Több illegális mobiltelefont találtak a raboknál a kapcsolattartás szigorítása óta

Tavaly decemberben kikértük a BVOP-tól, hogy hány tiltott tárgyat találtak a fogvatartottaknál a kapcsolattartás szigorítása óta, és hány bv-dolgozóval szemben indult eljárás azzal a gyanúval, hogy közreműködtek tiltott tárgyak bejuttatásában. A BVOP a fegyelmi eljárások adatait először nem adta ki, de miután bepanaszoltuk a NAIH-nál, megmondta a számokat. Az látszik, hogy egy óriási rés van a börtönpajzson.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A tavalyi év elején a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) nagyon szigorú változásokat vezetett be a börtönökben: a látogatók és a rabok a beszélők alkalmával nem érinthetik meg egymást (se puszi, se ölelés, se kézfogás), elválasztó elemet tettek a látogatók és a rabok között lévő asztalba, a raboknak többet kell fizetünk a telefonokért, és a percdíjak továbbra is horribilisak – vagyis ha a család nem tud elég pénzt beküldeni, telefonon sem tudnak egymással beszélni.

A kapcsolattartás szabályainak szigorítását a BVOP azzal indokolta, hogy nagyon sok tiltott tárgy kerül be a látogatóktól. Tiltott tárgynak minősül pl. a mobiltelefon, a drog, a szúró- és vágófegyver, de az a gyógyszer is, ami bódulat kiváltására alkalmas (pl. Rivotril).

2017. december közepén írtunk arról, hogy a szigorítások gyengítik a családi kapcsolatokat, pedig ha azok erősek, akkor szabadulása után a fogvatartott nagyobb eséllyel illeszkedik vissza a társadalomba.

Előzmények

“Egy gyereknek nem lehet elmagyarázni, hogy miért nem ölelheti meg az édesapját“

Abban a cikkben leírtuk azt is, hogy a látogatók a börtönbe lépéskor rögtön átmennek egy detektorkapun, a fogvatartottakat látogatás előtt és után is megmotozzák az őrök, a beszélőhelyiségben pedig kamerák és őrök is vannak. Tehát nagyon kicsi az esély arra, hogy egy látogató bármilyen tiltott tárgyat észrevétlenül bevihessen és odaadhasson egy rabnak, és nála se találják meg azonnal.

És amint az a BVOP saját tájékoztatásából is kiderül, 2017-ben több illegális mobiltlefont foglaltak le a börtönökben, mint egy évvel korábban: 2016-ban 1459 tiltott mobilt találtak meg, 2017-ben pedig már 1680-at.

Szerettük volna megtudni, hogy a kapcsolattartás szigorítása milyen hatással volt a börtönökbe bejutó tiltott tárgyak mennyiségére, ezért még az előző cikkünk megírása előtt, tavaly december elején közadatigénylést nyújtottunk be a témában a BVOP-nak.

Az adatok összehasonlítása érdekében kikértük, hogy mennyi tiltott tárgyat találtak fogvatartottaknál

• 2016. január 1. és június 30. között, az előző év azonos időszakában
• 2017. január 1. és június 30. között, a szigorítás első hat hónapjában

A válaszban ugyanaz a tendencia látható, ami a fentebb idézett BVOP-tájékoztatásban is szerepel. A szigorítások bevezetése óta több tiltott tárgyat találnak fogvatartottaknál, mint korábban.

• 2016 első félévében 584 mobiltelefont és 136 kábítószergyanús anyagot

• 2017 első félévében 847 mobiltelefont és 154 kábítószergyanús anyagot

Megtalálni viszont csak azt lehet, ami bejut. Ha a látogatókkal való érintkezés tilos és a csomagokat alaposan átvizsgálják, akkor hogy került közel ezer darab mobil a rabokhoz?

Elvileg ugye csökkennie kellett volna a számoknak, hiszen épp azzal indokolta a BVOP a szigorításokat, hogy ha nem érintheti meg egymást a fogvatartott és a látogatója, akkor utóbbi nem tud átadni semmit.

Ez egyébként is nehéz lenne, mert – megismételjük – a látogatók a börtönbe lépéskor rögtön átmennek egy detektorkapun, a fogvatartottakat látogatás előtt és után is megmotozzák az őrök, a beszélőhelyiségben pedig kamerák és őrök is vannak.

Ugye a BVOP is azt közölte tavaly év végén, hogy a tiltott tárgyak legtöbbször csomagokban kerülnek be a börtönökbe. A hivatalos tájékoztatás és az adatszolgáltatás szerint azonban az érintkezés megtiltása óta több tiltott mobil jutott be a börtönökbe, mint korábban. Azt is tudni kell, hogy a fogvatartottaknak beküldött csomagokat az őrök fémdetektorral is átvizsgálják, és kibontva is ellenőrzik a tartalmat.

A BVOP biztosít a raboknak mobilt a védőjükkel és a családjukkal való kapcsolattartáshoz, de a percdíjak brutálisan magasak, és 2017-ben a készülékek árát is durván megemelték. A becsempészett illegális mobiltelefonokkal viszont a fogvatartottak akár bűncselekményeket is elkövethetnek, és befolyásolhatják a folyamatban lévő ügyüket is: utasításokat adhatnak bizonyítékok eltüntetésére, tanúk megfélemlítésére, és a börtönbüntetés miatt félbeszakadt “üzleteik” folytatására is. A tiltott mobilokat nem tudja lehallgatni a BVOP, és több olyan eset volt, hogy a rabok a börtönből facebookoztak.

Kapcsolódó cikkünk

Brutális percdíjakért telefonálhatnak a rabok a Telekomnál, a Helsinki kiperelte a börtönmobil-szerződést

Mivel a dupla ellenőrzés dacára is többszáz telefon jutott be a rabokhoz, felmerül a kérdés, hogy mennyire alaposan végzik az őrök a csomagellenőrzést? Véletlenül nem veszik észre a tiltott tárgyakat, vagy szándékosan követnek el mulasztást? Vagy milyen egyéb úton kerül be ennyi mobil jogellenesen a börtönökbe?

A tiltott tárgyak számának alakulásával együtt decemberi adatigénylésünkben ezért azt is megtudakoltuk a BVOP-tól, hogy indult-e fegyelmi vagy büntetőeljárás bv-dolgozókkal szemben azért, mert felmerült a gyanúja, hogy tiltott tárgy bejuttatásában működtek közre; és ha igen, hány alkalommal indultak, és milyen eredménnyel zárultak az eljárások?

A BVOP azonban az igénylés ezen részére akkor megtagadta a választ. Arra hivatkoztak, hogy ezek döntéselőkészítő adatok, és a büntetőeljárásokat nem is ők, hanem a rendőrség indítja meg.

Jogászaink álláspontja szerint azonban jogsértően tagadta meg a BVOP az adatigénylésnek ezt a részét, mert

• a fegyelmi eljárásokról szóló statisztikai adatok nem lehetnek döntéselőkészítőek, és a BVOP nem is indokolta, hogy szerinte miért azok
• attól, hogy nem a BVOP indítja meg a bv-dolgozókkal szembeni büntetőeljárásokat, jogszabályi kötelessége ezeket az adatokat nyilvántartani

A válasz megtagadása miatt január elején panaszt tettünk a BVOP ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), beadványunk itt olvasható:

Március végén levelet kaptunk a BVOP-tól: a NAIH felszólítására megküldték a korábban megtagadott adatokat. 2016 első félévében 5 esetben, 2017 első félévében pedig 12 esetben indult fegyelmi eljárás bv-dolgozókkal szemben azzal a gyanúval, hogy tiltott tárgy bejutásában működtek közre. Az eljárások eredménye az alábbi grafikonon látható:

Az eljárás megszüntetése azt jelenti, hogy nem állapítottak meg felelősséget, vagyis nem igazolódott a börtönőr elleni gyanú. Az eljárás felfüggesztésének sok oka lehet, például az is, hogy büntetőeljárás indult az őr ellen, és annak végéig szüneteltetik a fegyelmit.

A feddés és a megrovás azt jelenti, hogy az érintett bv-dolgozók érintettek voltak a mobiltelefonok vagy kábítószergyanús anyagok bejuttatásában, és ezért a kiszabható legenyhébb fenyítéseket alkalmazták velük szemben. Az őrök tehát akár ugyanúgy dolgozhatnak tovább, a feleség/gyerek viszont a megelőző jelleggel bevezetett tiltás miatt nem ölelheti/puszilhatja meg a férjét/apját.

A számokból az látszik, hogy a szigorítások bevezetése óta nemcsak a rabokhoz kerülő tiltott telefonok, hanem a közreműködéssel gyanúsított bv-dolgozókkal szembeni eljárások száma is nőtt, de sokkal kisebb mértékben.

A BVOP-nak illene valami magyarázatot adnia arra, hogy milyen módon kerülhet a fogvatartottakhoz ezres nagyságrendben mobiltelefon, ha a látogatók már nem érintkezhetnek velük, és minden csomagot fémdetektorokkal vizsgálnak át az őrök. Úgy tűnik, hogy van egy óriási rés a pajzson, és a kapcsolattartás szigorításának indoklására rácáfolt a valóság.

Erdélyi Katalin