Valószínűleg a fotón látható pólóval ajándékozná meg a rendőrség Marton Kristófot. A szegedi lakos ellen zaklatás miatt folyt eljárás, aminek során úgy érezte, hogy az ő magánéletén csámcsognak a rendőrségi dolgozók. Ezért adatigényléssel kikérte, kik néztek bele az ügyébe. Szerinte előfordultak jogtalan adatkezelések, ezért indította el azt a lavinát, ami oda vezetett, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte a rendőrséget, hogy 37 ezer hivatásosára vonatkozóan adja ki rendfokozatukat, beosztásukat, illetve feladat- és munkakörüket.
„Tavaly nyáron szakítottam a barátnőmmel. Miután a párkapcsolatunk ide jutott, mélypontra kerültem. Kerestem, hogy megbeszéljük a dolgokat, de eközben átléptem egy határt. A bíróság idén november 11-én jogerősen bűnösnek mondott ki zaklatás miatt és hatvan óra közérdekű munkára ítéltek.”
Ezt a szegedi Marton Kristóf osztotta meg az Átlátszóval, a rendőrséggel szembeni harca ugyanis innen indult ki.
Pontosabban onnan, hogy az eljárás ideje alatt a férfi több embertől is visszahallotta, hogy a rendőrök magánéletén csámcsognak, hogy a feljelentési jegyzőkönyvet állítólag olyan szegedi rendőrségi dolgozók is nézegetik, akiknek semmi joguk nincs ahhoz. Főleg, hogy a kizárási indítvány után 2014. október 6-ától nem ők, hanem a kistelekiek vizsgálták tovább az ügyet.
Ezért Marton Kristóf az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Hivatalához fordult adatigénylésével, kérve, tájékoztassák arról, hogy kik néztek bele az ügyébe a Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben, és ismerték meg a személyes adatait.
Két adatigénylés, két különböző lista
Mivel ezt a törvények alapján mindenkinek joga van tudni, Marton Kristóf megkapta a kért információt. A rendőrségi adatközlésből kiderült, hogy 49-en léptek bele az ügy anyagába különféle tennivalók miatt, például az ügy előadójaként vagy az ügy nyomozójaként.
Akadt olyan közalkalmazott, akinek a jogosultságát a bűnügyi ügy kezelőjeként, illetve bűnjelek bevételezőjeként, kivételezőjeként, továbbá expediálóként, illetve megkeresés teljesítése érdekében iktatást végzőként vagy selejtezési feladatok végrehajtójaként megjegyzéssel igazolták.
Marton Kristóf nem volt elégedett a listával, nem érezte azt teljesnek, ezért pontosítást kért, megjegyezve, hogy a 49 főből szerinte 35 embernek semmi tennivalója nem volt az ellene folyó eljárásban. Az ORFK újabb tájékoztatása viszont nagy meglepetést okozott neki, mert a dokumentum szerint nem 49, hanem 67 rendőrségi dolgozó nézett bele valamilyen okból az aktájába.
Egy szegedi zászlós például „bűnüldözési feladatok ellátása címén (helyszíni szemle során nyomrögzítés)” hivatkozással. Ugyanakkor – mint Marton Kristóf az Átlátszónak megjegyezte – a zaklatási ügy egyik gyanúsítotti kihallgatásán, 2014. december 5-én a vizsgáló kijelentette, hogy „szemle foganatosítására ezen ügy kapcsán egyetlen hatóság által sem került sor”.
Az ORFK-tól megigényelt adatlekérések listájából Marton Kristóf megtudta azt is, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság egyik századosa azt követően nézett bele az ügyébe, hogy már kisteleki kollégái vizsgálták a zaklatást. Továbbá, hogy a szegedi kapitányság egyik közalkalmazottja 2014. október 15. és december 1-je között 20 alkalommal látott el „ügyviteli feladatokat és előzménykutatást” az eljárásban.
A férfi úgy vélekedett az Átlátszónak, hogy a hölgy ezt nem tehette volna és hozzátette, hogy a mai napig nem tudja, hogy ennek a sok betekintésnek mi lehetett a valós célja. A dolgot nem hagyta annyiban.
Hivatali visszaélés gyanúja miatt elindult a nyomozás
A közalkalmazott ellen tett feljelentése alapján jelenleg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja, történt-e hivatali visszaélés. Itt indítványozta azt Marton Kristóf, hogy a „szaftos pletykák” megismerése érdekében a rendőrség telepítsen a részére „egy Robotzsaru programmal ellátott számítógépet.” A komolynak nem vehető előterjesztést természetesen elutasították.
Marton a szerinte jogosulatlanul adatot kezelő személyek közül külön-külön feljelentett három rendőrt is.
A KNYF szóvivője, Nagy Andrea az Átlátszónak azt a tájékoztatást adta, hogy Marton Kristóf feljelentései alapján a Kaposvári Regionális Osztályukon hivatali visszaélés gyanúja miatt két ügyben idén október 12-én, a harmadiknál pedig október 16-án rendelték el a nyomozást, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A dolog érdekessége, hogy amikor a férfi, a véleménye szerint jogosulatlanul eljáró rendőrségi dolgozókat egy feljelentésben nyomta fel a KNYF Szegedi Regionális Osztályán, akkor elutasították a vizsgálódást, ám amikor külön-külön hozta fel a visszaélés gyanús eseteket a hatóságnál, akkor már léptek.
Marton Kristóf nemcsak a beosztottakat, hanem a szegedi parancsnokot, Zélity Lászlót is felelősségre akarta vonatni hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Szegedi Regionális Osztályán azonban elutasították a feljelentését.
Ezt követően a férfi több rendőrkapitányságon és megyei főkapitányságon beárulta a rendőri vezetőt, hogy vizsgálják meg ők is, bűncselekmény-e az, hogy a kapitányságvezető nem intézkedett az egyik közalkalmazottjának jogszabályellenes adatkezelési tevékenysége miatt. Ugyanis ezzel a parancsnok megszeghette hivatali kötelességét és beosztottját jogtalan előnyben részesíthette.
A rendőri szervek – az Átlátszó birtokában lévő válaszok szerint – nagy részben a KNYF Szegedi Regionális Osztályára küldték meg a feljelentéseket, kisebb részben a Szegedi Nyomozó Ügyészségnek továbbították azokat. Marton Kristóf egyébként több alkalommal kezdeményezte a KNYF helyi szervének a kizárását az ügyből, ami nem történt meg.
A két különböző adatkezelői lista miatt Marton kíváncsi lett arra, hogy mi az oka a jelentős eltérésnek. Erre az ORFK Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztályának vezetőjétől, Cieleszky Pétertől idén január 26-án azt a választ kapta, hogy a Robotzsaru Naplókliens alkalmazás-technikai rendszere hibásodott meg, amit csak az első válasz elküldése után észleltek.
Mindezt Marton Kristóf annyira nevetségesnek érezte, hogy kedvet kapott további adatigénylések benyújtásához.
„Lekértem a Szegedi Rendőrkapitányság és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) teljes állományának névsorát. A szegediek második körben küldték meg mintegy négyszáz dolgozóra vonatkozóan az adatokat, azt, hogy kinek mi a rendfokozata, vagy ha nem hivatásos, mi a foglalkoztatási jogviszonya, valamint, hogy mi a feladat- és munkaköre. A CSMRFK is teljesítette az adatigénylést, így tudni, hogy ott 472-en dolgoznak.”
A NAIH egyetértett, az ORFK mégsem teljesítette az adatközlést
A férfi a rendőrségi tájékoztatásokról állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságától (NAIH). Ennek elnöke, Péterfalvi Attila jogszerűnek találta a rendőri hozzáállást, mivel a rendőrség állami feladatot ellátó szerv.
Így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv) alapján közérdekből nyilvános adat az, hogy testület feladat- és hatáskörében eljáró adott személyének mi a neve, pontos munkaköre, feladatköre, szolgálati helye és beosztása. Továbbá
„…nem sért bűnüldözési érdeket, hogy a rendőrkapitányság – konkrét ügyekben történő feladatok megjelölése nélkül –, általános tájékoztatást ad arról, hogy egyik munkavállalójának mi a feladata”
A Szegedi Rendőrkapitányság és a CSMRFK után következett a nagy falat: Marton Kristóf az ORFK teljes állományára vonatkozóan is kérte a dolgozók adatainak kiadását.
A testület hivatalának vezetője, Gömbös Sándor viszont nem teljesítette az igénylést. Meglátása szerint ugyanis – derül ki az iratokból – a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elve alapján adhatóak ki, de vizsgálni kell a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személyek egyes adatainak nyilvánossá tétele mögött meghúzódó indokot is.
Ráadásul – mint megjegyezte a hivatalvezető – a 48 700 főt érintő adatközlés jelentős munkaráfordítással járna az ORFK számára, mindemellett nem látni, milyen érdemi információt jelentene ez a személyzeti lista. Amikor Marton Kristóf a szegedi kapitányságtól és CSMRFK-tól megkapott tájékoztatásokat hozta fel, a hivatalvezető azzal vágott vissza neki, hogy a két testület egyedi döntései alapján küldték meg azokat számára.
Ám a férfi második körös közérdekű igénylésére újabb állománylista már tőlük sem érkezett. Nem csak a rendőrségi gyakorlat nem egységes e témában, hanem a bírósági sem. Az adatigénylésekre ráálló férfi és az ORFK hivatalvezetője közötti levelezések során előfordultak személyeskedések is. Egyikkel kapcsolatban a tábornok a következőket jegyezte meg:
„Merőben szokatlan, hogy egy hozzám címzett megkeresésében kéri ellenem az iratkezelési szokásaim miatt fegyelmi eljárás megindítását. Sajnos arról kell tájékoztatnom, hogy saját magam ellen fegyelmi eljárás megindítására nincs lehetőségem, aminek a kezdeményezésére egyébként önnek sincs joga.”
Marton Kristóf ugyanis a Szegedi Rendőrkapitányság és CSMRFK második adatigénylésére adott elutasítása után ugyanis a Szegedi Járásbírósághoz fordult jogorvoslatért.
Annak bírája arra hivatkozva mondta ki a kereset alaptalanságát fél évvel ezelőtt, június 17-én, hogy a közérdekű adatkérésnek célhoz kötöttnek kell lennie, továbbá a teljes szakma listázása nem szolgálja a közérdeket és ez nincs is összhangban az Infotv. rendelkezéseivel és céljával. Mindemellett ez az igénylés az alapjoggal való visszaélés is lehet, mert a köznek az érdekét valójában nem szolgálja.
A Fővárosi Törvényszék ezt a kérdést teljesen másképp látta, és az ORFK teljes állománya adatainak kiadása mellett döntött július 8-án. Az első fokú ítélet szerint a szegedi lakosnak van igaza, ezért kötelezte a testületet arra – igaz, nem a teljes, hanem csak a hivatásos állomány tekintetében – hogy a dolgozók nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét, beosztását és feladatkörét adja ki.
Nem fogadta el a bíró a célhoz kötöttségre való érvelést, mivel szerinte „a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvényi rendelkezések nem korlátozzák a megjelölt közérdekből nyilvános adatok közlésének korlátait.”
Az ORFK persze fellebbezett a döntés ellen; a Fővárosi Ítélőtáblán 2016. március 22-én folytatódik a vita az adatigénylés jogosságáról. Amennyiben az első fokú döntés jogerőre emelkedne, akkor – az Átlátszó tudomása szerint – nagyjából 37 ezer fős listát kell a hivatásosokról összeállítania és kiadnia a testületnek.
Turpiskodás a Facebookon – házkutatás és poligráf rágalmazás gyanúja miatt
A dokumentumban szerepelt az is, hogy a rendőrség azt szerette volna, ha a tárgyaláson a bíróság állást foglal a „Turpis Causa” nevű Facebook-oldallal kapcsolatban is, és bizonyítást rendel el arra vonatkozóan, hogy oda bejegyzéseket posztol Marton Kristóf az ügyeivel kapcsolatban.
Szerintük a férfitől származik egy, a Csongrád megyei rendőrfőkapitányra vonatkozó, a becsületét sértő megjegyzés is, ami június 4-én került ki a közösségi oldalra. Ezt követően június 19-én gyanúsították meg Marton Kristófot nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazással, az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvédelmi Osztálya vizsgálja.
Az Fb-oldalnak Marton Kristóffal való összekötése adódhatott abból, hogy a Turpis Causa bejegyzéseiből számos a Marton Kristófhoz köthető rendőrségi ügyekkel, a zaklatással, a rágalmazás miatt folyó üggyel és az adatkérésekkel foglalkozik, ráadásul előfordul, hogy iratokat is postol ezekről.
Van olyan irat az Átlátszó szerkesztőségének a birtokában, amelyben az NNI osztályvezetője tesz is erre megjegyzést. A nyomozók egyébként házkutatást is tartottak a szegedi lakosnál június 18-án, lefoglalták a számítógépét is, a Facebook oldal szerzője után kutatva.
A lefoglalt számítógéppel a kirendelt informatikai szakértő nem sokra jutott. Sőt a nyelvészeti szakember is csak annyit tudott megállapítani, hogy nagy valószínűséggel ugyanaz a személy a tábornok által sérelmezett bejegyzések szerzője, ám hozzátette, hogy a posztolók általában átveszik egymás stílusát és szófordulatait.
Mivel ezzel nem sokat kezdhettek, a férfit beidézték poligráfos vizsgálatra december 2-ára, ám annak elvégzésébe végül a gyanúsított nem egyezett bele.
„A kihallgatásaimon több olyan bűncselekményre utaló dolgot elmondtam, ami alapján feljelentést kellett volna tennie az NNI munkatársának” – nyilatkozta a férfi az Átlátszónak –, ”de a vagyonvédelmi osztályvezető azt hangsúlyozta a nekem megküldött, július 17-i keltezésű levelében, hogy mivel a büntetőeljárás terheltje vagyok, nem szerezhetek feljelentői jogállást az eljárás során”.
A férfi az ügyészségen panasszal élt a gyanúsítással szemben, tagadva, hogy tőle származna a Facebook-bejegyezés, de annak nem adtak helyt, mivel „a rendelkezésre álló bizonyítékok – így különösen a feljelentés és a beszerzett okirati bizonyítékok – alapján a nyomozó hatóság törvénysértés nélkül járt el a gyanúsított által kifogásolt intézkedés foganatosításakor”.
Az Átlátszó az eljárással kapcsolatban megkereste az ORFK-t, de cikkünk megjelenéséig nem küldték meg válaszukat.
Marton Kristóf úgy véli, az NNI-nél zajló eljárásnak köszönhetően vesztette el az állását. Lakása után ugyanis a munkahelyén is tartottak házkutatást a rendőrök augusztus 12-én.
„A következő munkanapomon már nem dolgozhattam, a közvetlen főnököm azzal küldött szabadságra, hogy holnap vár az igazgató úr. Másnap be is mentem a megbeszélt időre, és már munkanélküliként jöttem el. Pedig az irodában lefoglalt gépekkel kapcsolatban azt mondta ki az igazságügyi szakértő, hogy a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható adat nem lelhető fel rajtuk.”
Csikász Brigitta
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!