A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát

23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt.

Társadalmi célú hirdetés

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Azon megyei jogú városok polgármesterei, akik önként és azonnal nyilvánosságra hozzák a vagyonnyilatkozatukat: Kriza Ákos (Fidesz, Miskolc), Páva Zsolt (Fidesz, Pécs), Márki-Zay Péter (független, Hódmezővásárhely), Porga Gyula (Fidesz, Veszprém), Dénes Sándor (Fidesz, Nagykanizsa), Botka László, (MSZP, Szeged), Puskás Tivadar (Fidesz, Szombathely) Szalay Ferenc (Fidesz, Szolnok) és Tarlós István, Budapest főpolgármestere.

Azok, akik adatigénylésünkre adták ki a vagyonnyilatkozatukat: Szarvas Péter (független, Békéscsaba), Papp László (Fidesz, Debrecen), Habis László (Fidesz, Eger), Szita Károly (Fidesz, Kaposvár), Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz, Kecskemét), Kovács Ferenc (Fidesz, Nyíregyháza), Fekete Zsolt, (MSZP-DK-Együtt-TVE, Salgótarján), Cser-Palkovics András (Fidesz, Székesfehérvár), Schmidt Csaba (Fidesz, Tatabánya), Balaicz Zoltán (Fidesz, Zalaegerszeg).

Akik megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a vagyonnyilatkozatuk megismerését: Cserna Gábor (Fidesz, Dunaújváros), Borkai Zsolt (Fidesz, Győr), Fodor Tamás (Fidesz, Sopron), Ács Rezső (Fidesz, Szekszárd).

Mészáros András, Érd polgármestere külön kategória: az adatigénylésre a kért módon ugyan kiadta a vagyonnyilatkozatát, de könnyen lehet, hogy ezt a jövőben a KiMitTud rendszeren többet nem teszi meg.

A törvény betűje

Az adatigénylések alapszabálya így szól: „A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Amikor az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozati adatait akarjuk megismerni, akkor az infotörvény ezen rendelkezései az irányadóak.

Viszont néhány megyei jogú város önkormányzatánál még most is úgy gondolják, hogy a hivatal, illetve a polgármester dönti el, betartja-e az infotörvény rendelkezéseit, vagy trükkös megoldásokkal lehetetlenné teszik az adatok megismerését.

Esetleg helyi rendeletekkel, jegyzői utasítással az adatigénylőt könnyen azonosítható, nyilvántartásba vehető lakosként kezelik.

Ki a leggazdagabb?

Az alapkérdés, amire választ kerestünk, elég egyszerű: a megyei jogú városok polgármesterei közül vajon ki a leggazdagabb?

Mostanában többször is foglalkoztunk Érd polgármesterének vagyoni helyzetével. Tavasszal kikértük a polgármesteri hivatalától T. Mészáros András vagyonnyilatkozatát – ennek nyomán most először kerültek nyilvánosságra a 2006 óta a polgármesteri székben ülő érdi városvezető vagyoni helyzetének adatai, holott a korábbi években többen is betekinthettek T. Mészáros papírjaiba.

A vagyonnyilatkozata alapján az érdi polgármester tizenöt tételből álló ingatlanportfóliójával, több tízmilliós készpénzvagyonával meglehetősen jómódú, már-már nagypolgári egzisztenciának tekinthető.

Ám a 2017-es évről szóló vagyonnyilatkozat bevételi oldala alapján lehetetlen megválaszolni a kérdést: miből gazdagodott meg ennyire? Kértük a korábbi évek vagyonnyilatkozatait, amelyekből e gyarapodás forrása megismerhető lenne – viszont érdemi válasz helyett oda jutottunk, hogy Érd polgármestere legutóbb már nem is válaszolt a kérésünkre.

Adódott a kérdés, vajon más megyei jogú városi polgármesterek is meggazdagodhattak-e ennyire? Ezért a KiMitTud-on keresztül kikértük azon megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatát, akik nem hozták önként nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatukat 2018-ban.

Azt nem gondoltuk, hogy minden nehézség nélkül megkapjuk a vagyonnyilatkozatokat, de ara nem számítottunk, hogy a felcsúti modell él és virágzik – ráadásul rábukkantunk egy különösen szélsőséges változatra.

Felcsúton találták ki

Mindennél jobban árulkodik az adott városvezetés információszabadsággal kapcsolatos alapállásáról, hogy miként kezeli a vagyonnyilatkozati adatok nyilvánosságát.

A vagyonnyilatkozati adatok közérdekből nyilvános adatok, lényegében azok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a közérdekű adatokra.

Az immár eurómilliárdos egykori gázszerelő, korábbi felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata iránt akkor nőtt meg az érdeklődés, amikor ismertté vált Mészáros Lőrinc példátlanul gyors meggazdagodása. A felcsúti jegyző által alkalmazott betekintési protokollal később több más településen is lehetett találkozni.

Az eljárás alapja a 2011-es önkormányzati törvény, mely szerint az önkormányzati képviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vagyonnyilatkozatait az önkormányzat kijelölt bizottsága kezeli. A vagyonnyilatkozatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezésekre alapulnak az önkormányzatok azon belső szabályzatai, amelyek mindössze betekintést engedélyeznek a vagyonnyilatkozatokba.

A bizottság elnökével időpontot kell egyeztetni, majd az előírt adminisztrációs kötelmek teljesítése után felügyelet mellett az állampolgár beletekinthet a kért vagyonnyilatkozatba – vagy nem tekinthet bele, hanem legfeljebb kívülről megnézheti, mint annak idején az Átlátszó Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatának lezárt borítékját.

Ez a modell, amellett, hogy durván törvénysértő, eleve nyomás alá helyezi az állampolgárt, aki – alapvető jogával élve – közérdekből nyilvános adatokat akar megismerni. Az állampolgárnak ugyanis személyesen kell a városháza hivatalos emberei elé járulni. Szúrós tekintetek figyelik, amikor lapozgatja a vagyonnyilatkozat oldalait. A felcsúti modell legfontosabb következménye a megfélemlítés.

Holott az adatvédelmi és információszabadság hatóság és a bíróságok számos döntése mutatott rá, hogy ezekben az esetekben az infotörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis emailben, a név megadásával lehet kikérni a vagyonnyilatkozatokat. Ha az adatigénylő elektronikus másolat kiadását kéri, akkor azt kell megkapnia.

Vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlat

Júniusban kezdtük kikérni a vagyonnyilatkozatokat. A válaszadási határidő a törvény szerint 15 nap. Két fideszes önkormányzat polgármesteri hivatala volt a leggyorsabb: Egerből öt nap után kaptuk meg Habis László, Debrecenből pedig 6 nap alatt Papp László vagyonnyilatkozatát.

Jelentős késlekedéssel, sürgető levelünk után tett eleget törvényi kötelezettségének Szita Károly kaposvári, Kovács Ferenc nyíregyházi és a baloldal által jelölt Fekete Zsolt, salgótarjáni polgármester.

Még februárban kértük ki az érdi polgármester adatait a KiMitTud-on, akkor annak rendje és módja szerint megkaptuk a nyilatkozatot. Azonban okunk van azt feltételezni, hogy a következő évben T. Mészáros már nem fog eleget tenni az ilyen módon hozzá eljuttatott kérésnek.

A T. Mészáros vagyoni helyzetéről szóló cikkünk megjelenése után ugyanis egy felhasználó adatigénylést nyújtott be a KiMitTud-on, amelyben az érdi alpolgármesterek és önkormányzati képviselők 2018-as vagyonnyilatkozatait kérte közérdekű adatként kiadni.

A város jegyzője lényegében megtagadta a kéréseket. Okfejtése szerint azért nem tesznek eleget a KiMitTud-on érkező ilyen kéréseknek, mert a válasz így automatikusan nyilvánosságra kerül.

A jegyző egyedi kérelmeket kért a vagyonnyilatkozatok kiadásához, amelyeket levélben vagy emailben lehet előterjeszteni a polgármesteri hivatalnak. Ezek alapján feltételezhető, hogy ezentúl a polgármester sem adja ki a vagyonnyilatkozatát a KiMitTudon keresztül, csak egyedi megkeresésre, levélben.

Kérdés persze, hogy ha a megyei jogú városi polgármesterek többségét nem zavarja a vagyonnyilatkozatuk KiMitTud-os nyilvánosságra hozatala, akkor az érdi jegyzőnek miért problémás ez a megoldás?

Nincs nálunk, illetve tessék időpontot kérni

„Sopron MJV polgármestere vagyonnyilatkozatát, az önkormányzati SzMSz alapján a Jogi- és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván. A polgármester vagyonnyilatkozatába betekinthet hivatali időben. Az időpont egyeztetés végett kérem keressen” – írta a soproni jegyző válaszul a Fodor Tamás soproni polgármester vagyonnyilatkozatát érintő adatigénylésre. Vagyis a soproni jegyző láthatólag a felcsúti modell elkötelezett híve.

A felcsúti modell ortodox változatát követi a szekszárdi jegyző, aki a vagyonnyilatkozati törvény rendelkezéseire hivatkozva azt válaszolta, hogy az Ács Rezső polgármester vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot csak az arra illetékes bizottság jelenlétében lehet felbontani.

Dr. Molnár Kata jegyző egyebekben közölte, hogy csak személyes betekintést engedélyezhet – azt is azután, ha megjelöltük, hogy milyen célból akarjuk megismerni Ács Rezső polgármester vagyonnyilatkozatát.

Az adatigénylő dolgát Dunaújvárosban nehezítik meg a legjobban. Ebben a Fidesz által uralt városban azzal kezdik az adatigénylő ijesztgetését, hogy egy formanyomtatvány kitöltésére kötelezik. Jogforrásként a dunaújvárosi aljegyző a jegyző egyik utasítására hivatkozik. A képlet roppant egyszerű: az adatigénylő úgy gyakorolhatja alkotmányos alapjogát, ha teljesíti a jegyző által előírt feltételeket.

Az eljárás akkora képtelenségnek hatott, hogy bele kellett mennünk a játékba. Az újabb meglepetés ekkor jött: az igénybejelentő lapon olyan személyes adatokat kértek, mint a kérelmező levelezési címe és telefonszáma.

Az igazi fordulat ezután következett: miután a kitöltött formanyomtatványt eljuttattuk Dunaújvárosba, az aljegyző írásban közölte: hiába kértük emailben a vagyonnyilatkozatot, hiába adtuk oda a formanyomtatványon a személyes adatainkat, a kérés csak úgy teljesíthető, ha időpontot egyeztetünk, és elmegyünk Dunaújvárosba megnézni Cserna Gábor polgármester vagyonnyilatkozatát.

Bónusz: a betekintés során ott lesz velünk a bizottság elnöke és egy köztisztviselő. A hivatkozott szabály forrása ismét egy SZMSZ, most a dunaújvárosi közgyűlésé.

Az erős mezőnyből is kiemelkedik a győri jegyző válasza. Dr. Lipovits Szilárd az önkormányzati törvényre hivatkozva azt írta, hogy Borkai Zsolt polgármester vagyonnyilatkozatát nem a polgármesteri hivatal kezeli. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy az önkormányzati képviselőtestület egyik bizottságának páncélszekrényében lehet Borkai vagyonnyilatkozata. Vagyis itt is időpontot kell egyeztetni, majd személyesen tekinthetjük meg a dokumentumot.

Erre a megtagadási érvre szintén létezik jogeset. A T. Mészáros András által vezetett érdi önkormányzat polgármesteri hivatalát korábban egy hasonló vagyonnyilatkozati ügyben beperelték, az ügy T. Mészárosék teljes pervesztésével fejeződött be a Kúrián: a jogerős ítélet kimondta, a polgármesteri hivatal is adatkezelőnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatokat a hivataltól jogszerűen lehet igényelni.

De most akkor melyik polgármester a leggazdagabb?

Az mindenesetre jól látszik, mennyire esetlegesen értelmezik a polgármesteri hivatalok a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. Debrecen fideszes polgármesterének vagyonnyilatkozatát pár nap alatt megkaptuk, az ország másik végében, a győri polgármesteri hivatalban azt állítják, hogy semmi közük a polgármester vagyonnyilatkozatához.

A főpolgármester az interneten is nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát, Dunaújvárosban viszont formanyomtatvány kitöltését és személyes adatokat kérnek azért, hogy aztán az adatigénylő időpontot kérhessen az illetékes bizottság elnökétől.

A vagyonnyilatkozatok hiányában így egyelőre nehéz megválaszolni a kérdést, ki a leggazdagabb „megyés” polgármester, de nem adjuk fel, be fogjuk szerezni a hiányzó információkat. Ha meglesz az összes, az eredményről részletesen is beszámolunk, de már első ránézésre is több érdekességre bukkantunk.

A megyei jogú városok szövetségének elnöke, Szita Károly kaposvári polgármester például 2017-ben 750 ezer forintot keresett blogolással, a havi 997 200 polgármesteri illetmény, 149 580 költségtérítés, és 200 ezer forintot cafeteria mellé. A kifizető az MTVA leányvállalata, az Új Média és Teletext Kft., a blog neve pedig az Urbánus blog, ami 2017. március végén frissült utoljára.

Szita egy családi ház és gazdasági épület/udvar tulajdonjogának felével, nagyjából harminchárommilliós értékpapír-vagyonnal és nyolcmillió forint készpénzzel rendelkezik.

Szita nem egyedül viszi a jól fizető blogot, de bloggertársa, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere alighanem ingyen vállalta a posztok írását, mert a vagyonnyilatkozatában nem találtuk nyomát az Új Médiától érkező kifizetésnek. Balaicznak ugyancsak 997 200 forint a havi fizetése, és négy forint híján a költségtérítés összege is megegyezik Szitáéval. Takarékbetétben 4,5 milliót tett félre, készpénzvagyonát 3,7 millió forintban jelölte meg.

A polgármestert 2010-ben egy 58 négyzetméteres társasházi lakással ajándékozták meg, majd 2015-ben adásvétellel szerzett egy másik, valamivel kisebb belvárosi lakást. Balaicz  ezeken felül egy garázs résztulajdonát ás egy Opel Insigniát vallotta be 2018 januárjában.

Az érdi T. Mészáros András mellett néhány más megyei jogú városi polgármester is figyelemre méltó ingatlanvagyont gyűjtött össze. A nyíregyházi városvezető, Kovács Ferenc például az örökölt egyharmad családi ház mellett Nyíregyházán és Budapesten szerzett társtulajdonosként ingatlant. Darabra a legtöbb ingatlannal alighanem a szombathelyi polgármester, Puskás Tivadar rendelkezik: a vagyonnyilatkozatában 17 ingatlan szerepel.

Kis Zoltán (Érd)

A címlapképen a főpolgármester online is nyilvános 2018-as vagyonnyilatkozata