A VII. kerületi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több Király utcai lakást is eladott a bérlőknek, akik a vásárláskor akár 70 százalék kedvezményt is kaphattak. Sokan közülük néhány hónappal később továbbértékesítették a lakásukat, több esetben kétszer annyiért, amennyi a lakás forgalmi értéke volt az önkormányzat által készített ingatlanbecslés szerint – és négyszer-ötször drágábban annál, amennyiért megvették a VII. kerülettől. 24 ilyen esetről tudunk, az önkormányzatot számításaink szerint akár több száz millió forint nagyságrendű kár érhette. Tíz egykori bérlakás azé a cégé lett, amelynek feljelentése nyomán 2006-ban elindult a Hunvald-ügyként elhíresült ingatlanpanamával kapcsolatos nyomozás.
Az erzsébetvárosi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több lakást is eladott a Király utca két épületében. A lakásokat minden esetben a bennük évek óta lakó bérlők vették meg a fideszes Vattamány Zsolt által vezetett kerülettől, mivel a vonatkozó helyi rendelet szerint csak számukra értékesíthetők a bérlemények.
Az ügyleteknek ez a része korrekt, különösen az előzményeket nézve. Korábban, Hunvald György polgármestersége idején az önkormányzat a bérlők elővételi jogát figyelmen kívül hagyva mindenféle furcsa cégeknek adott el komplett házakat bérlőstől együtt. Ez volt az erzsébetvárosi ingatlanpanama, amiben végül a szocialista Hunvald bűnösségét nem találta bizonyítottnak a bíróság.
2014-2015-ben tehát ilyesmiről szó sem volt, nem komplett házakat, hanem a bennük található önkormányzati lakásokat adta el a VII. kerületi önkormányzat. A vásárlók pedig az egyes ingatlanok bérlői voltak, akik átlagosan tíz éve, vagy még annál is régebben bérelték a lakásokat.
Tíz lakás, egy vevő
A megszerezhető ingatlanokból tíz lakást vett meg a Király MP Kft. a Király utca 15-ben. A céget régi kapcsolat fűzi a házhoz és az erzsébetvárosi önkormányzathoz, és bár a viszony nem volt mindig felhőtlen, néhány éve megjavult.
A Király MP Kft. 2006-ban a Levegő Munkacsoporttal és más civil egyesületekkel közösen tett feljelentést a VII. kerületi önkormányzat ellen az akkor még Hunvald György által vezetett testület jogellenesnek tartott ingatlaneladásai miatt. A cég úgy került a történetbe, hogy a 90-es évek óta bérelte a Király utca 15. földszintjén található 335 négyzetméteres üzlethelyiséget, és a lakókhoz hasonlóan sérelmezte, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat az elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyva eladta a feje fölül a bérleményét. Vagyis ez a ház is része volt az elhíresült ingatlanpanama-ügynek, amiben a Király MP Kft. és a civil szervezetek közös feljelentése miatt indult nyomozás, ám – mint a cikk elején említettük – a bíróság végül nem találta benne bűnösnek a szocialista Hunvaldot.
Kapcsolódó cikkek
Befektető vagy bulldózer? Arie Yom-Tov ingatlanüzletei Budapesten II.
Befektető vagy bulldózer? Arie Yom-Tov ingatlanüzletei Budapesten I.
Roskadozó világörökség – offshore cég fogságában az Andrássy úti palota
Ítélet a Hunvald-ügyben: Tyúklopási üggyé szelídült erzsébetvárosi ingatlanpanamák
2013-ban aztán fordulat következett be a Király MP Kft. és Erzsébetváros kapcsolatában. A kerület Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága 2013. augusztus 5.-én tárgyalta, majd szavazta meg egyhangúlag (4 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csomor Sándor által benyújtott előterjesztést, amely nagy kedvezményhez juttatta a Király MP Kft.-t.
A cég ugyanis a Király u. 15. földszintjén bérelt 335 nm-es üzlethelyiséggel összefüggésben 58,5 millió Ft tartozást halmozott fel az évek során az önkormányzat felé. A 2013. augusztus 5-i döntés értelmében az önkormányzat ebből 38,5 milliót elengedett, és hozzájárult ahhoz, hogy a fennmaradó 20 millió forintot egy meg nem nevezett harmadik fél (“a Tartozás Teljesítője”) fizesse ki a Király MP Kft. helyett. A tartozás rendezése után helyreállt a cég bérleti jogviszonya, ráadásul 20% árkedvezményt is kapott. A 2 900 Ft/nm helyett csak 2 320 Ft/nm árat kért tőle az önkormányzat, vagyis a 335 nm-es bérleményéért havi 971 500 Ft helyett csupán 777 200 Ft-ot kellett fizetnie.
Az önkormányzat remek ajánlatának volt azonban egy lényeges feltétele, amit szerencsére beleírtak a bizottsági határozatba is:
“a Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő elővásárlási jog iránt indított perben a keresetétől eláll.”
Az elővásárlási jog iránt indított per a hunvaldos-ingatlanpanamás, amiben a Király MP Kft. 2006-ban civilekkel közösen tett feljelentést. Abban az ügyben kellett tehát elállnia a keresetétől a cégnek ahhoz, hogy megkapja a 38,5 millió Ft tartozáselengedést, és a havi 194 300 Ft bérletidíj-kedvezményt a fideszes Vattamány Zsolt által vezetett kerülettől.
2014-es sajtóértesülések szerint a 20 millió forintot a Király MP Kft. helyett az Orbán-család fogorvosának cégeként elhíresült Dr. Bátorfi Consulting Kft. fizette ki, ennek azonban nem találtuk nyomát semmilyen hivatalos dokumentumban.
Az viszont biztos, hogy a Király MP Kft. a 2006-os ügyben a civil szervezeteket képviselő Hoffmann László ügyvéd, és felesége tulajdonában volt a cég 1991-es megalakulásától kezdve egészen 2010-ig. Később két fiuk lett a kft. tulajdonosa, amely aztán 2011 novemberében egy dunakeszi lakos birtokába került, és az övé is maradt 2013 júniusáig.
2013. június 1-jén, tehát a cégnek rendkívül kedvező önkormányzati döntés előtt két hónappal lett a Király MP Kft.-nek új tulajdonosa: a 2003-ban bejegyzett Noir et L’or Étterem Budapest Király utca 17 Kft.
A beszédes név mindent elmond: a cég egy Noir et L’or nevű éttermet üzemeltet a szomszédos épületben, a Király utca 17-ben. Legalábbis üzemeltetett valamikor, mert áprilisi ottjártunkkor az üres vendéglátóhely üvegablakain felirat hirdette, hogy kiadó.
A Noir et L’or Étterem a Király utca 17. sz. alatt. (fotó: Baranya Ákos / atlatszo.hu)
A cégnyilvántartás szerint az elmúlt 5 évben a Király MP Kft. végig veszteséges volt, és szinte ugyanezt elmondhatjuk a tulajdonos Noir et L’or Kft.-ről is, ami csak 2013-ban produkált egészen minimális, mindössze 1,44 millió forintos adózott eredményt. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor mindkét vállalkozás kötelezettség-állománya nőtt, így elképzelhető akár az is, hogy hitelből fedezték a Király utca 15-ben történt lakásvásárlásokat. Persze a két cég 2015-ös mérlege még nem nyilvános, így az is lehetséges, hogy tavaly szert tettek annyi profitra, ami fedezte az ingatlanok árát.
A Noir et L’or Kft. ügyvezetője és tulajdonosa 2010 óta Tóth Endre, aki egyúttal a Király MP Kft. ügyvezetője is. Tőle megkérdeztük emailben, hogy milyen céllal vett meg a cége több lakást is a Király utca 15-ben, és Tóth ugyan reagált a megkeresésre, de az érdemi választól elzárkózott.
70 százalék kedvezmény, négyszeres haszon
A VII. kerületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos ügyeket a bérbeadástól az értékbecslésig és értékesítésig/elidegenítésig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő (ERVA) Zrt. intézi. A cég vezérigazgatója 2012 januárja óta Csomor Sándor, aki egy 2014-ben nyilvánosságra került hangfelvételen arról beszélt, hogy neki nem a szíve csücske a szar levegőjű Erzsébetváros, mert ő asztmás, ráadásul a II. kerületben lakik, és ha valaki Budán lakik, akkor utál átjönni a hídon.
A 2012 óta hatályban lévő elidegenítési rendelet szerint Erzsébetváros háromféle kedvezményt ad a vevőknek:
1, az önkormányzati értékbecslésben megállapított forgalmi értékből levonják a bérlő által korábban elvégzett, beszámítható, és számlával igazolható munkák költségeit
2, az államtól térítésmentesen kapott önkormányzati lakások esetén a vételár a forgalmi érték 50 százaléka
3, aki a vételárat egy összegben fizeti ki, az 40 százalék kedvezményt kap
Az első kedvezmény teljesen logikus, azonban a másik kettő már érdekes. Ha ugyanis egy olyan lakást vesz meg a bérlő, amit az önkormányzat ingyen kapott meg az államtól, akkor csak a forgalmi érték felét kell kifizetnie. Ha pedig egy összegben fizet, akkor a félárból további 40 százalék kedvezményt, vagyis összesen 70 százalék kedvezményt kap, így a forgalmi érték 30 százalékáért jut hozzá az ingatlanhoz. Egy 10 milliós lakást például 3 millió forintért vehet meg így egy bérlő, ami elég jó üzletnek tűnik – mármint neki, és nem az ingatlanvagyonát harmadáron eladó önkormányzatnak.
A jelen cikkben szereplő lakások megvételekor különböző jogcímeken kaptak kedvezményt a bérlők, és minden esetben a forgalmi értéknél jóval olcsóbban – több esetben annak feléért vagy harmadáért – adta el nekik a lakást a VII. kerületi önkormányzat.
Az erzsébetvárosi 70 százalék kedvezmény kiugróan magas, ekkora még az V. kerületben sem volt: a belvárosi ingatlanbotrányban felmerült esetekben mindössze 30 százalék volt a bérlői kedvezmény, de Pintér Sándor egykori üzletfele is „csak” 65 százalék engedményt kapott.
Jó néhány bérlő pedig néhány hónappal azután, hogy megvette, már tovább is adta a lakást valakinek. Ami persze nem tilos, de az szembetűnő, hogy a bérlők minden esetben a VII. kerületi önkormányzat által megállapított forgalmi értéknél drágábban – nem egyszer annak duplájáért – adták el az ingatlanokat. Ha azt vesszük, hogy mennyiért vehették meg, és mennyiért adták tovább, akkor több esetben is négy-ötszörös szorzót kapunk, vagyis ekkora haszonra tettek szert a bérlők. Ez számszerűsítve átlagosan 10-20 millió forintot jelent, de vannak olyan bérlők, akik ennél is több pénzhez jutottak azzal, hogy kedvezményesen megvettek az önkormányzattól, majd nem sokkal később eladtak valakinek egy Király utcai lakást.
További csavar a történetben, hogy tudomásunk szerint több lakás esetében is az történt, hogy a későbbi vevő adta kölcsön a bérlőnek azt az összeget, amit ő az önkormányzatnak fizetett ki a lakás kedvezményes vételáraként. Vagyis a bérlők és a későbbi vevőik vélhetően a kezdetektől összejátszottak. Egy ilyen esetről írásos bizonyítékunk is van.
9 továbbértékesített lakás a Király utca 21.-ben
A Kazincy utca sarkán található épület kívülről egész jó, és belülről is tűrhető állapotban van, bár egy felújítás a belvárosi házak többségéhez hasonlóan erre az ingatlanra is ráférne.
A Király utca 21. a Kazinczy utca felől. (fotó: Baranya Ákos / atlatszo.hu)
A Király utca 21. belülről. (fotó: Baranya Ákos / atlatszo.hu)
Itt információink szerint összesen 30 lakást adott el az önkormányzat 2014-ben és 2015-ben a bérlőknek, akik közül 9-en néhány hónappal később milliós haszonnal adtak túl a kedvezményesen vásárolt ingatlanukon.
A legkisebb, 25 négyzetméteres lakást például 4,3 millió forintra értékelte az önkormányzat, és mindössze 1,548 millió forintért adta el a bérlőnek, aki aztán 12 millióért adta tovább. A bérlőnek az ügyletből 10,452 millió forint haszna származott. A kerületi értékbecslés és a piaci továbbértékesítés közötti árkülönbség 7,7 millió forint.
Táblázat a 9 ügylet legfontosabb adatairól:
A legkisebb bérlői haszon 4,688 millió forint, a legnagyobb pedig a ház legnagyobb lakásával kapcsolatos ügyletből lett: a 81 négyzetméteres ingatlant az önkormányzati értékbecslés 15,6 millió forintra taksálta, a bérlő 4,68 millióért vehette meg, és 29,3 millióért adta el. Ezzel a bérlő 24,62 millió forint nyereségre tett szert.
A második legnagyobb haszon 22,972 millió forint: a 66 négyzetméteres lakást 9,8 millióra értékelte a VII. kerület, majd 3,528 millióért adta el a bérlőnek, aki 26,5 millió forintért adta tovább.
Az összesítésből látszik, hogy a Király u. 21. esetében
a) az erzsébetvárosi önkormányzat a lakásokat összesen
– 81 millió forintra értékelte
– 27,858 millió forintért adta el
b) a bérlők
– a lakásokat összesen 162,1 millió forintért adták el
– összesen 134,242 millió forint haszonhoz jutottak
c) a továbbértékesítési árak összesen 81,1 millió forinttal magasabbak az önkormányzati értékbecslések végösszegénél
A Király utca 15.-ben továbbértékesített ingatlanok
A kívülről is rossz állapotban lévő ház belülről is elég borzasztóan néz ki: az utcafronton állványok, és mindenütt málló vakolat.
A Király utca 15. kívülről. (fotó: Baranya Ákos / atlatszo.hu)
A Király utca 15. belülről. (fotó: Baranya Ákos / atlatszo.hu)
Ebben a házban információink szerint 2014-től kezdődően 44 lakást értékesített bérlőknek az önkormányzat, amely tudomásunk szerint 2013-ban döntött arról, hogy társasházzá alakítja az ingatlant. A 44 lakásból 15-öt értékesítettek tovább az adás-vétel után néhány héttel/hónappal később a bérlőkből lett friss tulajdonosok, akik így többmilliós haszonra tettek szert.
A legkisebb, 44 négyzetméteres lakást például 7,6 millió forintra értékelte az önkormányzat, ami 2,736 milliót kért érte a bérlőtől, aki viszont 2,5 hónappal később 14,736 millió forintért adta el az ingatlant. Ezzel 12 millió forint haszna lett az egykori bérlőnek. A továbbértékesítési ár 7,136 millióval magasabb a kerületi értékbecslésben szereplő forgalmi értéknél.
Az alábbi táblázat mutatja a 15 eset legfontosabb adatait:
A legnagyobb, 131 négyzetméteres lakást a Király utca 15. szám alatti ingatlanban 20,7 millió forintra értékelte az erzsébetvárosi önkormányzat, és 7,452 milliót kért érte a bérlőtől, aki fél évvel később 41,6 millióért adta el. Ez 20,9 millió forinttal több annál, amennyi az önkormányzati értékbecslésben a lakás forgalmi értékeként szerepel, és 34,148 millió forint hasznot hozott az ingatlanhoz kedvezményes áron jutó bérlőnek. Ez a legnagyobb összeg, ami egy bérlőből tulajdonossá, és nem sokkal később eladóvá váló magánszemélyhez került a kedvezményes lakásvásárlás, majd az értékbecslésnél is magasabb áron történt piaci továbbértékesítés során.
A második legnagyobb haszon 30,228 millió forint egy 20,2 millióra értékelt, 7,272 millióért megvásárolt, majd 37,5 millióért eladott 125 négyzetméteres lakással kapcsolatos ügyletnél. A harmadik legnagyobb összeg pedig 23,78 millió forint egy 110 négyzetméteres, 18,7 millióra becsült, 11,22 millióért megvásárolt, és nem sokkal később 35 millió forintért eladott lakásnál.
A leggyorsabb ügylet pedig az I. emelet 5. lakásával történt: az 57 nm-es, az önkormányzat által 9,6 millióra értékelt ingatlant a bérlő 2015.05.20.-án 2,88 millió forintért vásárolta meg, majd 2015.06.05.-én 22,25 millió forintért adta tovább. Vagyis 16 nap alatt 19,37 millió forint haszonra tett szert.
Az összesítésből látszik, hogy a Király u. 15. esetében
a) az erzsébetvárosi önkormányzat a lakásokat összesen
– 179,3 millió forintra értékelte
– 70,41 millió forintért adta el
b) a bérlők
– a lakásokat összesen 327,186 millió forintért adták el
– összesen 256,776 millió forint haszonhoz jutottak
c) a továbbértékesítési árak összesen 147,886 millió forinttal magasabbak az önkormányzati értékbecslések végösszegénél
Előlegből vásárlás?
Információink szerint a 15 továbbértékesítésből több esetben is az történt, hogy a későbbi vevő előleget adott a bérlőnek, aki abból fizette ki az önkormányzatnak a lakás kedvezményes vételárát.
Vélhetően vagy az történt, hogy a vevő tudomást szerzett arról, hogy a VII. kerület felajánlotta megvételre a lakásokat a bérlőknek, akiket ezután megkeresett az ajánlatával; vagy az történt, hogy a bérlőknek nem volt pénzük megvenni a lakásokat, ezért kerestek rá vevőt, akivel megegyeztek, hogy a későbbi vételárból előlegként kölcsönad nekik annyit, amennyiből ki tudják fizetni az önkormányzatnak az ingatlant.
Egy ilyen esetről tanúskodik az alábbi szerződés is:
A 2015. április 28-án aláírt adásvételi szerződés szerint a Király MP Kft. megvette egy magánszemély 44 négyzetméteres lakását a Király utca 15.-ben 14,736 millió forintért. A dokumentum szerint a vevő és az eladó már majdnem négy hónappal korábban, január 8-án adásvételi előszerződést és kölcsönszerződést kötöttek egymással. Azok értelmében a lakást megvásárló Király MP Kft. előlegként 3,436 millió forintot fizetett ki az eladónak.
Erről a lakásról írtunk már fentebb is. Mivel a házban időközben átszámozták a lakásokat, táblázatunkban nem földszint 23., hanem földszint 11. szám alatt szerepel. Szerencsére a helyrajzi száma nem változott, ezért a Főváros dokumentumaiban nyomon követhető a sorsa.
A Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága által írt egyik iratban szerepel, hogy a lakás bérlője 2015. február 16-án fizette meg az erzsébetvárosi önkormányzatnak a kedvezményes, 2,736 millió forintos vételárat.
Vagyis bő egy hónappal azután, hogy későbbi vevőjétől, a Király MP Kft.-től megkapott előlegként 3,436 millió forintot.
A Fővárosi Önkormányzat szeme előtt zajlott az egész
A Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga van az érintett, műemléki védelem alatt álló ingatlanokra, ezért minden egyes adás-vétel iratanyaga megfordult a Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága előtt.
„A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (4) bekezdése szerint műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében a fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.”
Mivel azonban a Főváros mindenféle kedvezmény nélkül, csak a VII. kerület által készített értékbecslésben megállapított teljes forgalmi értéken vehette volna meg a lakásokat, minden esetben lemondott az elővételi jogáról, és jóváhagyta az önkormányzat és a bérlő közötti ügyleteket, és később a bérlő általi továbbértékesítéseknél sem avatkozott közbe.
A Főváros elővásárlási jogának köszönhetően azonban az ügyletekről minden fontos adatot (lakások pontos címe, forgalmi értéke, bérlő által fizetett vételár, bérlő által a lakás továbbértékesítésekor kapott összeg) tartalmazó dokumentumok készültek, és érhetők el szabadon a budapest.hu-n.
Ha a kerületen múlt volna, semmi nem került volna nyilvánosságra az ügyekről, ugyanis a bérlakások elidegenítésre kijelöléséről és bérlőknek való eladásáról Erzsébetváros nyilvános jegyzőkönyveiben nem szerepelnek értékelhető adatok. A döntések általában zárt üléseken születtek, amelyeknek nem nyilvános a jegyzőkönyve. A zárt üléseken meghozott határozatok ugyan elérhetőek, de nem tartalmaznak a lakásokkal kapcsolatos konkrét információkat.
„A Fidesz ígérete” is hozzájárult a bizniszhez
Viszont a VII. kerületi önkormányzat hét tagú (4 fő Fidesz-KDNP, 3 fő DK-MSZP-EGYÜTT-FÜGE-PM-EEE) Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságának 2014. november 11-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből kiderül néhány dolog a Király utcai lakások eladásával kapcsolatban.
Németh Gábor, a bizottság egyik szocialista tagja azt mondta a Király u. 15.-re vonatkozóan, hogy „Sokan meg szeretnék vásárolni a lakásokat. Valószínűleg tovább értékesítésre, de ezt már nem az én tisztem megítélni. 36%-on tudják most megvenni az ingatlanokat. Jött egy levél a polgármester úrtól, hogy 30%-on is meg tudják vásárolni.„
Erre Csomor Sándor, a kerületi vagyonkezelő cég, az ingatlan-értékbecsléseket is elkészítő ERVA Zrt. vezérigazgatója azt válaszolta, hogy „Képviselő Úr! Voltam kint náluk több alakalommal is, és szinte már haza járok a Király 15-be. Elég érdekes lakóközösség van. Azt is mondhatnám, hogy a társadalom szűk keresztmetszete ez a ház. De viccen kívül, az a lényeg, hogy ez nyilvánvalóan a polgármester úr választási ígéretében volt benne, amiben valamire reagált. Ha ezt a polgármester úr leírta, akkor komolyan gondolta. Az ő ígérete, az a Fidesz ígérete.„
Csomor ezután beszélt a ház rossz állapotáról, az elvégzett és még elvégzendő felújításokról, valamint a műemléki védettségről, majd ismét szóba hozta a lakásértékesítéseket. Kimondta, hogy tudnak arról, hogy több bérlő is továbbadja az önkormányzattól kedvezményesen megvásárolt ingatlanokat.
„Van akinek sürgős, és már eladta a lakását előre, de ez minket nem zavar. Komolyan vesszük, hogy a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos alapjog. Nem kötünk ki elővásárlási jogot, nem kötünk ki elidegenítési tilalmat. Semmi olyat nem köt ki ez az önkormányzat, ami az állampolgárokat korlátozza. Ha valaki olyan helyzetben van, hogy önkormányzati lakásban lakik, és nem 100%-on veszi meg a lakást, akkor tudomásul kell venni, hogy olyan helyzeti előnyben van, hogy fizetett 20 éven keresztül bérleti díjat, fel is újította, minket nem zavar, hogy hány %-on vásárolja meg. De ez egy politikai döntés kérdése, hogy mennyi lesz.„
Kérdéseinkkel cikkünk megjelenése előtt megkerestük az Erzsébetvárosi és a Fővárosi Önkormányzatot is, de eddig még egyiküktől sem kaptunk választ.
Fotók: Baranya Ákos
A céginformációt az Opten és a Céginfó szolgáltatta.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!