgidát a Kimba Parkban (forrás: Facebook)

E vadállat ide helyezése nem felel meg a hatályos jogszabályoknak (3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, 9/A § ), amely kimondja: „állatkertben létesített állatsimogatóban kizárólag háziasított fajok, illetve olyan fajok egyedei helyezhetőek el, amelyek számára nem jelent fizikai és pszichikai megterhelést az emberekkel való napi érintkezés. Állatsimogatóban veszélyes állat, illetve nem ivarérett, a szülőállattól elválasztott egyed nem helyezhető el”.

Persze, lehet azzal érvelni, hogy ha az őzet nem fogadja be a park, akkor biztosan elpusztul, de a jogszabályok elég egyértelműen fogalmaznak a témában. Ha ehhez hozzávesszük, hogy bármilyen vad eltávolítása élőhelyéről bűncselekmény, ugyanis azok az állam tulajdonát képezik, akkor még nagyobb a zavar. A jó hír, hogy információink szerint az őz már nem simogatható. A zsiráfon való lovaglás – ami finoman szólva sem megszokott –, nemzetközi felzúdulást okozott az állatvédelmi szervezeteknél, de jogkövetkezménye nem volt.

A zsiráf, a 14 éves Sabu Németországból került Magyarországra. Korábban, 2020 márciusától Neuwiedben egy ideiglenes táborban állomásozott a Frank cirkuszos családnál, akik a COVID miatt leállásra kényszerültek. A helyzet nem volt biztató, ezért a család arra kérte a lakosokat, támogassák őket a kényszerű leállás alatt.

Rene Caselly zsiráfon „lovagolt” (forrás: Instagram)

Bár pénz nem volt sok, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) németországi jogvédőit úgy tájékoztatta az illetékes állategészségügyi hivatal, hogy a Neuwiedben található táborban „teljesülnek a cirkuszi állattartásra vonatkozó német irányelvek”, kivéve azt, hogy zsiráfokat tilos tartósan egyedül tartani. A PETA tájékoztatása szerint arról nincs információjuk, hogy ideiglenesen vagy véglegesen került-e Magyarországra a zsiráf.

Ugyanakkor Dr. Yvonne Würz biológus a PETA részéről felhívta a figyelmet arra, hogy Rene Caselly jr. Sabun lovagol, ami finoman szólva sem szolgálja az állat jóllétét. De arra is rámutattak, hogy ez nem egyedi, az elefántokkal való munka közben id. Rene Caselly egy kicsi, feltűnésmentes bikakampót használ, hogy rendreutasítsa az elefántjait.

Ló harapott meg két kisgyereket

A zsiráf és az elefánt bármilyen kedvesnek tűnő állat, a jogszabályok szerint különösen veszélyes állatnak minősül. A jogszabályok ezen állatok tartásától világosan rendelkeznek, meghatározva a szükséges négyzetmétereket, tartási körülményeket. A park maga is felhívja a figyelmet, hogy a vadállatokat csak a dolgozók érinthetik meg.

Ugyanakkor számos Instagram-fotó tanúskodik arról, hogy nem is igyekeznek ezeket az állatokat elzárni a látogatók elől.

Pedig ezt nemcsak az állatpark felhívása, hanem a 85/2015 FM rendelet 16. § (4) is kimondja: „különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, illetve bemutatása során a látogatók, illetve illetéktelen személyek nem kerülhetnek fizikai kapcsolatba az egyeddel”.

Ennek ellenére a parkban zöldséget is árulnak: répát lehet vásárolni etetéshez. Többen állítják, számlát vagy nyugtát nem kaptak a vásárlásról. „Nem sajnáltuk rá a pénzt, bár életünk legdrágább répája volt, mert a parkba ingyen be lehet menni” – mondta egy családapa lapunknak, akitől kikönyörögték a gyerekek a zoocsemegét.

Bárki etetheti a vadállatokat (forrás: Instagram)

Ehhez képest mégsem egy elefánt vagy zsiráf okozta sérüléseket, hanem egy ló. Ráadásul rossz napja lehetett, mert két gyerek ugyanaznap került be a győri kórházba harapással. A park számára írt, nyilvánosan hozzáférhető bejegyzésből kiderül, hogy az egyik gyereket bent is tartották a kórházban, napokig bent feküdt, többször altatták, hogy el tudják látni a sérülését.

Persze, a gyerekek viselkedése időnként kiszámíthatatlan, de pont ezért lenne a szakemberek feladata megakadályozni a hasonló történéseket.

És ha egy nap két gyerek is azonos panasszal kerül kórházba, akkor felmerül annak a gyanúja, hogy valamit nem jól csináltak. A szülők állítólag mindkét esetben jelezték a történteket helyben a dolgozóknak, egy Facebook-hozzászólásban a park mégis azt pedzegette, hogy talán nem is náluk történt az eset.

Ugyanakkor az Átlátszónak (a nevük elhallgatását kérő) látogatók azt nyilatkozták, szerintük nincs elég személyzet a parkban. A beözönlő embertömeget a parkolóban egy magyarul törve beszélő férfi irányítja, de az állatsimogatóban sem vigyáz szakember arra, hogy megakadályozzák a baleseteket, és mint a park válaszából olvasható, táblákat is csak a balesetek után tettek ki.

A kormányhivatal szerint minden rendben van

Ugyanakkor a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal nekünk eljuttatott levele szerint minden rendben van. Tájékoztatásuk szerint a Kormányhivatal engedélyezte (2021. május 18.) állatkert létesítését és üzemeltetését. Mint írják: „a jogszabályban rögzített tartási, bemutatási és biztonsági követelményeknek az állatkert megfelel”.

Hogy ez tényleg így van-e, nehéz eldönteni, szerencsére a jogszabályok részletesen rendelkeznek arról, hogyan kell az állatokat tartani. Ennek része a megfelelő kerítés, amely elefántok esetében lehet fal, többrétegű biztonsági üvegtábla, kábelsor, valamint szárazárok. Nem meglepő módon szerepel, hogy „a külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön, erre fém- vagy kőfal, illetve villanypásztorral megerősített kábelsor is megfelel. Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): teheneknél legalább 1,8 m, bikáknál legalább 2,5 m. Védőtávolság: legalább 1,5 m”.

A cél jó, a megvalósításon még lehet javítani

Abban az általunk megkérdezett szakemberek mindegyike egyetért, hogy a cél, a cirkuszi nagyállatok megfelelő elhelyezése üdvözlendő és jó irány, ugyanis számos Nyugat-Európai országban, de például Romániában sem szabad már cirkuszban vadállatokkal fellépni.

Azt is hangsúlyozták, hogy látható, hogy a Casselly-család szereti az állatait, igyekszik számukra megfelelő körülményeket kialakítani, és bár vannak hibák, ezeken fokozatosan javítani lehet.

Azt is elmondták, hogy a cirkuszi állatok állatkertben való tartása nehézkes, pont amiatt, hogy máshoz vannak szokva, más módon kapcsolódnak az emberhez, mint az állatkertekben tartott állatok, így a Cassellyék által megálmodott park mindenképpen fontos szerepet tölt be a cirkuszosok és az állatkertek világa között.

Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt évtizedekben nyilvánvaló vált, hogy a társadalmi elvárások változásával a cirkuszoknak át kell alakulniuk Európában, így Magyarországon is. Fel kell hagyniuk a vadállatok cirkuszi szerepeltetésével és utaztatásával, természetes igényeiknek nem megfelelő tartásával.

Töltéstava ebben úttörő szerepet vállalt, és nem lehet megkérdőjelezni, hogy az elefántok ezen az állandó helyükön jobb körülmények között vannak állatjóléti szempontból, mint megelőzőleg voltak.

Az, hogy a magyar jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően alakították-e ki, illetve üzemeltetik az állatkertet, azt az engedélyező hatóságoknak kell a becsatolt dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján felmérnie és tudnia. Tudomásom szerint Töltéstava nem tagja hazai vagy nemzetközi állatkerti szervezetnek, így számon kérni rajtuk szakmai és etikai normákat csak a magyar jogi szabályozások alapján lehetséges.”

Az elefántok jobb körülmények között vannak állatjóléti szempontból, mint megelőzőleg voltak (forrás: Kimba Park/Facebook)

Bár többen nem akartak nyilvánosan állást foglalni az állattartási körülményekről, dr. Andréka György a szomszédos Xantus János Állatkert igazgatója a Kisalföld.hu-nak nyilatkozott a témában. Ebben többek között azt mondta: „a Kimba park egy állatkerti engedéllyel rendelkező létesítmény, de nem állatkert. Nem hívhatunk állatkertnek egy olyan létesítményt, ahol kötőfék és vezetőszár lóg a zebrák fején, ahol zsiráfok hátán lovagolnak vagy elefántokkal kosárlabdáznak. Egy állatkertben természetes valójukban mutatjuk be ezeket a csodálatos lényeket, hiszen önmagukban, bohócsapka nélkül is érdekesek, varázslatosak. Egy állatkert hitvallása teljesen más, mint egy cirkuszé, mi nem csupán szórakoztatni akarunk vagy bemutatni az állatokat, nálunk tudományos munka folyik, oktatás, természetvédelem, fajmegőrzés. (…) Egy állatkertben az állat nem csupán eszköz, hanem maga a cél. A jólétük a legfontosabb. Talán egyszer a Kimba Park is megtalálja majd a maga útját és nem a szórakoztatás oltárán áldozza fel állatait.”

Az elhangzottakról szerettük volna megismerni az üzemeltető álláspontját is, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: Elefántokat tréningeznek a Kimba Parkban (forrás: Kimba Park/Facebook)

Frissítés (2021.07.26.): Cikkünk megjelenését követően dr. Vanyus Gábor, Töltéstava jegyzője jelezte, hogy a Kimba Állatpark működéséhez szükséges engedélyhez nem volt szükség a hivatal hozzájárulására. A cikkben hivatkozott szakhatósági eljárást egy korábbi természetvédelmi eljárásban, cirkuszi menazséria engedélyezési eljárásában adta ki. Ezen eljárást a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2020. november 25. napján szüneteltette. Az állatkert/állatpark működéséhez 2021. május 18. napján kiadott engedély ügyében a jegyző szakhatósági hatáskörrel nem rendelkezett, ezért a hivatal nem járt el az ügyben.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!