A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben. Tiborcz István nyugodtan alhat, de az ügy több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez.

Társadalmi célú hirdetés

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Elképzelhető és elképesztő egyben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerve, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy szüntette meg az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben az OLAF jelzése alapján idén januárban indult nyomozást „bűncselekmény hiányában”, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.

Az Átlátszó 2013 óta foglalkozik a Tiborcz István volt cégéhez köthető ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban aztán az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata is komoly szabálytalanságokat talált. Az Elios több mint harminc, fideszes vezetésű önkormányzatoktól elnyert közvilágítási projektje kapcsán arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak.

A csalás elleni uniós hivatal az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, a magyar hatóságoknak pedig azt, hogy tegyenek jogi lépéseket az ügyben.

A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város from atlatszo.hu on Vimeo.

A OLAF a 2017-es évre vonatkozó éves jelentésében így foglalta össze az uniós finanszírozású Elios-pályázatok vizsgálata során tett megállapitásokat:

“Hasonló forgatókönyv alapján lezajlott  ügyet találtunk Magyarországon, 35 közvilágítási projekt vizsgálata során, melyeket a magyar Környezet és Energia Operatív Program keretében, az európai strukturális és befektetési alapok társfinanszírozásával valósítottak meg.  A projektek célja több magyarországi település közvilágításának modernizálása volt, környezetbarát és energiatakarékos LED-es égők felhasználásával. A pályázatok vizsgálata során az OLAF úgy találta, hogy a pályázók által megadott tervezett költséget szabálytalanul adták meg, melyeket hamis háttérdokumentációval támasztottak alá.   Sőt, a fő vállalkozóhoz köthető tanácsadó cég több kedvezményezettel szerződést írt alá arról, hogy majd ők (a tanácsadó cég) készítik el a technikai részletekről szóló függeléket a pályázathoz, így befolyásolva annak a (pályázó által beadott) technikai specifikációkra vonatkozó tartalmát. Az OLAF további súlyos szabálytalanságokat talált a projekt közbeszerzéseinél is és összeférhetetlenséget állapított meg egyes tanácsadók és a megbízott cég között.  A vizsgálat 2017 év végén lezárult, az OLAF  ekkor elküldte a vizsgálatot lezáró  jelentését , pénzügyi lépéseket ajánlva az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy kérjenek vissza a projekt kapcsán  43,7 millió eurónyi támogatást, továbbá az igazságszolgáltatási következményekre nézve is megfogalmaztunk ajánlásokat a magyar főügyész számára.”

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Miközben a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a korrupcióra, családtagja sajátos versenyfeltétekkel zajló közbeszerzéseken nyer milliárdokat: veje, Tiborcz István és annak régi üzlettársa játszanak csikicsukit uniós forrásból megvalósuló pályázati kiírásokkal. Az urizálás-vita közepén végre megszólalt valaki az Orbán családból is: „Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.”

A Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le. Közölték, az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek – a társhatóságok bevonásával – revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt.

Megállapították, hogy az OLAF jelentésében foglaltakat a nyomozás nem támasztotta alá, és arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást lezárták.

Az Átlátszó az elmúlt években megírta, hogy 2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) a települések közvilágítását leginkább az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból korszerűsítette, de volt, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.

Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon

A 2009-ben alapított ES Holding három év alatt a semmiből 3 milliárd forint feletti árbevételt, és tulajdonosainak 200 millió forint osztalékot termelő vállalkozássá vált. Mi a magyarázata annak, hogy az ES Holding, később E-OS Innovatív, majd Elios Zrt. nevű vállalkozás ekkorát tudott növekedni az egyébként stagnáló piacon?

Az ES Holding az első sok százmilliós beruházást még 2009-ben, a Lázár János vezette Hódmezővásárhelytől kapta. A beruházás költségét eredetileg 590 millióra becsülték, végül 750 millió lett a számla, de a város ezt is nagyvonalúan kifizette. Persze ezt is hitelből, hogy aztán 2014-ben a központi költségvetés vállalja át a város 22 milliárdos adósságát.

Hódmezővásárhely is kiadta az Átlátszónak az OLAF levelét – referenciák nélkül nyert közbeszerzést az Elios jogelődje a városban

Az alföldi város tavaly októberben kapott levelet az Európai Uniós csalás elleni hivatalától, amely tételesen leírta, hogy milyen furcsaságokat talált a település közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban. A brüsszeli dokumentumban szerepel Lázár János és a miniszterelnök veje, Tiborcz István is.

A cég eredményei szépen javulnak: 2014-ben már 3,5 milliárd árbevétel után 470 milliót visznek haza a tulajdonosok, egy évre rá nettó 7,6 milliárd forint a forgalom, és 1 milliárd forint az adózott eredmény, vagyis a tiszta haszon.

Beszámoltunk arról is, hogy miközben az Elios sorban nyerte a kiírásokat, vagyis a piaci verseny logikája szerint a legolcsóbb ajánlatot tette, és a riválisainál jóval magasabb, 13-14 százalékos árbevétel-arányos nyereséget ért el.

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

470 milliós osztalék: ennyit vett föl a 2014-es nyereségből az Elios Zrt. két ikertulajdonosa, a Green Universe és a Green Investments Kft. – ez utóbbinak volt tulajdonosa néhány héttel ezelőttig Tiborcz István, a miniszterelnöki vő. Az Elios tavalyi eredményét alapvetően a közbeszerzéses piacon érte el, a nyereség tehát közpénzből jött össze.

Az Átlátszó megkereste az érintett településeket is. Közülük Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta az adatigénylést, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település pedig semmit nem válaszolt.

28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

A magyar adófizetők bűnhődhetnek

Bár a magyar hatóságok lezárták a nyomozást a korábban Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. közvilágítási pályázatainak ügyében, az OLAF és az Európai Bizottság nem tekinti lezártnak az ügyet, és várhatóan ragaszkodni fognak a pályázati milliárdok visszatérítéséhez a magyar állam részéről.

Az uniós hatóság most kijelentette: véleményük továbbra is érvényes attól még, hogy a magyar hatóságok abbahagyták a nyomozást, sőt már a Bizottság is vizsgálódik.

A nyomozás leállításáról szóló hír megjelenését követően megkérdeztük az OLAF véleményét a fejleményekről. Ma délelőtt megküldött válaszukban emlékeztetnek:  a 2017 év végén a közvilágítási pályázatok kapcsán folytatott vizsgálat során“az OLAF  nemcsak súlyos szabálytalanságokat talált a projektek többségénél,  hanem összeférhetetlenséget is megállapított a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján”.

Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken.

Az OLAF közleménye szerint “a tagállam igazságszolgáltatásának a feladata eldönteni, hogy megfogadja vagy sem az OLAF ajánlásait. Azonban az a tény, hogy egy tagállam nem indít büntetőeljárást, nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait a pályázati pénzek visszafizetése kapcsán”.

Az OLAF azt is közölte velünk, hogy a jelentésük a nyomon követése folyamatban van az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságán. A Főigazgatóságot is megkerestük a kérdésünkkel, hogy ők mit szólnak az Elios-ügyben folytatott magyarországi nyomozás leállításáról, s ezt a választ kaptuk:

“Az OLAF jelentése alapján indított nyomon követési eljárásunk továbbra  is folyamatban van a magyar hatóságokkal, ezért további részleteket nem közölhetünk. A rendőrségi nyomozás eredménye azonban – az érvényben lévő szabályok alapján –  a folyamatban lévő, az EU költségvetésének védelmében folytatott  eljárást  nem befolyásolja.”

Csikász Brigitta — Horn Gabriella