Nőtt a tüntetések száma, de egyre kevesebb emberrel számolnak a bejelentők

Az elmúlt egy évben megnőtt a bejelentett tüntetések száma, ám szervezőik egyre kevesebb emberrel számolnak – többek közt ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért által az Országos Rendőr-főkapitányságtól megkapott adatokból. Mikor, hol, mennyien és miért mentek ki az utcára 2015 óta? Ebben az anyagunkban ezt elemezzük.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2018 októberében már készítettünk egy összesítést az Átlátszón a korábbi adatokból, most az azóta eltelt időszak adataival (az adatok korlátairól lásd a cikk végi metodológiát) kiegészítve talán jobban látunk bizonyos tendenciákat a hazai tüntetések dinamikájáról és helyszíneiről. 2018-ban változott a gyülekezési törvény, és az új törvény 2018. október 1-én lépett hatályba. Az adatok elemzése szempontjából két releváns változást érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy korábban a választási gyűléseket nem kellett bejelenteni – így a 2018. tavaszi országgyűlési választások idején megtartott politikai gyűlések nem szerepelnek a statisztikában, a 2019-ben megtartott európai uniós és önkormányzati választások kampányidőszakában rendezett gyűlések viszont igen. A másik fontos változás az, hogy a gyűlések elektronikus bejelentését a rendőrség a korábbi egyszerű email helyett már csak a saját, meglehetősen bonyolult elektronikus űrlapjain fogadja el. A tüntetések számát illetően e két változás egymással ellentétes hatást generál, így önmagukban a számadatok nem teszik lehetővé a változások pontos értékelését.

2015 novembere és 2019 októbere között összesen 5 957 tüntetést jelentettek be, ezekre összesen 2 077 621 embert vártak. Az alábbi grafikonból látszik, hogy az új törvény miatt a választások idején megtartott politikai gyűlésekkel jelentősen besűrűsödött az uniós választások és az önkormányzati választások idején a bejelentett megmozdulások száma. Ugyanakkor az is látszik, hogy hiába nőtt meg a kötelezően bejelentett tüntetések száma, ezekre összességében nem vártak annyi embert, így a bejelentett várt résztvevők számában valamekkora csökkenés volt tapasztalható.

Különösen látszik ez a trend akkor, ha a tüntetések közül csak az 5000 fő felettieket nézzük, amelyek közül kivétel nélkül mindegyik Budapesten volt. Így azt láthatjuk, hogy a számuk 2019-ben jelentősen megritkult. Azt, hogy a szervezők miért várnak egyre kevesebb embert a tüntetésekre, egyelőre szintén nem tudjuk.

Még mélyebbre ásva az adatokban az is láthatóvá válik, hogy a bejelentett megmozdulások átlagban eleve nagyon kevés emberre vannak meghirdetve. Ha csak az átlagot néznénk, akkor egy tüntetésre átlagosan (számtani átlag) mindössze 351 embert várnak a szervezők. Ezt a számot azonban jelentősen megdobják azok a rendezvények, amelyekre kiemelkedően sok embert vártak, mint a Békemenet (200 000 ember), vagy a Tanítanék (50 000 ember). Hogy pontosabb képet kapjunk a tüntetések átlagáról, ezért az alábbi ábrán a hagyományos skála helyett logaritmikus skálát használtunk és a középértékekre (medián) voltunk kíváncsiak. A medián az az érték, amely egy sorozatban középen helyezkedik el, felette és alatta ugyanakkora az elemszám. Három településkategóriát is kialakítottunk, hogy látunk-e jelentős eltérést az értékek között. Eszerint a fővárosban a medián 50, a megyeszékhelyeken 30, az egyéb településeken pedig 20. A megmozdulásokat tehát a szervezők eleve nagyon kevés emberre szabják.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyes, klasszikus vagy éppen felkapott tüntetéstémák hogyan alakultak. Nyolc kategóriát mutatunk így be. Ami egyből szembeötlő, hogy noha darabszámra nem lett kevesebb, 2019-ben jelentősen visszaesett a direkt kormányellenes és/vagy Orbánellenes tüntetések bejelentett résztvevőszáma, ahogy egyébként minden más témánál is tapasztalható. Emellett érdemes kitérni arra, hogy ha szerény mértékben is, de leginkább az uniós választáskor nőtt a kormány politikáját támogató demonstrációk száma (ez nem szerepel a grafikonon). A munkavállalók jogaiért folyó tüntetések különösen 2019 év elején sűrűsödtek be az úgynevezett „rabszolgatörvény” elfogadása körül. Külön kiemelnénk még, hogy a környezetvédelem (+ klíma), a kormány és korrupció (ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kampánya dobta meg) témáin kívül lényegében minden más (egészségügy, oktatás, sajtószabadság) téma lényegében eltűnt.

Az nem meglepő, hogy a legtöbb tüntetést Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken jelentették be. A vizsgált időszakban összesen 427 településen jelentettek be legalább egyszer tüntetést, vagyis a hazai települések (3155) mindössze 13 százalékában. Az összes tüntetés 43 százaléka Budapesten volt, és a bejelentett résztvevők 76 százaléka is a fővárosban gyülekezett.

Ha azonban kivesszük Budapestet, akkor valamivel izgalmasabb rangsorokat kapunk mind a demonstrációk számát, mind pedig a bejelentett résztvevők számát illetően. Pécs mindkét tekintetben az első, ahogy a nagyobb megyeszékhelyek is az élmezőnyben vannak, noha databszámra Szolnok, Békéscsaba és Eger nem fért be az első ötvenbe. Meglepő azonban Tapolca 6. és 11. helye. Ez annak köszönhető, hogy Tapolcán különösen az idei EP-választások előtt naponta jelentettek be aláírásgyűjtést Orbán Viktor politikája mellett.

Infografika: Átlátszó

Az elmúlt években a száz legtöbb résztvevőre bejelentett tüntetés mindegyike Budapesten volt. Ezek közül kiemelkedik a már említett Békemenet, továbbá a Tanítanék Mozgalom tüntetése, amelyeket 200 000, illetve 50 000 résztvevőre jelentettek be a rendőrségre. Ezeken kívül, mint már említettük, minden 5000 főt meghaladó demonstráció mindegyike Budapesten volt. A legnagyobb nem budapesti demonstráció Szegeden volt, és csak a 104. helyre fért fel.

Az országnak vannak olyan régiói, ahol a vizsgált időszakban egyetlen demonstráció nem volt, pontosabban egyet sem jelentettek be a rendőrségnél. Ilyen Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy és Tolna megye nagy része, amely különösen a településsűrűséget figyelembe vége lehet meglepő, bár ezek zöme kis- és törpefalu. Ilyen továbbá Hajdú-Bihar és Békés megye nagy része is, bár itt épp a nagyon alacsony településsűrűség lehet a magyarázat. Az alábbi térképbe bele lehet nagyítani és el is lehet forgatni a jobb felső sarokban található gombokkal.

A TASZ számára fontos kérdés volt, hogy megnehezíti-e a tüntetések szervezését és megtartását a 2018. október 1-től hatályos új gyülekezési törvény. A számokból az látszik, hogy legalább is nem valósult meg kevesebb tüntetés, mint korábban. Valószínűleg az alacsony részvételi számokat sem okozhatja a rendőrség szélesebb szankcionálási jogköre, hiszen egyrészt ennek nem terjedt el a híre széles körben, másrészt nem láttuk annak jelét, hogy a rendőrség élt volna a kibővített jogköreivel. Az viszont lehetséges, hogy még a régi gyülekezési szabályok alapján megindított szabálysértési eljárásoknak lehetett visszatartó erejük. Széles körben elterjedt ugyanis, hogy a rendőrség a tüntetések végén, mindenkit megbírságol, aki az úttesten vonul el, akkor is, ha azt az úttestet maga a rendőrség biztosítja. Persze az is lehet, hogy az új — szigorúbb — szabályok miatt a rendőrség a több résztvevő bejelentéséhez több rendezőt várnak el és e miatt a szervezők alacsonyabb várható számokat adnak meg a bejelentésekhez. Ezt a megismert adatokból azonban nem tudjuk alátámasztani.

A TASZ gyakorlatából azt biztosan látjuk, hogy az elektronikus bejelentést jelentősen megnehezítette a jogszabály. Azonban azt is tapasztaljuk, hogy a rendőrség talán ennek ellentételezése érdekében a személyes bejelentésekben igyekszik rugalmas lenni.

Összességében azt látjuk, hogy nem csökkent a polgárok tüntetésszervezési kedve. A tüntetéseken való részvétel mértéke pedig nem csak jogi kérdés, hanem társadalmi, politikai is. Annak érdekében, hogy minél többen tudjanak élni a gyülekezési jogukkal a TASZ létrehozta a tiltakozz.hu oldalt. Bízunk abban, hogy a tájékoztatás egyben bátorítás is ahhoz, hogy minden szükséges esetben az ország bármely településén, bárki szabadon szervehessen tüntetést vagy vehessen részt azon.”

Hogy mindezekből az adatokból végül is milyen tanulságokat lehet leszűrni? Egyelőre csak négy évnyi adattal rendelkezünk, ezért hosszú távú tendenciát nehéz látni. Ha levesszük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom országos megemlékezéseit, amelyek minden évben megdobják eleve a számokat, akkor azt lehet mondani, hogy politikai célú, vagy valamilyen jog, jogtiprás, igazságtalanság, vagy közös ügy miatt eleve ritkán megyünk ki az utcára, és egy-két kiugró részvételű demonstrációtól eltekintve alapvetően is kevesen megyünk ki. Az adatokból az is látszik továbbá, hogy az elmúlt egy évben, 2019-ben a tüntetési kedv mintha lankadt volna azokban a kérdésekben, amelyeket hagyományosan a szabadságjogok témájába sorolnánk, továbbá a kormányellenes tüntetések várt létszáma is csökkent. Persze nem tudjuk, hogy 2015 előtt mi volt a helyzet, és azt sem tudjuk, hogy a tavalyi csökkenés tartós lesz-e.

Az alapadatok az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) származnak, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért kért ki közérdekű adatigénylés útján. A rendelkezésre álló adatokból nem derül ki, hogy valóban megtartották-e a tüntetést, azon ténylegesen hányan voltak, meddig tartott (vannak egy évre bejelentett tüntetések is, itt erősen kérdéses, hogy egy éven keresztül folyamatosan tüntettek-e a szervezők). Az adatokból nem derül ki az sem, hogy egy bejelentett tüntetést megtiltott-e végül a rendőrség. Nem tudjuk továbbá, hogy ki jelentette be a tüntetést. A 2018. szeptember 30-ig hatályos gyülekezési törvény alapján csak természetes személy jelenthetett be tüntetést, cég, egyesület, párt vagy alapítvány nem. Így a személyiségi jogok védelme miatt ezeket az adatokat nehéz megszerezni, ráadásul egy-egy párt tüntetéseit is sokszor nem a közismert politikusok, hanem más munkatársak jelentik be, így még akkor sem lehetne minden tüntetést szervezethez kötni, ha tudnánk a bejelentő nevét.

Bátorfy Attila – Szabó Attila (TASZ) – Hegyi Szabolcs (TASZ)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!