Senki nem érzi felelősnek magát a napi kétezer köbméter, a Tiszába ömlő szennyvízért Vásárosnaménynál

Változatlanul ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynál – annak ellenére, hogy két héttel ezelőtt nyilvánosságra hoztuk, a vásárosnaményi szennyvíztelep tisztítóművei lényegében nem működnek. Az üzemeltető Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. levélben reagált, ám érdemben egyetlen állításunkat sem cáfolta – viszont a környezetszennyezés felelősségét a tulajdonos önkormányzatokra tolná.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint írtuk: a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepen a berendezések többsége üzemképtelen, így a városból és környékéről érkező napi 2000-2500 köbméter kommunális szennyvizet a rendszerváltás előtt épült, napi 600 köbméterre méretezett ún. oxidációs medencében próbálják meg ártalmatlanítani.

Rezsicsökkentés kimaxolva: hónapok óta ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynél

Elképesztő állapotok uralkodnak a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepen. A berendezések többsége üzemképtelen, így a városból és környékéről érkező napi 2000-2500 köbméter kommunális szennyvizet a rendszerváltás előtt épült, napi 600 köbméterre méretezett ún. oxidációs medencében próbálják meg ártalmatlanítani. Bár az üzemeltető saját mérései szerint nincs ok a pánikra, számos jel utal arra, hogy a helyzet korántsem megnyugtató. Tovább a teljes cikkre.

 

Nem sokkal cikkünk megjelenése után választ kaptunk a teleppel kapcsolatos közérdekűadat-igényléseinkre is: az adatok alátámasztják a cikkünkben leírtakat, és nagyjából kizárják azt a lehetőséget, hogy a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. (TRV) felső vezetése ne tudott volna a súlyos környezetszennyezésről.

A ma már szervezetileg a katasztrófavédelemhez tartozó vízügyi hatóság 2012 óta öt alkalommal végzett ellenőrzést a telepen. Ezek az ellenőrzések egytől-egyig súlyos hiányosságokat állapítottak meg, és milliós pénzbírsággal zárultak.

A 2014 januárjában, egy évvel az állami einstand után tartott ellenőrzés nyomán a hatóság határozatban kötelezte az üzemeletetőt a nem működő rotorok beüzemelésére, a karbantartások elvégzésre és a kibocsájtási határértékek betartásra. (A rotoroknak kellene biztosítani a szennyvíz mozgatását és a tisztításhoz szükséges mennyiségű oxigént – értelemszerűen, ha nincs rotor, nincs tisztítás sem.)

A vízügyi hatóság ez után is évről-évre felszólította az üzemeltetőt a szennyvíztelep vízjogi üzemeltetési engedélyében szereplő határértékek és utasítások betartására, de a TRV inkább kifizetett több mint 10 millió forint bírságot – miközben az Átlátszó által megkérdezett szakértők szerint hasonló értékű beruházással jelentősen csökkenthető lenne a kibocsájtott szennyező-mérgező anyagok aránya.

Tegyük hozzá, a felelősség nem kizárólag a TRV-t terheli: a cég, miközben elismeri, hogy a vásárosnaményi telepen komoly gondok vannak, a jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva némi alappal mutogat a tulajdonos önkormányzatokra. Igaz, a karbantartás és javítás még a TRV által hivatkozott szabályok szerint is az üzemeltető feladata.

És sajnos a naményi telep nem az egyetlen fekete bárány, a TRV szabolcsi szennyvíztisztító telepeinek többségén gond van a kibocsájtott (tisztított) szennyvízzel: 2014-ben a 26 telepből 16 kapott szennyvízbírságot. A bírság mértékét enyhítendő Gombor László, a TRV Zrt. vízellátási és csatornázási üzemvezetője felszólította a telepek vezetőit, hogy nyilatkozzanak, a szennyezéscsökkentési ütemtervnek megfelelően végrehajtották-e a karbantartásokat, beruházásokat.

A birtokunkban lévő mérési jegyzőkönyvek viszont nem támasztják alá, hogy 2016-ra sikerült volna megoldani a határértékre történő szennyvíztisztítást.

Hová tűnik vajon a szennyvíziszap?

A vásárosnaményi szennyvíztisztító telep hatósági engedélye szerint napi 2400 köbméter kommunális szennyvíz tisztítására lenne alkalmas – ebből a kapacitásból viszont jelenleg mindössze a 600 köbméteres oxidációs árok áll rendelkezésre. Ezt a tényt közvetve elismeri a TRV Zrt. cikkünkre reagáló levele is, amelyben ugyan szenzációhajhásznak és megtévesztőnek nevezik az írást, ám érdemben egyetlen állítást sem cáfolnak.

Sőt, közvetve elismerik a kibocsájtott szennyvíz minőségéről írottakat:

„A mérési eredmények szerint a telep tisztítási hatásfoka a 2013. évi üzemeltető váltás előtt és után is rendszeresen ingadozott. A tisztított víz vizsgálati eredményei egyes időszakokban elfogadhatóak, amellett, hogy időnként vannak kiugróan magas értékek, az üzemeltető váltás előtt és után is.”

Figyelemre méltó kommunikációs teljesítmény egy súlyos környezetszennyezést azzal mentegetni, hogy a kibocsájtási értékek egyes időszakokban elfogadhatóak.

A TRV levele a későbbiekben ekképp ismeri el, hogy telep kapacitása a töredéke a beérkező szennyvíznek:

„A párhuzamosan működő két tisztítósor közül a kombinált biológiai műtárgy [a korszerűbb tisztító berendezés] szennyvize volt rosszabb. 2015 júliusának végén a kombinált műtárgy a működési problémák kiderítése érdekében leürítésre került. Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a műtárgy elemei elhasználódtak, illetve nem alkalmasak a feladatra.”

A TRV levele azt állítja, néhány nappal ezelőtt a megyei hatóságok rendkívüli ellenőrzést tartottak a naményi telepen, és ennek során

„(…) szemmel láthatóan tiszta, lebegőanyag-mentes, tisztított szennyvizet találtak. Iszapelúszás jeleit nem tapasztalták.”

Ha ez így van, akkor a TRV vásárosnaményi telepén folyamatos csoda történik, nevezetesen nemcsak magától tisztul meg a szennyvíz, de el is tűnik évi több ezer köbméter súlyosan szennyező iszap.

Összehasonlításképp: egy napi 450-500 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas telepen évente 1000-1200 köbméter iszap keletkezik. A vásárosnaményi telepre naponta ennek a négy-ötszöröse, éves szinten közel 900 000 köbméter szennyvíz érkezik be, amelynek keletkezett iszaptartalma az általunk megkérdezett szakértők szerint évente több mint 5 000 köbméter.

A TRV Zrt. megkeresésünkre iszapszállítási szerződést nem tudott bemutatni. Arra hivatkoznak, hogy évente mindössze 50-60 köbméter iszap keletkezik, és az jelenleg is a telepen van. A TRV 2013 januárjától üzemelteti a telepet. Az azóta eltelt három és fél év alatt legkevesebb kétmillió köbméter szennyvíz érkezett ide, és a cég vezetése most azt állítja, hogy ebből mindössze 150-180 köbméter iszapot nyertek ki.

Ráadásul helyi forrásunk szerint a telepen látható két iszapkupac nem most keletkezett, azok már több éve ott vannak.  Vagyis a TRV állítása szerint az iszap nem a tisztított szennyvízzel távozik – bár ennek ellentmondanak a laborban mért, durván magas „lebegő anyag”-értékek-, és nincs a telepen sem – azaz a szennyvíziszap a naményi telepről egyszerűen eltűnik.

Iszapügyben a TRV-nek a Felső– Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal is meggyűlt a baja: a szennyvízzel távozó iszap a Ludányi-csatorna feliszapolódását eredményezte, és így az árvízvédelmi műtárgyakat veszélyeztette. Az igazgatóság TRV-nek címzett 2014-es, 2015-ös felszólításai szerint a veszélyes feliszaposodás a zsiliprendszer fémszerkezeteit károsíthatja.

Úgy tűnik, a TRV Zrt. nem is igen akarja megoldani az iszap szakszerű kezelését Szabolcs-Szatmár Bereg megyében.

Legalábbis egy tavaly indult, és időközben eredménytelenül zárult közbeszerzési eljárás erre utal:  e szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a TRV Zrt. az által üzemeltetett 26 szennyvíztisztító teleppel kapcsolatban mindössze évi 9000 köbméter iszap elszállítására kért ajánlatot, miközben csak a vásárosnaményi telepen 5500 köbméter iszap kezelésről és elszállításról kellene gondoskodni.

Vasárnap is nyitva  

Cikkünk megjelenését követően két alkalommal jártunk a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepen, utoljára 2016. június 26-án, vasárnap. A kapu zárva volt, egy tábla szerint 13 órakkor a gépkezelő a közeli kórházi szennyvízátemelőnél volt hibát javítani – igaz, még délután ötkor sem érkezett vissza.

Időközben viszont két szippantóautó is a telepre érkezett, a sofőrök a saját kulcsukkal nyitották a kaput, majd a tartályok tartalmát egyszerűen a kezeltiszap tárolására kiépített medencébe engedték. Innen a folyékony rész az úgynevezett csurgalék-csatornán keresztül egyenesen az oxidációs árokba, a szilárd tartalom meg az iszaptárólóba kerül – mindenféle kezelés nélkül.

Senki nem érzi felelősnek magát a napi kétezer köbméter, a Tiszába ömlő szennyvízért Vásárosnaménynál from atlatszo.hu on Vimeo.

A vásárosnaményi telep 28 olyan településről is fogad szennyvizet, ahol nincs kiépített csatornahálózat. Ez a mennyiség napi 50-60 köbméter, ami a fenti gyakorlat szerint – mivel a szippantóautók által beszállított szennyvíz fogadásra kiépített technológia, szűrők, ártalmatlanító rendszerek is használhatatlanok – a legminimálisabb kezelés után szintén egyenesen a Tiszába kerül.

Móricz Csaba

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.