Eltemetett ügyek – teljes kudarcot vallott a nyomozóhatóság a BKV-ügyben

A 2010-es választáson az MSZP megsemmisülése jelentős részben a szocikra ráégett korrupciós ügyeknek volt köszönhető. Volt persze bankárkormányozás meg luxusbaloldalozás, Szíjjártó Péter még a „limuzinszocialisták”-kifejezéssel is megpróbálkozott, miközben a puritán (plebejus) kormányzás szükségességéről beszélt, de a korrupt szoci hatalomgyakorlás legütősebb szimbóluma a pénzzel kitömött Nokiás-dobozzal született meg. Az ügyészség viszont a Hagyó-perben lényegében bedobta a törölközőt – úgy néz ki, a szép karriert befutott Nokiás-doboznak is búcsút inthetünk. Pedig a birtokunkban lévő, több tízezer oldalnyi nyomozati iratot újra átolvasva úgy tűnik, lett volna itt bőven látnivaló.

Valami nagyon nem sikerült. Pedig az egész eljárásról ordított, hogy beleadnak apait-anyait. Handó Tünde 2012. január 1-jén lépett hivatalba az Országos Bírói Hivatal elnökeként. Négy nappal később már ki is nevezte Fazekas Sándort a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökévé, Fazekas pedig két hétre rá kérte – egy másik sok vádlottas kiemelt büntetőüggyel együtt – a BKV/Hagyó-per áthelyezését.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az OBH elnöke az FT helyett a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki – az akkor még Bács-Kiskun Megyei Bíróság bírájától kapott első fokon Zuschlag János nyolc és fél évet, nem volt alaptalan a feltételezés, hogy a BKV-pert is a szocifaló hírében álló Fodor Endre bíró tárgyalja majd. Nem így lett, viszont a per áthelyezésének jogalapja sem bizonyult elég szilárdnak: az Alkotmánybíróság 2013 decemberében kimondta az ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét.

Nem sokkal később a Kecskeméti Törvényszék a saját illetékességének hiányát állapította meg, és az ügyet visszahelyezte az FT-re – az azonban a Kúria döntése alapján egy hónappal később visszapasszolta az ügyet Kecskemétnek.

Tavaly július 1-jén tehát Kecskeméten újraindult a Hagyó-per – az ügy utolsó jelentős fejleménye pedig, könnyen lehet, hogy a kegyelemdöfést jelenti az öt éve nagy elánnal indult eljárás szempontjából. A Központi Nyomozó Főügyészség június 23-án kelt nyomozást megszüntető határozata ugyanis a per kimenetele szempontjából nem sok jót ígér a vád számára:

„A gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult bűnügyben a nyomozást – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntetem.”

Így robbant a Nokiás-doboz

Bár Hagyót csak a 2010-es országgyűlési választások után, május 14-én vették őrizetbe, a Nokiás-doboz története a koronatanú Balogh Zsolt március eleji, a Magyar Nemzetnek adott interjújában bukkant fel először. (A választás egy hónappal később, április 11-én zajlott.) Ebben az interjúban Balogh, aki 2007-tól a BKV beruházásokért felelős vezetője, 2008-tól pedig megbízott vezérigazgatója volt, lényegében elmondott mindent, amit kihallgatásai során vallott.

A Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indított eljárásban másfél év nyomozás után, 2012 januárjában emeltek vádat. Hagyót az ügyész bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személyként elkövetett zsarolással vádolta.

A vádiratot már a per kezdeti szakaszában is számos kritika érte: a HVG egy 2012. májusi cikke például politikai pamfletnek nevezte, érdemi kritikaként pedig megállapította, hogy noha Hagyót és társait bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolta meg a Keresztes Imre ügyész által szignált vádirat, a közel 50 ezer oldalas nyomozati anyagban erre vonatkozóan semmi konkrét adat, bizonyíték nem található.

„ A vádirat bevezető bekezdéseinek kivételével semmi sem utal a maffia-bűncselekményekre” – állapítja meg egy másik elemzés. A dolgozat aprólékos részletességgel elemzi a nyomozóhatóság munkáját, és igen súlyos megállapításokra jut: a vádlottak – különösen a koronatanú Balogh – különböző időpontokban tett vallomásait összehasonlítva komoly ellentmondásokat talál, az ügyészség azonban átsiklott ezeken. Hasonlóképp hagyott figyelmen kívül az ügyészség olyan dokumentumokat, amelyek az eljárásban okirati bizonyítékok lehettek volna – igaz, épp a vád állításait gyengítő bizonyítékok.

De az egész nyomozás egyik legfeltűnőbb hiányossága, hogy a Nokiás-dobozt állítólag pénzzel teletömő cégvezetőt – dacára annak, hogy Balogh vallomása alapján ő lett volna a vesztegető –, nem hogy nem gyanúsították meg, de még csak ki sem hallgatták. Ezzel együtt is a vádirat elég karcsúra sikerült: az ügyészség Hagyóval szemben a több tucat vizsgált ügy közül mindössze hárommal kapcsolatban emelt vádat.

A végeredmény felől nézve azonban mindezek szinte apróságok ahhoz a problémához képest, hogy a vád szinte kizárólag a IV. rendű vádlott Balogh Zsolt és Antall Attila, illetve részben más gyanúsítottak előzetesben tett vallomásaira épült. Így aztán, mikor Balogh, a koronatanú, 2012 október 9-én visszavonta minden korábbi vallomását, a vád lényegében összeomlott.

„… a nyomozás során a kihallgatásaimon úgy éreztem, hogy ha haza akarok menni a családomhoz, akkor minél több visszásságot kell a BKV irányításáról mondanom. Ezért, anélkül, hogy konkrét gyanúsításokat közöltek volna velem, számtalan oldalon keresztül tettem vallomást (…). Ennek érdekében még nyilatkozatokat is tettem a sajtónak.” – magyarázta akkori vallomásait és nyilatkozatait Balogh.

Hasonlóképp visszavonta korábbi vallomása jelentős részét a III. rendű vádlott Antall Attila. Ő, és a II. rendű vádlott Mesterházy Ernő is úgy nyilatkoztak, hogy korábbi vallomásaikat fenyegetés, de legalábbis pszichikai nyomás hatására tették. Vagyis 2012 októberére lényegében semmi nem maradt, ami a Nokiás-dobozra, illetve Hagyó „maffiafőnök” szerepére vonatkozó vádpontokat alátámasztotta volna.

A per tárgyalása során az egyik – egyébként más ügy miatt eljárás alatt álló – tanú vallomásában leírta, miképp próbálták a kihallgatói rávenni, hogy a BKV-per vádlottaira terhelő vallomást tegyen.

„Ott egy ilyen tárgyalóhelyiségbe vittek a Nagy Ignác utcán belül és ott két ügyész úrhölgy a Központi Nyomozó Főügyészségtől ült le velem szemben, és tájékoztattak arról, hogy tanúként kívánnak kihallgatni a Hagyó ügyben, ahol elmondták, hogy ők a következő játékszabályokat mondják el számomra, 7 darab témát említettek, amiről szeretnének tanúként meghallgatni (…) Tehát ez a 7 téma lesz, 8., 9. még véletlenül se, mert túl sok gyanúsított van már így is ebben az eljárásban és hogy ez a szám bőven elegendő, ne is beszéljek semmi másról és ennek következtében ők majd elintézik a Fővárosi Főügyészségnél, hogy (…) egy enyhített fokozatú kényszerintézkedést fognak ennek következtében elintézni számomra, ha én együttműködök.”

A vallomásból az is kiderül, hogy hasonló ajánlat többször is elhangzott, de szó sem volt formális nyomozati alkuról, a kihallgatást vezető ügyészek csak valamiféle informális megállapodást akartak kötni. Persze lehet szó egyszerű ügyészi túlbuzgóságról is, de az is lehetséges magyarázat, hogy az ügyészségnek azért voltak a vallomások ennyire fontosak, mert alig volt más bizonyíték a vád alátámasztására.

Egy sikertelen pótnyomozás

A Központi Nyomozó Főügyészség a Hagyó-ügyben történt januári vádemelés után tíz hónappal, 2012 novemberében kezdett el nyomozni a Nokiás-dobozban manifeszálódott vesztegetés ügyében – egy hónappal azután, hogy a koronatanú visszavonta nyomozati vallomását.

Nem életszerűtlen feltételezés, hogy az ügyészség számára ekkor vált egyértelművé, a Balogh és a többi vádlott vallomására épített vád összeomlóban van: ha nem találnak valami bizonyítékot Hagyó megvesztegetésére, azaz ha nem sikerül bizonyítani, hogy létezett Nokiás-doboz, akkor nagy valószínűséggel az egész „BKV-per” bukik.

A „pótnyomozás” során kihallgatták a Balogh vallomásában emlegetett szereplőket, és megpróbáltak bizonyítékokat gyűjteni az általa elmondott alátámasztására.

Önmagában is sokat elmond az ügyészi munka színvonaláról a tény, hogy a nyílt nyomozás megkezdése után két évvel kezdtek el bizonyítékokat gyűjteni. Legalább ilyen furcsa, hogy az eddig megismert dokumentumok alapján a BKV-ügyben vélkhetően nem folyt fedett nyomozás, amit alátámaszt az is, hogy az ügyészség nem tudott egyetlen lehallgatott beszélgetést, emailt, sms-t, bármilyen titkosszolgálati eszközzel megszerzett információt sem felvonultatni az eljárásban.

Mint a „pótnyomozást” lezáró határozat mutatja, a próbálkozás teljes kudarccal végződött. A fiaskó kevéssé meglepő, hiszen az ügy kirobbanása óta ekkorra két és fél év telt el. Ha volt Nokiás-doboz, azaz ha megalapozott volt az ügyészség gyanúja a Hagyóék terhére rótt legsúlyosabb két vádpontot illetően, nem nagyon lehet megmagyarázni, hogy miért adott a nyomozóhatóság egy feltételezett korrupciós maffia-bűncselekmény egyes szereplőinek harminc hónap időt felkészülni az eljárásra – ennyi idő telt el ugyanis Balogh letartóztatása és a „pótnyomozás” elrendelése között.

Az elvesztegetett közel három évnek számos más következménye is volt: a Balogh vallomása szerint vesztegető cégvezető híváslistája például ekkor már nem volt a nyomozók számára elérhető.

Mindenesetre a fő vádlott által üzemeltetett hagyomiklos.com-on – némiképp hiányosan – közétett, a nyomozást lezáró határozat alapján úgy tűnik, ebben az eljárásban sem hallgatták ki a Balogh által megnevezett vállalatvezetőt. Kihallgatták viszont például a cég sofőrjét: tőle azt próbálták megtudni, hogy a Synergon-vezér használhatott-e olyan autó, amilyenről Balogh beszélt egyik vallomásában. (Balogh nyomozati vallomása szerint egy ezüstmetál Audi A8-asban vette át a cégvezetőtől a Nokiás-dobozt.)

Az igen alapos nyomozás Balogh vallomásának ezt a nem túl jelentős mozzanatát sem tudta megerősíteni. Lekérdezték továbbá a cég összes banki utalását az adott időszakból, de ez sem hozott eredményt, akárcsak a cégvezető privát bankszámláinak ellenőrzése, ezeken ugyanis nem találtak jelentősebb összegű pénzmozgást. A nyomozás a vesztegetés ügyében eredménytelenül zárult.

Politika és büntető igazságszolgáltatás

Az ügyészség kudarca annál is furcsább, mert a BKV-ügy feltárásában – túl a Fidesz nyilvánvaló politikai érdekein – jelentős „külső” támogatója is volt: a HVG Balogh letartóztatása után nem sokkal megírta, hogy a nyomozásban fontos szerepet játszhatott Tarlós István volt óbudai MSZP-s alpolgármestere, Pető György.

Pető ekkor nyugdíjasként a BRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozott, ahol a BKV-ügy nyomozása is zajlott – mindeközben pedig tagja volt a főpolgármester-jelölt Tarlós „árnyékkabinetjének”; nem sokkal korábban pedig Molnár Gyula, XI. kerületi polgármester kabinetfőnökeként dolgozott. Molnárról köztudomású volt, hogy ekkor már a fővárosi MSZP irányítását megszerző Hagyó ellenlábasa volt.

Pető azóta a Fővárosi Biztonsági Iroda NKft-t vezeti havi bruttó 750 ezer forintért. (Ugyanitt szerény havi 150 ezerért ül az fb-ben egy régi kollégája a BM III. Főcsoportfőnökségről: Nógrádi György, aka „Raguza”.) Ugyancsak Tarlósnál talált menedéket az az ügyész, aki 2010 májusában kezdeményezte Hagyó előzetes letartóztatását. Dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin havi 850 ezerért ad tanácsokat a főpolgármesternek. A tanácsadó asszony korábban a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Osztályát vezette.

Azóta sem cáfolt sajtóhírek szerint a Hagyó-ügy nyomozását vezető ügyész, Kutron Katalin viszont kifejezetten rosszul jött ki a történetből: még 2013-ban „hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség” miatt eljárás indult ellene, csoportvezetőből beosztott ügyésszé fokozták le, majd egy másik eljárásban hivatalvesztéssel elbocsájtották.

Csakhogy az „elmútlnyolcév”-ügyekben kudarcot kudarcra halmozó ügyészség a Hagyó-, Hunvald- és Molnár-ügyben kulcsszerepet játszó Kutron Katalin által kezdett munkaügyi pert is elbukta: a Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete szerint jogellenesen szüntették meg a volt csoportvezető ügyész szolgálati viszonyát.

Nem is történt semmi?

Nagyon úgy néz ki, hogy a Hagyó-ügyben is jogerős ítélet fogja kimondani, hogy a BKV nem volt szoci kifizetőhely, hogy nem volt itt semmi szervezett korrupció, hogy nem igaz, hogy Hagyó kényszerítette a vállalat vezetőit különböző, a társaság számára előnytelen szerződések megkötésére. Holott például az ügyben meghallgatott tanúk és gyanúsítottak viszonylag egybehangzóan állították, hogy – elsősorban kisebb összegű, kommunikációs feladatokról szóló – szerződések tucatjait kellett megkötniük, mert erre vonatkozóan utasítás volt Hagyótól.

A vallomásokból egy olyan vállalat képe bontakozik ki, ahol a politikai játszmák teljesen szétzilálták a menedzsmentet, és az integritását elvesztő szervezet irányítását egy informális hálózat vette át. Ebben a helyzetben értelemszerűen nem volt szükség Hagyó közvetlen beavatkozására, a felsővezetés néhány tagja kapta közvetítőktől az utasítást. Antall Attila vezérigazgató például – később visszavont – vallomásában így írta le ezt a mechanizmust:

„… minden hétfő reggel találkoznom kellett dr. Horváth Ivánnal és Hatvani-Szabó Jánossal Hatvani úr irodájában, a Vécsey utcában. Ezeken a találkozókon hosszú listákat soroltak, hogy milyen ügyeket kell elintéznem. Megmondták, hogy a BKV nevében nekem kikkel kell szerződést kötni. (…) megmondták azt is, hogy adott héten melyik céggel kell szerződést kötnöm. Megmondták azt is, ki fogja elkészíteni, illetve hozzám elhozni a szerződéseket. Azt mondták, ha ők kérik, az olyan, mintha Hagyó úr kérné. Később (…) azt az utasítást kaptam, hogy engem kivesznek abból a körből, akinek a cégekkel kell foglalkozni, és ezt követően Regőczi Miklós, Balogh Zsolt, Donáth Zoltán voltak azok a személyek, akikkel a szerződéseket megkötötték.”

Kocsis István 2008. szeptemberi vezérigazgatóvá történő kinevezése után a BKV belső ellenőrzése is magára talált, tucatnyi szerződéssel kapcsolatban fedeztek fel súlyos szabálytalanságokat: nem egy esetben a kifizetések mögött nem voltak teljesítési igazolások; vagy éppen máshol már megjelent cikkek újraközlését szponzorálták, vagy a 23 milliós BKV-napi catering-számlát már a rendezvény előtt kiállították.

Az is egyértelmű volt, hogy a városházi „Hagyó-kabinet” bizonyos tagjai részére a BKV biztosított jövedelmet: vagy úgy, hogy alkalmazta őket, vagy szerződést kötött a cégükkel, esetleg a BKV egy szerződött partnerénél kaptak állást. Kocsis ezekben, a jellemzően néhány milliós ügyekben rendre feljelentést is tett, a szervek pedig nyomozni kezdtek.

Ma már egyértelműen látszik, hogy az ügyészség alapvetően ezekkel a kisebb ügyekkel akarta megfogni a feltételezett bűnszervezetet, a vádlottakat jellemzően mindössze néhány tízmilliós vagyoni hátrány okozásával gyanúsították meg.

Talán ennek a stratégiának köszönhető, hogy az igazán nagypályás ügyekben – mint például az informatikai szerződések, a 4-es metró építkezése vagy éppen a Leisztinger-érdekeltségek és a BKV között létrejött ingatlan-adásvételek ügyében nem folyt érdemi nyomozás. Holott ez utóbbi ügyben például a gyanúsítotti vallomások pontosan leírták az ingatlan kijátszásának tervét, az addig megtett lépéseket, megnevezték a szereplőket – az ügy mégis elhalt, pedig itt két nagyságrenddel nagyobb összegekről volt szó, mint a vád tárgyává tett szerződések esetében.

Horváth Éva, Hagyó sajtósa és a BKV-hoz delegált bizalmasa vallomásában még Puch László MSZP-pénztárnokra – mellesleg saját üzlettársára – nézve is meglehetősen súlyos kijelentéseket tett: buzgalmában nemcsak azt írta le, a Jókai utcában hol található Puch állítülagos titkos széfje, amelyben az illegális pártfinanszírozásra szánt összegeket tartja, de még hevenyészett alaprajzot is készített és megadta az összes érintett MSZP-alkalmazott elérhetőségét is.

Segítő szándékában még arról is tájékoztatta a nyomozókat, ki hol tartja a számítógépét, kinek a lakásán lenne érdemes házkutatást tartani, és kinek érdemes a nyaralójában is keresgélni. De úgy tűnik, a pártpénztárnok nem volt célkeresztben, a Puch-szálat is elengedte a nyomozóhatóság.

BKV-ügy: A gyanúsítottak sűrűn emlegették az MSZP pénztárnokát

Pártpénztárnokot is találtak Hagyó ügyvédének határidőnaplójában

A 2010-ben meghirdetett elszámoltatás eddig sem volt egy sikertörténet: hamarosan egy újabb, a 2010 előtt meghatározó jelentőségű, és minimum kétes ügyekben érintett szocialista politikus távozhat emelt fővel a bíróságról. Ebből következően pedig nyilván hamis volt az a közérzület, amelyet meglovagolva a Fidesz fölszámolta az MSZP váltópárt státuszát.

Becker András

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1006 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.