Miért pont most? A magyar kormány éveken keresztül magasról tett az UNESCO kéréseire

Az UNESCO a budapesti világörökségi helyszínnel kapcsolatos határozatáról és tartalmának hátteréről az Átlátszó is megemlékezett. Most annak a szakértői jelentésnek jártunk utána, amely konkrétan megalapozta a bakui határozatot, annak érdekében, hogy megadjuk a feleletet a kormánynak a címben feltett álságos kérdésére. A szakértői jelentés eredeti angol nyelvű szövegének magyarra fordított főbb részleteit az alábbi cikk pirossal kiemelt, idézőjeles szakaszai tartalmazzák.

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

2019. április – hosszú jelentés, súlyos megállapítások

A 66 oldalas szakértői jelentést az UNESCO állandó tanácsadó szerveként működő ICOMOS 2019. április 29-30. között Budapesten járt szakértői készítették helyszíni tapasztalataik alapján. Már a szokatlanul hosszú – 7 oldalas – vezetői összefoglaló második bekezdése megállapítja, hogy

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A Bizottság aggodalommal állapította meg, hogy számos, a nagyszabású fejlesztési projektet kezdeményeztek a helyszínen, annak védőzónájában és tágabb környezetében, ami jelentősen befolyásolhatja a védett helyszín kiemelkedő egyetemes értékét (KEÉ).”

Az összefoglaló terjedelme egyértelműen arra utal, hogy számos probléma nehezíti a budapesti világörökségi helyszín fennmaradását.

A jelentés egyértelművé teszi, hogy a problémák gyökere a világörökségi szabályok betartásának hiánya. E szabályokat a világörökségi egyezmény, s a végrehajtására kiadott működési irányelvek tartalmazzák, amelyeket az egyezmény aláírásával Magyarország is kötelezőnek ismert el magára nézve. Az irányelvek szabályai többek között előríják azt is, hogy a világörökségi helyszínen tervezett, és a világörökségi státuszt érintő hatású, jelentőségű építési beruházásokról előzetesen tájékoztatni kell az UNESCO-t, hogy az megvizsgálhassa a tervezett építkezések világörökségre gyakorolt hatását. Az irányelvek 172 pontja szerint

„A Világörökség Bizottság felszólítja az Egyezmény részes államait, hogy értesítsék a Világörökség Központot annak titkárságán keresztül azon szándékukról, amelynek értelmében világörökségi területen kezdeményeznek vagy engedélyeznek olyan nagy léptékű felújítást vagy új építést, amelyeknek a kiemelkedő egyetemes értéket befolyásoló hatása lehet. Az értesítésnek a lehető leghamarabb (pl. a konkrét projektekre vonatkozó alapdokumentumok felvázolását megelőzően) és minden nehezen visszafordítható döntés megszületését megelőzően szükséges megtörténnie.”

A jelentés ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a hivatalban lévő kormány rendszeresen úgy tesz, mintha az irányelvi szabályokat nem kellene alkalmaznia, ráadásul az eggyel korábbi – 2018. február 4-8. között Budapesten járt – tanácsadó misszió javaslatait sem fogadta meg:

„A misszió számos kérdést és a helyszínt érő fenyegetést elemzett. Számos nagy projekt és beavatkozás történik a helyszínen és a védőzónájában világos és átfogó kezelési terv, illetve az egész városra vonatkozó városfejlesztési terv nélkül, noha úgy tűnik, hogy az egyes kerületek követnek valamiféle tervet. Tekintettel arra, hogy a helyszínen és a környékén nagyszámú befejezett, folyamatban lévő vagy tervbe vett új építkezés zajlik, úgy tűnik, hogy több projektet nem osztottak meg a Világörökségi Központtal a működési irányelvek 172. pontja alapján a tanácsadó testületek általi felülvizsgálat céljából a munkálatok megkezdése előtt. […] Márpedig az építési engedélyeket a működési irányelvek 172. pontjában leírtaknak megfelelően kellene kiadni. […] Az engedélyezésre mégis általában a 172. cikkben előírt eljárás lefolytatása nélkül kerül sor. […] Ehhez képest számos tervjavaslat még a helyszínen vagy a védőzónájában tervezett főbb beavatkozások esetében sem tartalmaz részletes terveket, s az ICOMOS iránymutatásainak megfelelő örökségvédelmi hatásvizsgálatot. […] Amikor mégis készülnek hatásvizsgálatok, azok nem követik a készítésükre előírt nemzetközi sztenderdeket, s nem megfelelően képzett, illetőleg nem a beruházóktól független szerződéses partnerek készítik el ezeket, így megbízható elemzéseket sem tartalmaznak. A vizuális hatásokat értékelő adekvát tanulmányokat nem készítenek. […] Az eredmény a világörökségi helyszínen, a védőzónában és a tágabb környezetben lévő számos új, építés alatt álló konstrukció, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a helyszín hitelességére és látványára.”

Elfogyott az UNESCO türelme Magyarországgal szemben, veszélyben Budapest világörökségi címe

Ma kora délután jóváhagyta az UNESCO Világörökség Bizottság a Magyarországra vonatkozó szigorú határozatot. A szervezet éves, idén Bakuban tartott találkozóján készült el az a ma megszavazott anyag, melyben az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín kapcsán belengetik a világörökségi „veszélyeztetettségi listára” helyezését, mely után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet.

2013-2019 – így jutottunk idáig

A jelentés készítői ezután 4 oldalon keresztül sorolják fel az utóbbi 6 év (tehát nem a közelmúlt) történéseit, amikor az UNESCO számos kérést és javaslatot fogalmazott meg a magyar kormány számára, amelyek nem találtak meghallgatásra. Annak érdekében, hogy az olvasóink is megítélhessék, hogy milyen és mennyi nemzetközi kérést, ajánlást hagyott figyelmen kívül a kormány az elmúlt években (azaz „miért most” telt be a mérték), kigyűjtöttük a jelentésben felsorolt előzmény-dokumentumokat és röviden összefoglaljuk az azokban előterjesztett, részben vagy egyáltalán nem teljesített kéréseket.

2013. február 25. – március 1. között Budapesten járt az UNESCO Világörökségi Bizottság Reaktív Monitoring Missziója, amely 6 ajánlást fogalmazott meg a kormány számára:

• a helyszín megfelelő jogi védelmének, kezelésének és monitorozásának biztosítása érdekében a 2011. évi LXXVII. számú, világörökségről szóló törvény értelmében az érintett állami intézmények működjenek együtt az országos és helyi hatóságokkal;
• a kezelési terv elkészüléséig és jóváhagyásáig sürgősen vezessen be moratóriumot a világörökségi helyszínen és védőövezetén belüli bontások/építkezések engedélyeinek kiadására, amelyek érinthetik a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét;
• dolgozzon ki megfelelő szabályozó intézkedéseket, például világos és átlátható eljárásokat az új bontási/építési engedélyek kiadására és jóváhagyására vonatkozóan;
• végezzen valódi monitoring-tevékenységet arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok a 2013. január 1-jén hatályba lépett 314/2012 kormányrendeletet végrehajtják-e; e rendelet vonatkozik a városfejlesztési koncepciókra, integrált városfejlesztési stratégiákra, valamint a várostervezés eszközeire, illetve a várostervezéssel foglalkozó egyes konkrét jogintézményekre;
• olyan szabályozásokat állapítson meg, amelyek a partnerekkel kötött megállapodásokat még a városfejlesztés vagy várostervezés előtt szabályozzák, így előzve meg a helyszín építészeti és városi koherenciájának súlyos károsodását;
• A misszió általános ajánlásai vonatkoznak az intézményi koordináció megerősítésére és azon intézkedések jóváhagyására, amelyek célja, hogy megerősítsék a helyszín városi szövetének védelmét és monitorozását.

2013. június 23-án a Világörökség Bizottság 37. ülésszakán, Párizsban meghozott 37 COM 7B.76 számú döntésében egyebek között leszögezte az alábbi 3 körülményt:

• Tudomásul veszi a bontási és fejlesztési tervek visszavonását az úgynevezett „Régi pesti zsidónegyedben” és a Bécsi utcában, de aggodalmát fejezi ki a történeti épületek állapotának romlása miatt.
• Arra bátorítja a Részes Államot, hogy folytassa a világörökségi helyszín és védőövezete kezelési tervének elkészítését és kezelő szervezetének kiépítését, valamint a védőövezet javasolt bővítését.
• Kéri a Részes Államot, hogy hajtsa végre az UNESCO Világörökség Központ és az ICOMOS közös reaktív monitoring missziója által megfogalmazott javaslatokat a világörökségi helyszínen és védőövezetében történő új fejlesztések engedélyezésének szigorításával.

2015. július 8-án a Világörökség Bizottság 39. ülésszakán (Bonn, 2015. június 28. – július 8.) hozott 39 COM 7B.79 számú döntése a Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín megőrzési állapotáról újabb kérést tartalmazott:

A Világörökség Bizottság,

• bátorítja a Részes Államot, hogy biztosítsa azon szükséges erőforrásokat, amelyek garantálják, hogy ne történhessenek olyan bontások, szakszerűtlen fejlesztések vagy a történelmi épületek állapotának romlása, amelyek a helyszínre nézve veszélyt jelenthetnek, a helyszínen vagy annak védőzónájában előfordulhatnak;
• Kéri a Részes Államot, hogy a lehető leghamarabb véglegesítse a helyszín kezelési tervét, amely tartalmazza a védelmi intézkedések részleteit és a szabályozási rendszer döntéshozatali keretére történő hivatkozásokat, és nyújtsa be azt a Világörökség Központhoz a Tanácsadó testületek általi véleményezésre;
• Valamint arra bátorítja a Részes Államot, hogy a védőzóna javasolt bővítésére vonatkozó munkáját folytassa;
• Tudomásul veszi, hogy a Részes Állama helyszín területén belül befejezte a Várkert Bazár projekt és a Kossuth tér fejlesztési projektet és kéri a Részes Államot, hogy ezen projektek megvalósítására vonatkozó részletes jelentést nyújtsa be a Tanácsadó Testületek általi véleményezésre;
• Kéri továbbá a Részes Államot arra, hogy a Liget Budapest projekt végleges terveit (kialakítás és tervrajzok) – még a projekt kivitelezési szakaszának megkezdése előtt – nyújtsa be a Világörökségi Központ és a tanácsadó Testületek általi értékelésre;
• Kéri ezen túlmenően a Részes Államot, hogy a 2013. évi Reaktív Monitoring misszió fennmaradó javaslatainak végrehajtása érdekében folytassa erőfeszítéseit;

2017. július 12-én a Világörökség Bizottság 41. ülésszakán (Krakkó, 2017. július 2. – 12.) hozott 41 COM 7B.46 számú a Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín megőrzési állapotáról szóló döntésében a Világörökségi Bizottság további hét kérést terjesztett elő:

• ösztönzi, hogy a Részes Állam támogassa az ingatlanon vagy annak védőzónájában tervezett a hitelesség és az sértetlenség elvesztésével fenyegető fejlesztések megelőzésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek veszélyeztethetik a védett helyszínt.
• aggodalmát fejezte ki a Budapesti Önkormányzat által 2016 decemberében jóváhagyott budapesti szabályozások módosítása miatt, amelynek értelmében a 11. kerületben, az ingatlan szélesebb körzetében elhelyezkedő 120 méter magas épület létesülhet, ami hátrányosan befolyásolná a világörökségi városképet és a védett látványokat, és sürgeti a Részes Államot, hogy fontolja meg, hogy hogyan érvényesülhet a Világörökség védelme a szabályozással szemben.
• megismétli azon kérését, hogy a Részes Állam a lehető leghamarabb véglegesítse az ingatlan kezelési tervét, ideértve a védintézkedések részleteit és a döntéshozatali keretekre hivatkozást a szabályozási rendszerekben, valamint készítse el a védőzóna kiterjesztésére vonatkozó javaslatot és nyújtsa be azt a Világörökségi Központnak a Tanácsadó Testületek általi felülvizsgálat céljából;
• aggodalommal veszi tudomásul, hogy számos nagyszabású fejlesztési projektet terveznek a védett helyszínt en belül, annak védőzónájában és tágabb értelemben vett környezetében, amelyek jelentős hatással lehetnek a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére;
• tudomásul véve, hogy a Részes Állam felkérte az ICOMOS Tanácsadói Misszióját az összes folyamatban lévő és tervezett beavatkozás felülvizsgálatára és elemzésére, javasolja, hogy ez a misszió 2017 végéig történjen meg, és sürgeti a Részes Államot, hogy állítsa le a nagyobb projektekhez szükséges további engedélyezéseket, amíg ez az értékelés zajlik;
• amennyiben a tanácsadói misszió elemzésének következtetései esetleges az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt negatív hatásokat jeleznének, felkéri a Részes Államot, hogy csatlakozzon a Világörökség Központ / ICOMOS Reaktív Monitoring Missziójához, amely értékeli a világörökségi bizottság 41. ülésszaka (Krakkó, 2017.) alkalmával az ingatlanra vonatkozóan elfogadott WHC / 17 / 41.COM / 18 számú dokumentuma 126. oldalán foglaltak teljesülését a javasolt fejlesztéseknek az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt potenciális hatása fényében;
• kéri továbbá a Részes Államot, hogy 2018. december 1-jéig terjessze fel a Világörökségi Központba a védett helyszínt megőrzésének állapotáról és a fentiek végrehajtásáról szóló aktualizált jelentését.

Az elmúlt 6 évben tehát 4 alkalommal összesen 22 ajánlást és javaslatot fogalmazott meg a nemzetközi szervezet a budapesti világörökséggel kapcsolatban, amire a kormány semmilyen pozitív reakciót sem adott. A javaslatok ismeretében úgy véljük, hogy olvasóinknak sem lehet kétsége afelől, hogy a kormány nem a haza védelmében negligálta a javaslatokat, hiszen azok egytől egyig jobbító szándékú, a magyar kulturális örökség fennmaradásáért érzett aggodalomtól és felelősségérzettől áthatott, jobbító szándékú javaslatok.

Bekeményíthet az UNESCO, Budapest világörökségi címe is veszélyben van

Miként bejárta a hazai sajtót, az UNESCO, vagyis az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete jelenleg eljárást folytat a magyar kormánnyal szemben világörökségként védett nemzeti kulturális örökségünk fennmaradása ügyében, jelesül a budapesti világörökségi helyszín veszélyeztetettsége tárgyában. Kormányunk erre reagálva nem érti, hogy „miért most” történik mindez, mikor a kifogásolt beruházások évek óta zajlanak.

2019 július: az utolsó csepp

A jelentés ezt követően tételesen megvizsgálja a 9 legfontosabb, a budapesti világörökségi helyszín látványát, sértetlen és hiteles állapotban történő fennmaradását fenyegető építési beruházásokat, amelyek tekintetében újabb ajánlásokat is megfogalmaz. A bakui találkozón meghozott – s közvetve a magyar kormány örökségvédelmi teljesítményéről is egyfajta látleletet kiállító – határozat elfogadására többek között éppen azért került sor, mert a kormány ezeket az ajánlásokat sem szívlelte meg.

A Nemzeti Hauszmann Tervről például:

„A nagyléptékű beavatkozások veszélynek teszik ki a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének hitelességét. Az alkalmazott megközelítés a második világháborúban vagy a kommunizmus alatt elpusztult épületek, épületrészek visszaépítését jelenti egy idealizált régebbi kor visszaidézése céljából. Az ilyen kiterjedt rekonstrukció mindazonáltal fontos és kumulatív veszélyt okoz a helyszín hitelessége szempontjából, összeadódva azzal, hogy gyakran csupán a homlokzatait tartják meg a történeti épületeknek, a történelmi belsőt pedig új építéssel helyettesítik. A retro-építészet elmossa a határokat a történeti elemek és a kortárs beavatkozások között, így az idealizált múlt sztereotip képét rögzíti ahelyett, hogy a gazdag és rétegzett történeti korok olvashatóságát biztosítaná. A misszió semmiféle dokumentumot sem kapott, amiből megítélhető lenne a tervbe vett vagy már megvalósított beruházások indokoltsága, amelyek potenciálisan nagymértékben veszélyeztetik a kiemelkedő egyetemes értéket. Tekintve, hogy a döntéseket már meghozták, s a tevékenységeket megkezdték, a misszió egyértelműen úgy látja, hogy a felelős hivatalnokok az egyértelműen szükséges megfelelő megközelítést nem kívánják megfontolni.”

Mindezek alapján a 2019. áprilisi jelentés a következő ajánlásokat tette a kormánynak, amelyeket az szintén nem tartott be:

• Hagyjon fel az általános rekonstrukciós politikájával, s gondolja újra a további fejlesztéseket.
• Védje meg a világörökségi helyszín hitelességét.
• Fogalmazzon meg tiszta és világos megőrzési célokat.
• A budai várban zajló beruházásokra ne adjon ki újabb építési engedélyeket a Világörökségi Központtal való előzetes egyeztetés, a részletes tervdokumentáció angol vagy francia nyelven történő benyújtása és bírálata nélkül. A volt m. kir. Pénzügyminisztérium épülete tekintetében a Kiemelkedő Egyetemes Érték ICOMOS-irányelvekkel összhangban álló megőrzése érdekében bármilyen engedély kiadása vagy a munkavégzés megkezdése előtt örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni és azt a Világörökségi Központnak be kell mutatni.
• A Liget Budapest projekt beruházásai tekintetében adjon megbízható és az előírásoknak megfelelő tartalmú adatokat a Világörökségi Központ számára a beruházás örökségvédelmi hatásairól, gondolja újra a Néprajzi Múzeum magasságát és korlátozza a kiterjedését, ha az a világörökségi terület bármely pontjáról látszik (a téli látványt is figyelembe véve, amikor a lombozat nem takarja).
• A Radetzky laktanya tekintetében az egész épületkomplexumról – az épületbelsőket is beleértve – készítsen tanulmányt. A tervezett projektben legalább a keleti épületszárnyban meg kell tartani az épület teljes belső térszerkezetét (a lépcsőket, lépcsőházakat, födémeket és főfalakat). Minden konkrét beavatkozást előzetesen egyeztetni kell a Világörökségi Központtal.
• A budapesti óriáskerék kapcsán ki kell tűzni a bontásának pontos határnapját, a kereket olyan gyorsan le kell bontani, amilyen gyorsan csak lehet, annak megtörténtéről pedig értesíteni kell a Világörökségi Központot.
• A MAHART-ház projektjét felül kell vizsgálni úgy, hogy tekintettel legyen a Kiemelkedő Egyetemes Érték megőrzésére, a projekt kapcsán pedig szakszerű épületkutatást kell végezni, amelyet meg kell küldeni a Világörökségi Központnak még az építési engedély kiadása előtt.
• A Paulay Ede utca 52. számú ház lebontása és a folyamatban lévő egyéb hasonló projektek kapcsán a részletes tervdokumentációt a lehető leggyorsabban meg kell küldeni áttekintésre a Világörökségi Központnak.
• Készítsen átfogó kezelési tervet és teljes körű örökségvédelmi hatástanulmányt a világörökségi helyszínre, és a városfejlesztési terveket azokkal hangolja össze, az épületek még elfogadható magasságát pedig digitális vagy fizikai 3D modellekkel és látképelemzéssel tudományos és igazolható módon határozza meg úgy, hogy elkerülje a Kiemelkedő Egyetemes Értéket fenyegető negatív hatásokat. A magasházak építésére alkalmas zónákat pedig úgy jelölje ki, hogy azok ne gyakorolhassanak negatív hatást a helyszín Kiemelkedő Egyetemes Értékére.
• A lehető leggyorsabban terjessze ki a védőzónát a Margitszigetre és nyugati irányba is.
• A 41COM számú határozatban [2017-ben] már meghozott döntésnek eleget téve állítson le minden építési engedélyezési eljárást bármely új fejlesztésnél vagy konzerválási munkánál a világörökségi helyszínen és a védőzónában a kezelési terv elfogadásáig. Ez magában foglalja a loftlakások és a további emelet-ráépítésére vonatkozó engedélyezések leállítását is. A már kiadott engedélyek alapján folyamatban lévő munkákat felül kell vizsgálni.
• Dolgozza ki a konzerválási és helyreállítási munkák Kiemelkedő Egyetemes Értéket védő irányelveit és eljárásait, amelyek egyformán érvényesek a kis- és a nagy beavatkozásokra, illetve valamennyi beruházóra és fejlesztési kezdeményezésre. Az értékelő és vizsgálati munkák elvégzését nem lehet a beruházókra bízni, minden projektnek és fejlesztő társaságnak ugyanazon az eljáráson kell keresztül mennie a világörökségi helyszínen és a védőzónában a Kiemelkedő Egyetemes Érték védelmének biztosítása érdekében. A Világörökség Központhoz kapcsolódó eljárásokat – mint például az örökségvédelmi hatástanulmányok készítését, vagy a Központnak a projektek megkezdése előtt történő értesítését (a 172. bekezdésnek megfelelően), úgyszintén az ICOMOS felülvizsgálatának bevárását az engedélyek kiadása előtt – nem szabad figyelmen kívül hagyni még akkor sem, ha az ingatlanfejlesztő cégek nagy sebességgel haladnak előre.
• Dolgozza ki az épületmagasságokra, a tetőformákra és a loftlakások létesítésére, illetve láthatóságára vonatkozó koherens szabályokat és eljárásrendet minden kerületre kiterjedően, professzionális és az ICOMOS-nak jóváhagyásra előzetesen bemutatott tanulmányok alapján. A tetők megváltoztatására vonatkozó egyetlen engedély sem adható ki ezen eljárásrend Világörökség Központnak és a tanácsadó testületnek történő bemutatása és általuk történt értékelése előtt.
• Rendszeresen konzultáljon a civil szervezetekkel.

Egyes projektek esetében további súlyos megállapítások is szerepelnek a jelentésben.

A MAHART-ház kibelezéséről:

„A homlokzat csupán egy vékony réteg maradna, amely immár egy modern épületet fedne le. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta művelet a hitelesség fontos veszélyeztetéséhez vezet. [..] A belső épületszerkezeteket és a hátsó homlokzatot is fenn kell tartani.”

A kormány nyilván elmulasztotta tájékoztatni a missziót arról, hogy a MAHART-ház teljes kibelezésére vonatkozó engedélyt buzgó örökséghóhérai már a misszió érkezése előtt kiadták.

Ha a MAHART-házat szétszedik, akkor bármit meg lehet tenni az épített örökséggel

Kiemelt beruházásoknál sokszor alkotmányellenes módon adnak felmentést törvények és rendeletek alól a baráti befektetői igényeknek való megfelelés érdekében, teljesen szembemenve a kulturális örökségvédelmi szempontokkal – hívja fel a figyelmet egy, az örökségvédelemmel foglalkozó ÓVÁS! Egyesülethez eljuttatott tanulmány. A városvédő civilszervezet az anyagot elküldte az UNESCO Világörökség Központjának, ahonnan a következő hetekben ellenőrző küldöttség érkezik Budapestre.

A magasházakról:

„Egyrészt a missziót arról tájékoztatták, hogy egy újonnan elfogadott jogszabály 40 méterben korlátozza az épületek magasságát; a tervtanácsoknak azonban lehetősége van 65 méteres magasság megengedésére. Nem világos, hogy a tervtanácsi módosításnak mi a jogalapja.”

A kormány itt is egyértelműen félrevezette a világszervezetet, 40 m-es maximális építménymagasságot ugyanis soha nem írt elő Budapesten. Jelenleg ugyanis 65 méternél van az alsó küszöb, s csak az e fölötti beruházásoknál kell a Központi Építészeti Tervtanács véleményét kikérni, ami megtagadhatja hozzájárulását, megvétózva ezáltal a 65 méternél magasabb építkezést. A maximális építménymagasság pedig jelenleg 90 méterben van rögzítve. Természetesen a 40 m azért szerepelhet az UNESCO információi között, mert ez az a legfelsőbb vizuális értékhatár, aminél a külsőbb kerületekben egy új beépítés még nem zavarja a történelmi belváros védett panorámáját. A jelenleg hatályos 65 m viszont már így is túl magas, a 90 méterről nem is beszélve.

Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal

Miközben a kormány a „családi ezüstnek” mondott ókori római Seuso-kinccsel pózol, a Római Birodalom határainak a dunai limeshez tartózó, hazánkon keresztülhaladó (egyebek közt Budapestet is érintő) szakasza világörökségi jelölését lehetetlenítette el jól sikerült legújabb lépéseivel.

Hova tovább?

Nos mindezek alapján bizonyára világos a kormány számára is, hogy „miért most” lépett az UNESCO, (vagy legalábbis – ha a kormány elolvasta és megértette egyáltalán az UNESCO kéréseit – akkor világosnak kellene lennie a számára). S világos egyúttal az is, hogy mit fog vizsgálni a nemzetközi szervezet, amikor abban a kérdésben dönt majd, hogy megvonja-e a világörökségi címet Budapesttől. Bízunk benne, hogy idejében jöhet az ébredés, hiszen a jelentéstevők ezzel a mondattal összegezték magyarországi látogatásuk tapasztalatait:

„A Misszió meggyőződött arról, hogy a világörökségi helyszínnek a Veszélyeztetett Világörökség Listájára történő felvétele megalapozott.”

Címlapfotó: Átlátszó / Pápai Gergely