A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és „el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli „civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.
Lázár János kancelláriaminiszter a november 17-i Kormányinfón beszélt arról, hogy veszélyesnek tartja Soros György tevékenységét, ezért figyelik az üzletember alapítványai által támogatott magyarországi NGO-k működését, és készítettek egy tanulmányt arról is, hogy a környékbeli országokban milyen befolyásolási kísérleteket tettek a Soros által támogatott szervezetek.
Tíz nappal korábban Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a kormánypárti Magyar Időknek arról beszélt, hogy már januárban eldőlhet, hogy az ún. Soros-akta mely részeit hozzák nyilvánosságra, mert
„…fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy magukat civilnek hazudó szervezetek mindenféle legitimációs megméretés nélkül miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába Soros György anyagi és egyéb közreműködésével.”
Ezután az Átlátszó közadatigénylésben kérte kiadni az Információs Hivataltól (IH) a Lázár által említett tanulmányt, ám a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálat nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát.
A közadatigénylés megtagadása miatt a bírósághoz fordultunk, és bepereltük az Információs Hivatalt. Az Átlátszó jogászai szerint ugyanis több okból sincs rendben, hogy az IH megtagadta az adatigénylésünket. Beadványunkban hivatkozunk arra, hogy
– az IH a Miniszterelnökséggel ellentétben nem vitatta, hogy ő az adatkezelő;
– a tanulmány az IH közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, ezért az Infotörvény alapján közérdekű adat;
– az Infotv. 30. § (5) bekezdése és az Alkotmánybíróság a 2/2014. (I. 21.) számú határozata alapján szerintünk az IH-nak a per során a tanulmány egyes részei vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie azt a konkrét nemzetbiztonsági érdeket, illetve konkrét személyek konkrét olyan jogait, amelyek nagyobb súlyúak, mint a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdek;
– mégha a nemzetbiztonsági érdek, illetve mások jogainak védelme a kiadni kért tanulmány egyes részei vonatkozásában akár meg is alapozhatják a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását, a teljes dokumentum kiadásának megtagadása akkor sem megalapozott, mert a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné téve (kitakarva) ki kéne adnia az IH-nak a tanulmányt.
A per fejleményeiről beszámolunk.
Az Átlátszó minden bizonnyal szerepel a kormányzat kiemelt érdeklődésére számot tartó „gyanús” szervezetek között, az elmúlt években évi 20-30 millió forint támogatást nyertünk el a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól, ez 2016-ban a működési költségeink mintegy 30%-át fedezte.
Az mindenesetre egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Soros-támogatott civil szervezeteknek kemény év lesz az idei: Orbán Viktor a kormánypárti online szócső 888-nak adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy 2017 “Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni”.
“GFG: A Politico szerint a jövő év Soros éve lesz.
Orbán Viktor: Nem az övé lesz, hanem róla fog szólni; a kettő nem ugyanaz. Mert mi a logikus válasz a kialakult helyzetre? Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k milyen érdekeket képviselnek. A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni. Ilyen értelemben tehát a Politico jóslata indokolt.”
A miniszterelnöki jóslat fényében könnyen elképzelhető, hogy az IH tanulmányát, és más, kormányzati forrásokból származó információkat hamarosan a kormánypárti lapokból és a TV2-ből ismerhetjük meg, és a Norvég Civil Alap ellen 2014-ben indult, valódi leleplezéseket nem produkáló kormányzati boszorkányüldözéshez hasonló sárdobálás indul a Soros-támogatott szervezetek ellen.
A 2014-es norvég hadjárat
A magyar kormány a 2014-es választások után nagyszabású kormányzati kommunikációs kampánnyal megtámogatva utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott támogatások jogszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére, holott erre a magyar hatóságoknak a felek közti megállapodások nem adtak felhatalmazást.
Egy tegnapi sajtótájékoztatón az amerikai elnökválasztás eredményére célozva Németh Szilárd már arról beszélt, hogy
„A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. […] Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.”
Vélhetően ennek a folyamatnak az egyik első lépéseként a parlament honlapján már megjelent annak a törvénymódosításnak a címe, ami vagyonnyilatkozat tételére kötelezné a civil szervezetek tisztségviselőit.
Sorosék több mint harminc éve itt vannak
A ma már több mint száz országban működő Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) története 1984-ben kezdődött, amikor Soros György magyar származású amerikai milliárdos megalapította első jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon, és mások mellett támogatta Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt is.
Fideszes Soros-támogatottak
Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta.
Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben Szájer József, a Fidesz EP-képviselője. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár 1988–89-ben ugyancsak ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban.
Schmidt Mária, Orbán korábbi főtanácsadója, a Terror Háza igazgatója hároméves kutatási ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól a magyar zsidóság XX. századi történelmének tanulmányozására 1985-ben.
Kövér László mostani parlamenti házelnök 1987–1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás a részben Magyarországon, részben Angliában működő, a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szervezett hat hónapos „menedzseriskola” hallgatója volt 1989-ben.
Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult.
„A Magyar Soros Alapítvány néven induló szervezet fejlődése az évek során mindig is reflektált a Magyarországon kibontakozó drámai eseményekre” – áll az alapítvány honlapján, ahol az átlátható működésre vonatkozó, egyébként szerintünk is jogos követelések hatására már a 2015-ös magyarországi támogatottak listáját is közzétették.
Maga Soros György egy decemberi publicisztikájában a magyar helyzet említése nélkül beszélt arról, hogy
„Világszerte veszélyben van a demokratikus társadalmi berendezkedés, amelyet fasiszta diktatúráktól a maffiaállamig a zárt társadalmak különböző formái fenyegetnek.”
Egyelőre a Nyílt Társadalom Alapítványok sem reagáltak a magyar kormány egyre intenzívebb támadásaira.
Izraeli példát másol a magyar kormány
Az Átlátszó értesülése szerint a magyar kormány stratégiai célja egy az izraeli parlament által tavaly júliusban elfogadott, az izraeli civilszervezetek „átláthatósági törvényéhez” hasonló hazai jogszabály megalkotása, és ebben ugyanaz az amerikai kampánytanácsadó van a segítségükre, mint tavaly az izraeli kormánynak.
Izraelben heves viták övezték a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által szorgalmazott törvényjavaslatot, amely szerint a költségvetésük több mint felét külföldi pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást.
A kneszet végül tavaly nyáron a javaslat egy “szelídített” formáját szavazta meg: kimaradt belőle a kezdeményezés eredeti változatában szereplő, sokat vitatott pont, amely a parlamentben és a kormányzati intézményekben az érintett civilszervezetek képviselőit megkülönböztető jelvény viselésére kötelezte volna, továbbá nem visszamenőlegesen, hanem csak 2017 januárjától lesz érvényes.
Az izraeli tövényjavaslatot felvezető politikai kampányban Benjamin Netanjahu Arthur J. Finkelstein konzervatív amerikai kampányguru tanácsaira támaszkodott. A hetvenes éveiben járó Finkelstein legendás politikai kommunikátor, Nixon mellett tanulta a szakmát, ő tette szitokszóvá a „liberális” jelzőt, és ő a szellemi atyja az izraeli közép- és szélsőjobb kormányszövetségének is. Az amerikai tanácsadók legszűkebb élvonalához tartozik, a negatív kampányok keresztapjaként ismert, és évek óta az ügyfelei közé tartozik a Fidesz, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is.
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!