Bácsalmás októberben azzal került a hírekbe, hogy helyiek a faluban élő indiaiakra támadtak. Kíváncsiak voltunk, mi okozhatta a konfliktust, és egyáltalán miért laknak indiaiak a határhoz közeli településen. Nyomozásunk során kiderült, hogy ötszörösére nőtt a harmadik országbeli munkavállalók száma Bácsalmás és Jánoshalma térségében. A helyiek szerint a Mélykúton átadott, uniós pénzből is épült vágóhíd miatt. A problémát egy utcai szóváltás okozta, ami után a helyiek éjszaka támadtak az alvó indiaiakra. A külföldiekre sokan rossz szemmel néznek, mert hangosan beszélnek és megbámulják a nőket, de van, aki szerint a kormány migránsellenes kampánya is rátesz minderre egy lapáttal. Helyszíni riport Bácsalmásról.
Támogatási kampány
Rendezett utcák, karácsonyra készülődő városközpont, így nézett ki december elején Bácsalmás. A szerb határhoz közel fekvő – egykor kiemelt jelentőségű – településen alig több mint 6600-an laknak. A kisvárost a Fidesz-KDNP színeiben 2010 óta Németh Balázs vezeti.
Harangoznak, amikor a Mélykút felől a központba érünk. Alig vannak az utcán, percek telnek el, hogy senkit sem látni. A vasasnál egy köpenyes szaki éppen heggeszt. Amint meglát, leveszi a maszkot és a kesztyűt, kezet nyújtva köszön. “Persze, hogyne tudnám. Reggel hétre jövök dolgozni, a turbánosok akkor már ott – és a közeli buszmegállóra mutat – szoktak várni. Mennek dolgozni. Itt mennek el minden nap, elég feltűnőek, de nekem nem volt velük rossz tapasztalatom” – mondja a nyugdíjhoz már közel álló férfi.
Bácsalmás októberben azzal került be a hírekbe, hogy helyiek a faluban élő indiaiakra támadtak. A rendőrségi közlemény szerint „röviddel éjfél után több ismeretlen bántalmazott egy bácsalmási házban öt indiai férfit, akik már hosszabb ideje a környéken dolgoztak.
Az idegenek az arcukat teljes egészében eltakaró maszkban jelentek meg a külföldiek által lakott ingatlannál. Betörték a bejárati ajtót, majd megkeresték az ott lakó férfiakat, akiket bottal, baseballütővel bántalmaztak.
Az áldozatok mindegyike könnyebben megsérült, az épületben pedig 50 ezer forintot meghaladó rongálási kár keletkezett.” Négy helybélit azonosítottak a rendőrök, hármat elfogtak, egyet még keresnek.
Az eset ellenére a helybéliek többsége visszafogottan nyilatkozik az indiaiakról. Igaz, névvel senki sem vállalja a véleményét.
“Tízen laknak a faluban, az óvodával szemben éltek, amikor rájuk támadtak” – mondja egy idősebb nő, aki részletekért a vasútállomáshoz közeli kisboltba irányít. Az üzletben ketten vannak, de egyikük, egy férfi azt mondja, nem tud semmit, amikor elmondjuk, miért jöttünk, és az indiaiakról kérdezzük. A társa nem ilyen szófukar: „három helyen laknak, Mélykúton dolgoznak a kacsapucolóban” – kezdi, de a férfi továbbra is csak ingatja a fejét, hiába néz rá megerősítésként a nő.
Bácsalmás nappal kiürül. A szerző felvétele.
„Azt mondják, a nagyobb lányoknak mutogatták az óvszert, és ez sokaknál kiverte a biztosítékot – folytaja a nő. – De ez most volt ősszel. A nyári verekedés más miatt lehetett” – teszi hozzá, majd megemlíti, hogy a helyiek között csak Leninnek nevezett férfi és társai verték meg az indiaiakat, de lehet, hogy nem is azokat, akikkel a balhé volt. “Nyugalom volt előttük, az biztos” – jegyzi meg a férfi. A nyári konfliktust nem tudják pontosan felidézni, annyit mondanak, a Facebookon a polgármester anno reagált az esetre.
Németh Balázs június 30-án azt írta: „az elmúlt hétvégén nagyon sajnálatos események történtek kisvárosunkban. Az utcai szóváltások és tettlegesség után elkövetett önbíráskodás komoly bűncselekmény. Településünkön a lakosság döntő többsége békességben és nyugalomban szeretne élni és dolgozni, etnikai hovatartozástól függetlenül. Aki szabálysértés vagy bűncselekmény áldozata lesz, kérem forduljon a rendőrséghez.”
Log into Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Telefonon kerestük Németh Balázst az üggyel kapcsolatban, de a polgármester nem akart nyilatkozni.
Más viszont segített. “Aki színes turbán hord, az intelligens, de a többi… Leninék azután támadtak az indiaiakra, hogy a nyáron a külföldiek Lenin ismerőseire támadtak. Az egész a trafik előtt történt – gyakorlatilag bosszút álltak rajtuk” – meséli kérdésünkre egy helybéli. Elmondása szerint az indiaiak cigiért mentek a városközpontba, ekkor futottak össze „Lenin” két ismerősével, akik részegek voltak és belekötöttek a turbánt hordó külföldiekbe.
A kötekedést lökdösődés követte, az indiaiak menekülőre fogták. De csak addig, amíg vissza nem tértek – immár tízen. Akkor már a helyiek futottak.
Verekedés nem volt, csak egy esés, ebben sérülhetett meg az egyik helybéli. Ezt a sérelmet bosszulták meg az alvó férfiakon Leninék
– vonja le a következtetést az asszony.
A konfliktusnak egyik másik értelmezése nyáron jelent meg a megyei lapban. A baon.hu cikke szerint “a neve elhallgatását kérő olvasó azt írta, hogy az eset június 27-én történt, amikor a két családapa a trafikból ment haza, és a buszmegállónál indiaiak egy csoportja minden ok nélkül megtámadta őket.” A lap is megírta, hogy “a két férfi erősen ittas állapotban volt, az illető szerint valóban szóváltás alakult ki a két társaság között, tettlegességre azonban nem került sor, a munkások megpróbálták elkerülni a vitát, a két férfi kötekedett velük.”
Az említett trafikost is megtaláltuk: ő az mondja, az indiaiak jól beszélnek angolul, illedelmesek, vásárolnak, dolgoznak, neki sem volt velük semmi gondja.
Hogy ki támadt kire, ma már egyértelmű. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság ugyanis az Átlátszó kérdésére azt válaszolta: a “szóban forgó ügyben a nyomozást 2020. október 6-án a Bácsalmási Rendőrőrs
„nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”
ok miatt megszüntette.”
Vagyis nem támadták meg a megyei lapban szereplő családapákat.
De vissza a mindennapokba! Hosszas keresgélés után találtunk csak valakit, aki jobban képben van a helyi viszonyokkal – ő sem vállalta a nevét.
“A sérült nő írta ki először a Facebookra, hogy veszélyes Bácsalmás, és vigyázzanak a helyiek. Ebből indult a lavina. Én például sosem gondoltam volna, hogy Lenin idegengyűlölő lenne” – kezdi a magyarázatot. Majd szép lassan rátér a lényegre, miszerint az indiai kultúra más, ők szó szerint megbámulják a nőket, hangosan beszélgetnek az utcán, kilógnak a sorból.
“Bemennek az edzőterembe, csak néznek mindenkit. A fekete ruhájukban vonulnak végig a városon, közben mintha ordibálnának. Ez mind zavaró.
Ehhez képest a magyarok maguknak valók, kerülik egymást. Ha felszállunk egy buszra, inkább üres helyet keresünk, nem beszélgetük, ők viszont nem ilyenek” – folytatja.
“Van uszoda, nagyon szeretjük. Múltkor lejöttek úszni, úgy nézték a fürdőruhás nőket, hogy sokan zavarba jöttek. Ezek azok, ami miatt kinézik őket. És hát az sem volt öröm, hogy az egyiknek lett egy helyi barátnője. Na, az végképp kiverte a biztosítékot sokaknál” – hangsúlyozza a férfi, aki úgy véli, minderre a politikai is rátett egy lapáttal, kezdve a 2015-ös migránsellenes kampánnyal.
De hogy kerültek Bácsalmásra indiaiak? A Hunent Zrt. 2019 januárjában 12,6 milliárd forintból épített szárnyasfeldolgozók Mélykúton. Ez alig pár kilométerre van Bácsalmástól.
2019. január 28-án volt a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új üzemének megnyitó ünnepsége, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent. Fotó: hunent.hu
A cég 4,4 milliárd forint uniós támogatást kapott ehhez. A vállalkozás 2019-es mérlege szerint a bruttó termékérték 14,8 százalékát költik bérekre:
572-en dolgoztak Mélykúton, a fizikai átlagbér 263 ezer forint volt.
A 2020 első félévi statisztika szerint “a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Jánoshalma, Kunszentmiklós, Kalocsa, Bácsalmás és Kiskunmajsa járásokban haladta meg a regisztrált álláskeresők átlagos aránya a megyei átlagot (6,6%)”. Vagyis errefelé több a munkanélküli.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat novemberi adatai szerint a bácsalmási járásban 595, a közeli jánoshalmaiban pedig 705 regisztrált álláskereső van. 2018 novembere óta pedig így alakultak a munkaügyi számok:
A koronavírus hatása jól látszik, ahogy az is, hogy van munkakereső a környéken, nem is kevés. Ami a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának havi tájékoztatójából nem derül ki, az, hogy mennyi harmadik országbeli dolgozik a környéken.
Közérdekű adat igénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, 2019. és 2020. évben – havi bontásban – mennyi nem EU-s munkavállaló dolgozott a bácsalmási és a jánoshalmai járásban. A kormányhivatal szerint ennek a kigyűjtése “az alaptevékenység ellátáshoz szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, ezért költségtérítést állapított meg. Kifizettük. Az adatok szerint így változott a harmadik országbeliek foglalkoztatása a két térségben:
De, hogy ők merre laknak, nem tudni. A bácsalmási indiaiakat is szerettük volna megszólaltatni, de nem ismert a jelenlegi lakcímük, amikor pedig a helyszínen jártunk, vélhetően a gyárban dolgoztak.
A Hunent Zrt. gyára mindenesetre a Jánoshalmai Járásban van, Mélykúton. Az adatok azt mutatják, annak ellenére, hogy ott akadna azért munkaerő, a harmadik országbeli dolgozók száma ötszörösére nőtt. És a számuk a koronavírus-járvány alatt sem csökkent.
Kerestük a céget, hogy dolgoznak-e náluk harmadik országbeliek – akár indiaiak – ha igen, mennyien, valamint, hogy hallottak-e a helyiek és a külföldi munkavállalók esetleges konfliktusáról. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Miközben a kormány évek óta a migránsok ellen küzd a plakátokon és Brüsszelben, a valóságban ennél sokkal engedékenyebb, ha külföldi munkavállalókról van szó. A 24.hu tavaszi cikke szerint „2017-ben a kormány könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásán: a környező nem EU-s országokból sem kell már tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Ennek hatására tovább nőtt a külföldi munkaerő beáramlása, főleg az Ukrajnából, kisebb mértékben pedig a Szerbiából érkezők miatt.”
A portál rámutatott: egyetlen év alatt 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatási bejelentések száma, vagyis
a kormány tízezrével engedte be a magyar munkaerőpiacra az ukrajnai és szerbiai munkavállalókat.
És nem csak őket: a harmadik országbeli gazdasági migránsok száma is megugrott, igaz, közel sem annyira, mint az előbbi csoporté. Négy éve 4464-en kaptak munkavállalási engedélyt nem uniós és nem szomszédos országokból, egy évvel később pedig 8484-en. A 2018-as és 2019-es adatot csak összesítve adta meg az NFSZ, nem nemzetiségekre lebontva, de a korábbi adatokat alapul véve nagyjából összesen 10 ezren dolgozhattak mindkét évben Magyarországon – írta a 24.hu.
Vagyis a tendencia nemcsak a Jánoshalmai Járásra, de az egész országra jellemző – még ha nem is olyan nagy mértékben.
Segesvári Csaba
Nyitókép: Bácsalmáson hosszú percek telnek el anélkül, hogy valaki felbukkanna az utcán. Fotó: Segesvári Csaba
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit...
Látványos ábrán mutatjuk be, hogyan alakultak a számok itthon és Szlovákiában. A rendelkezésre álló adatok alapján összehasonlítottuk, hogyan változott az...
Rozmis János halász a tiszaalpári halászati szövetkezetben dolgozott. 1998-ban az egykori elnöktől és társaitól megvásárolták a Holt-Tisza közel 19 hektárját,...
Az Átlátszó egy évvel ezelőtt készített drónfelvételein még látszott mindkét műemlék lovarda a Hatvanpusztai majorságban, Orbán Győző Alcsút melletti, 13...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!