Tényleg szétszedhetik az Agrárminisztérium műemlék épületét, lefokozták a védettségét

A szakmai tiltakozás sem tudta megmenteni a budapesti Kossuth tér legrégebbi és védett épületét: egy május 6-tól hatályos rendelet végleg szabad utat ad az Agrárminisztérium radikális átalakításához. Szakmai forrásunk szerint ez alapján akár az eredeti ablakkeretek és a díszkapuk is kidobhatók most már. Sokak szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a NER nemzetközi trendekkel szembemenő „műemlékpolitikája” szakmai érvekről tudomást sem véve gázol át az épített örökségünk jelentős részén és alakítja azt át a saját kedve szerint.

A 4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet több műemlékvédelmi ügyről rendelkezik, köztük az Agrárminisztérium épületének sokak által hónapok óta vitatott átalakításáról is. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Parlamenttel szemközti védett műemléket a tervek szerint legalább felerészben lebonthatják, mélygarázst építenek alá és egy, a bevásárló-központokra jellemző „passzázst” nyitnak benne.

Egy szakmai forrásunk akkor úgy fogalmazott: „érthetetlen, hogy egyáltalán felmerül, hogy egy mélygarázs előnyt élvezzen az 1950 óta a legmagasabb szintű, ún. I. kategóriás védettség alatt álló műemlékkel szemben”. Beszámoltunk arról is hogy az átalakítás ellen közleményben tiltakozott több elismert szakmai szervezet: a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és az ÓVÁS Egyesület.

 

Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot

Úgy tűnik, nem érdemli meg a Kossuth tér legrégebbi és védett épülete, hogy megmaradhasson. December óta tudni lehet, hogy radikális átépítés vár a Parlamenttel szemközti Agrárminisztérium műemlék épületére, és egy januártól hatályos jogszabály jóvoltából most az utolsó akadály is elhárult az épület sokak szerint műemlékrombolással egyenértékű átalakítása elől.

Részleteztük azt is, hogy annak bizonyítására, hogy az Agrárminisztérium javának eldózerolása szakmai szempontból is igazolható, a kormány 2018-ban készíttetett egy ún. értékleltárt, hogy az rögzítse, melyek a mindenképp megőrzendő értékek a műemlékben. Mivel a szakmai dokumentum készítői nem voltak kaphatóak arra, hogy törvényellenesen bonthatóként tüntessék fel az értékes épületrészeket, a megrendelők 2020-ban „felülíratták” a 2018-ban készített korábbi dokumentumot. Az új változat kimondta, hogy amit a kormány akar, az szakmailag is jó.

A farok csóválja a kutyát

Nem szakmai szemmel nézve azt mondhatnánk a mostani rendeletről, hogy mivel többek között az épület védendő részeit is sorolja, esetleg a korábbinál nagyobb védettséget biztosít ezeknek. Csakhogy erről szó sincs – nyilatkozta az Átlátszónak Klaniczay Péter építész, műemléki szakmérnök, aki szerint „ez tulajdonképpen arra jó, hogy ne arról szóljon, amiről kéne, vagyis hogy a védendő épület minden értékes részlete védett, a maga saját és eredeti építőanyagával együtt védett”.

Forrásunk az ügyről így fogalmazott:

„Az Agrárminisztérium korábban egy VK (városképi) minősítésű épület volt, majd a kategóriák egységesítésével a 90-es években műemlék minősítést kapott, amit néhány éve műemlék II. kategóriára változtattak. Ezt követte előbb törvényileg a »védett műemlék« (mint alacsonyabb fokozat) a tavalyi törvénnyel, ahol kimondták, hogy a végleges nyilvántartáshoz ezek értékeit egyenként kell részletezni.

Jól látszik, hogy a lózungok mellett miről van szó: ami konkrétan nincs benne a rendeletben, az nem érték, azt fizikailag nem kötelező megtartani. Vagyis egy ugyanilyen, a térre néző tömegű és hasonló tetőformájú épület lesz, három udvarral, a lépcsőházakkal, a térre néző teremsorral, és mivel egyetlen nyílászáró sincs kiemelve a rendeletben, ezért azok mind, vélhetően a díszkapukkal együtt »repülnek«.

Tehát a rendeletet tulajdonképpen a már engedélyezett tervhez igazították. Vagyis a farok csóválja a kutyát.

Ráadásul a KNEB (Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság) hatáskörébe utalták tavaly egy szerény módosítással az épület megmaradó részén történő olyan kisebb igazításokat (átjáró átalakítása, boltozatának áttörése stb.), amit ők tartanak jónak – már ha értenének is hozzá. Szóval ez az egész egy remekül felépített konspiratív állami akció minden szakmai konszenzus nélkül. A miniszter közvetlen kötelékébe tartozó néhány tucat ember, pedig minden nap kanosszát jár, hogy hogyan sasszézzon a szakmai tisztesség és az állásvesztés réme között. Vélhetően hasonló dolog lesz a Citadellával, hiszen normális körülmények között nem lehetne csak úgy össze-vissza bontogatni az eredeti külső falakat, az erőd jelleg legfőbb meghatározóját.”

Lefokozták az épület védettségét

Az Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról címet viselő, április végén megjelent új rendelet így fogalmaz:

„3. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest V. kerület, 24891 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15376 törzsszámon és 510 azonosító számon nyilvántartott Földművelésügyi Minisztérium épületének helyet adó ingatlan műemléki védettségét fenntartom, valamint az épület műemléki kategóriába sorolását védett műemlékre módosítom.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a Kossuth Lajos téren képviselt szimbolikája és építése óta tartó folyamatos mezőgazdasági minisztériumi épületként történő használata,
b) a Kossuth Lajos tér részeként a városszövetben elfoglalt helye, monumentalitása, a három belső udvar és az azokat körülölelő szárnyak alkotta geometriával beépített tömege, tagolása, aránya; lépcsőtornyokkal tagolt, részben megmaradt építéskori tetőformája, a Kossuth Lajos tér felőli árkádsora,
c) a Kossuth Lajos téri térfal részeként a historizmus formajegyeit viselő egységes arculatú homlokzati kialakítás és a homlokzatok műformái a Kossuth Lajos téri fő- és a tér közvetlen látványában szerepet játszó oldalhomlokzatokra vonatkozóan,
d) épületrész tekintetében a Kossuth Lajos téri szárny reprezentatív terei, előcsarnok és a két díszlépcsőház.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.”

Mindez annyit jelent, hogy az Agrárminisztérium épületét kiemelten védett műemlékből „védett műemléki” kategóriába sorolták át, azaz lefokozták.

Ezúttal tehát nem került sor védelem-megszüntetésre, mint például a Radetzky-laktanya ügyében. Ugyanakkor ez az átsorolás (visszafokozás) a műemlékes szakma szerint éppúgy jogellenes és megalapozatlan, mint a védettség-megszüntetési gyakorlat.

Mivel a kiemelten védett műemlék esetében nem lenne magyarázható, miért bontják le a műemléket félig, amikor mindenre kiterjed a védettség, ezért sorolták át „sima” védett műemlékké, amelynél már behatárolható, mire is terjed ki a védettség konkrétan. Így az épület bontásra szánt felét ki lehet hagyni a védett elemek (az ún. nevesített műemléki értékek) köréből, pedig ezek ugyanolyan értékesek.

Forrásaink szerint „a kormány ezzel csinál magának felhatalmazást arra, amit tenni akar, így próbál az önkényes és teljesen jogellenes bontásnak jogszerű látszatot adni”.

Horn Gabriella

Fotók: Németh Dániel

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!