Fideszes polgármester kerülhet szembe a református teológus és fideszes miniszterrel egy református általános iskola tervei miatt – ráadásul úgy hírlik, a szegregációgyanús új intézmény egyik fő lobbistája a település volt MSZP-s polgármestere. A Hajdú-Bihar megyei Komádiban egyéb, korrupciót sejtető esetek is borzolják a kedélyeket. Csak erős idegzetűeknek: a történetben a Klebersberg Intézményfenntartó Központ a pozitív szereplő.
Komádi nyugalmat sugárzó, takaros alföldi kisváros: az átutazó számára úgy fest, hasznára válik a távolsága az autópályáktól, a megyeszékhelyek zsúfoltságától.
A hatezer lelkes, Debrecentől és Békéscsabától egyformán messze, egy-egy órányi autóútra, Nagyváradhoz kicsit közelebb fekvő településen a napokban egymást érték a fontos közéleti események: múlt csütörtökön a helyi képviselőtestület egyhangúan határozott a tulajdonában lévő, főtéri ingatlana átadásáról a református egyháznak, amely általános iskolát tervez nyitni ősztől.
Másnap Komádiba érkezett Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára – voltaképpen békíteni és lebeszélni információink szerint. A jószolgálat nem járt sikerrel.
„Lakossági igény” – ezt a kifejezést hallotta a legtöbbször az elmúlt napokban az Átlátszó munkatársa, amikor az iránt érdeklődött: miért van szükség új iskolára, amikor működik, ráadásul csökkenő, jelenleg mintegy 450 fős diáklétszámmal az állami fenntartású Barsi Dénes Általános Iskola.
Nem csak a „cigány” vagy „roma” kifejezést kerülik a válaszadók, de még a „halmozottan hátrányos helyzetű” jelzőt is az iskoláról beszélve. Pedig sokan vannak: a Barsiban is telepet működtető, a felzárkóztatást és integrációt segítő Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolájába például csak roma gyerekek járnak.
„Már miért volna szegregáció?” – kérdezett vissza az iskolaalapító református egyházközség lelkésze, Balogh Sándor, aki szerint cigány gyerekek is vannak aközött a hetven között, akiknek a szülei szándéknyilatkozatot tettek a beiratkozásra.
Csakhogy az előzmények időrendje legalábbis gyanút keltő.
Április 22.-én döntött a Kúria Mészáros Mátyás vezette tanácsa egy másik szegregációügyben, a nyíregyházi Huszár-telepi iskoláéban. Az egyes számú bíró fórum, megváltoztatva az alsóbb törvényszékek ítéleteit kimondta: nem szegregált a szabolcsi megyeszékhely, illetve a vele együttműködő görög katolikus egyházmegye, amikor a cigánytelepen cigányiskolát, pár kilométerrel messzebb pedig „magyart” működtettek.
Az indok röviden: a vallásos szülőknek joguk van hitéleti szempontjaik szerint megválasztani az oktatási intézményt, ráadásul a Kúria szerint „az egyén önmeghatározása hiányában” jogszerűen nem is lehet megállapítani valakiről, hogy cigány-e.
Vagyis a Kúria pecsétes papírt szolgáltatott a vallási köntösbe bujtatott elkülönítéshez. Aminek az apropóját az adhatta Komádiban, hogy információink szerint a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) döntése alapján ősztől nem indul „C” osztály a Barsi Dénesben (ezt a hírt szerettük volna az iskolával és/vagy a KLIK-kel is megerősíttetni, de egyik intézmény sem válaszolt).
Cé, azaz cigány
Ha hivatalosan nem is ismerik el, de az állami intézményben eddig is bevett gyakorlat volt a szegregáció – akinek kétségei vannak, elegendő, ha megtekinti a végzős diákok tablóit a fő tér (Hősök tere) üzleteinek kirakataiban: egy-két kivétel itt is, ott is akad, de a C-ről „egyéni önmeghatározás hiányában” is kimondható, hogy alapvetően cigányosztály. Úgy tudni, ennek vetne véget a KLIK az ősztől.
Miközben szép számmal akadtak szülők, akik ezt az elkülönítést is kevesellték: ők a szomszédos és „színmagyar” Magyarhomorogra járatták a csemetéiket.
Pedig, legalábbis az Átlátszónak nyilatkozó valamennyi helybéli, még az új intézménynek szurkolók is állítják: Komádiban nem voltak iskolai kirívó botrányok, a diákok – ellentétben több másik bihari településsel – nem kezelhetetlenek, nem isznak, és főképp nem élnek herbállal.
A homorogi tanulóexportra hivatkozik ugyanakkor az Átlátszónak nyilatkozó polgármester, Tóth Ferenc (Fidesz) is: szerinte éppen az a szegregáció, ha elviszik a tanulókat a városból, márpedig ő helyben akarja tartani a komádi gyerekeket.
„A református egyháznak joga van iskolát alapítani, a szülőnek pedig joga van oda járatni a gyerekét, ahová akarja” – mondja, voltaképpen leegyszerűsített nyelvezettel a Kúria indokolását ismételve.
Ennél azonban bonyolultabb a kérdés, ez például az EMMI hozzáállásából is kitűnik. Árulkodó például az Átlátszó kérdéseire küldött egymondatos válaszuk: „tájékoztatjuk, hogy a miniszter nem engedélyezte az egyházi fenntartásba vételt a kérdéses iskolával kapcsolatban”.
Felületes olvasónak úgy tűnhet, Balog Zoltán miniszter ezzel meg is vétózta a kezdeményezést, de ezt nem tette, nem is tehette: az engedélyezés a kormányhivatal hatásköre, amely még nem döntött.
Az EMMI-válasz egy, az Átlátszó által egyébként nem firtatott részletkérdésre vonatkozik: a református iskolaalapítók a KLIK által használt egyik iskolaépületet kívánták megszerezni korábban, erre mondott nemet a tárca. A megfelelő ingatlan hiánya a kérelem elutasítását eredményezné, ez az akadály azonban alighanem elhárult azzal, hogy az önkormányzat átadta egyik (valaha valóban református egyházi tulajdonban volt) épületét a kálvinistáknak.
Tutira mehettek: a felújítás már a határozathozatal előtt megkezdődött.
A döntést egyhangúan hozta meg a testület, amelyben egyébként csak fideszes és független városatyák ülnek. Utóbbiak egyike, Pénzes László korábban a település polgármestere volt MSZP-s színekben. Őt a városban, mint a református iskola egyik kezdeményezőjét tartják számon: „azért van az egész, hogy Pénzes gyereke és a lelkész gyereke ne járjon cigányok közé” – fogalmazott informátorunk.
Ha ez így nyilván túlzás is, a gonoszkodás nem feltétlenül alaptalan. Kérdésünkre maga Pénzes is megerősítette például, hogy ő az egyik kezdeményezője az iskolaalapításnak, és, mint mondta, erre büszke is. Majd, még a telefonbeszélgetés során úgy pontosított, hogy nem kezdeményező, hanem támogató a szerepe.
Lánya esetében, aki ősszel kezdi a hetedik osztályt, mint mondta, elégedettek a Barsival, így nem változtatnak (nem is tehetné a család: az új iskola az első három évfolyamban indít osztályokat a tervek szerint, ráadásul a felsőbb évfolyamokban megmarad a „c” is), de ősztől másodikos kisfia esetében, úgymond, megfontolják a döntést.
Balogh tiszteletes pedig visszakérdezett: hová járna a lelkész gyereke, ha nem az egyházi iskolába?
Bihar, az Bihar
Az iskolaügyi nagykoalíció csak az egyik példája, hogy Komádi mintha kívül esne a közéleti ideológiai és pártcsatákon, s a városi elit is más, inkább gazdasági rendező elvek szerint terelődött volna össze. Még a debreceni politizáló értelmiségnek is – legalábbis ez derült ki az Átlátszó háttérbeszélgetéseiből – alig van tapasztalata-emléke a kisvárosról, az országos sajtóba elvétve kerülnek be.
Pénzes például – a keresőtalálatok szerint – akkor, amikor a pénzügyőrség látókörébe került az uniós pénzekkel sáfárkodó Bihar-Sárrét Összefogás Nonprofit Kft., ahol felügyelőbizottsági tag volt. A megye közéletét továbbra is uraló Kósa Lajos (Fidesz) korábbi debreceni polgármester „hatósugara” sem terjed el idáig – mondják forrásaink, akik szerint nagyobb a befolyása a választókerületi elnöknek, Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselőnek, de ő sem mondható klasszikus regionális erős embernek.
A baloldal pedig az egész megyében halott, de itt, a végeken még a negyven kilométerre lévő Hencidán újrázó polgármestert adó Jobbik sem nyert teret – az etnikai feszültségek ellenére sem (miközben Konyáron független színekben az érpataki modell egyik rajongója, Víg Szilárd lett a település vezetője a 2014-es önkormányzati választásokon).
Nem csak az irredenta romantikára fogékonyak látják mindennek okát a mesterséges területrendezésben: Bihar, az Bihar, nem Békés és nem is a Hajdúság, történelmi központja Nagyvárad lenne, mondják.
Az MKIK Gazdaságkutató Intézet tavaly megjelent, Fejlődő és leszakadó járások című tanulmányából az is kiolvasható: a Bihari térség a megye hajdúsági részéhez viszonyítva is leszakadófélben van. A város urainak ugyanakkor mintha a javára válna a sajátos enklávé-státus.
A helyi elit közé sorolható nem csak a korábban üzemanyag-kereskedő, jelenleg agrávállalkozást futtató expolgármester és református iskolalobbista Pénzes, aki a vidékfejlesztési hivatal nyilvántartása szerint 2013-ban több mint tízmillió forint, fiatal gazdáknak adható állami támogatást kapott, s igazgatósági tag egy közvetve azeri érdekeltségben álló tejüzemben, amelynek székhelye az önkormányzat Hősök terei címén található.
Egykori pártjában nem őriznek róla szép emlékeket, úgy emlékeznek rá, mint aki a megyében a kétezres évek közepén zajlott, pártfoglalás-gyanús hatalmi harcok idején az akkor egy időre megyei elnökké vált, jelenleg DK-s politikus Oláh Lajos országgyűlési képviselő köreihez tartozott.
Fontos szereplő a helyi közéletben Héder Zoltán (Fidesz) alpolgármester – akiről csupa jót hallani a városban: nem veszi fel városházi illetményét, adakozik a helyi civil szervezeteknek, ingyenesen adja át a cége által bérelt egykori mozi-épületet a városi rendezvényekre.
Csakhogy a szintén a Hősök terén található mozi az önkormányzaté, s Héder családi cége mindössze 28 ezer forintért bérli havonta. A lehetőséget amúgy pályázaton nyerte, amikor még sem képviselő, sem alpolgármester nem volt, történetesen Pénzes polgármestersége idején. Csinosan felújította az épületet, amihez – elmondása szerint – csak a tetőcseréhez kapott segítséget a településközpontok felújítására szánt uniós keretből.
Az alpolgármester a Komádihoz tartozó Dobaipuszta szerelmese: évtizedek óta vásárol, ha teheti az egykori uradalmi cselédlakok uralta környéken, ahol birtokát is kialakította. Ami szép teljesítmény jótékonysági hajlandóságát is figyelembe véve, illetve azt: a cégnyilvántartás szerint érdekeltségében álló két vállalkozás közül a prosperálóbb is „csak” 3 millió forint nyereséget produkált tavaly, a szerényebben muzsikáló bt pedig mindössze 34 ezret.
Rádi Antónia
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!