Se herbál, se Jobbik – szegregáció és kiskirályság a bihari végeken

Fideszes polgármester kerülhet szembe a református teológus és fideszes miniszterrel egy református általános iskola tervei miatt – ráadásul úgy hírlik, a szegregációgyanús új intézmény egyik fő lobbistája a település volt MSZP-s polgármestere. A Hajdú-Bihar megyei Komádiban egyéb, korrupciót sejtető esetek is borzolják a kedélyeket. Csak erős idegzetűeknek: a történetben a Klebersberg Intézményfenntartó Központ a pozitív szereplő.

Komádi nyugalmat sugárzó, takaros alföldi kisváros: az átutazó számára úgy fest, hasznára válik a távolsága az autópályáktól, a megyeszékhelyek zsúfoltságától.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hatezer lelkes, Debrecentől és Békéscsabától egyformán messze, egy-egy órányi autóútra, Nagyváradhoz kicsit közelebb fekvő településen a napokban egymást érték a fontos közéleti események: múlt csütörtökön a helyi képviselőtestület egyhangúan határozott a tulajdonában lévő, főtéri ingatlana átadásáról a református egyháznak, amely általános iskolát tervez nyitni ősztől.

Másnap Komádiba érkezett Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára – voltaképpen békíteni és lebeszélni információink szerint. A jószolgálat nem járt sikerrel.

„Lakossági igény” – ezt a kifejezést hallotta a legtöbbször az elmúlt napokban az Átlátszó munkatársa, amikor az iránt érdeklődött: miért van szükség új iskolára, amikor működik, ráadásul csökkenő, jelenleg mintegy 450 fős diáklétszámmal az állami fenntartású Barsi Dénes Általános Iskola.

Nem csak a „cigány” vagy „roma” kifejezést kerülik a válaszadók, de még a „halmozottan hátrányos helyzetű” jelzőt is az iskoláról beszélve. Pedig sokan vannak: a Barsiban is telepet működtető, a felzárkóztatást és integrációt segítő Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolájába például csak roma gyerekek járnak.

„Már miért volna szegregáció?” – kérdezett vissza az iskolaalapító református egyházközség lelkésze, Balogh Sándor, aki szerint cigány gyerekek is vannak aközött a hetven között, akiknek a szülei szándéknyilatkozatot tettek a beiratkozásra.

Csakhogy az előzmények időrendje legalábbis gyanút keltő.

Április 22.-én döntött a Kúria Mészáros Mátyás vezette tanácsa egy másik szegregációügyben, a nyíregyházi Huszár-telepi iskoláéban. Az egyes számú bíró fórum, megváltoztatva az alsóbb törvényszékek ítéleteit kimondta: nem szegregált a szabolcsi megyeszékhely, illetve a vele együttműködő görög katolikus egyházmegye, amikor a cigánytelepen cigányiskolát, pár kilométerrel messzebb pedig „magyart” működtettek.

Az indok röviden: a vallásos szülőknek joguk van hitéleti szempontjaik szerint megválasztani az oktatási intézményt, ráadásul a Kúria szerint „az egyén önmeghatározása hiányában” jogszerűen nem is lehet megállapítani valakiről, hogy cigány-e.

Vagyis a Kúria pecsétes papírt szolgáltatott a vallási köntösbe bujtatott elkülönítéshez. Aminek az apropóját az adhatta Komádiban, hogy információink szerint a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) döntése alapján ősztől nem indul „C” osztály a Barsi Dénesben (ezt a hírt szerettük volna az iskolával és/vagy a KLIK-kel is megerősíttetni, de egyik intézmény sem válaszolt).

Cé, azaz cigány

Ha hivatalosan nem is ismerik el, de az állami intézményben eddig is bevett gyakorlat volt a szegregáció – akinek kétségei vannak, elegendő, ha megtekinti a végzős diákok tablóit a fő tér (Hősök tere) üzleteinek kirakataiban: egy-két kivétel itt is, ott is akad, de a C-ről „egyéni önmeghatározás hiányában” is kimondható, hogy alapvetően cigányosztály. Úgy tudni, ennek vetne véget a KLIK az ősztől.

Miközben szép számmal akadtak szülők, akik ezt az elkülönítést is kevesellték: ők a szomszédos és „színmagyar” Magyarhomorogra járatták a csemetéiket.

Pedig, legalábbis az Átlátszónak nyilatkozó valamennyi helybéli, még az új intézménynek szurkolók is állítják: Komádiban nem voltak iskolai kirívó botrányok, a diákok – ellentétben több másik bihari településsel – nem kezelhetetlenek, nem isznak, és főképp nem élnek herbállal.

A homorogi tanulóexportra hivatkozik ugyanakkor az Átlátszónak nyilatkozó polgármester, Tóth Ferenc (Fidesz) is: szerinte éppen az a szegregáció, ha elviszik a tanulókat a városból, márpedig ő helyben akarja tartani a komádi gyerekeket.

„A református egyháznak joga van iskolát alapítani, a szülőnek pedig joga van oda járatni a gyerekét, ahová akarja” – mondja, voltaképpen leegyszerűsített nyelvezettel a Kúria indokolását ismételve.

Ennél azonban bonyolultabb a kérdés, ez például az EMMI hozzáállásából is kitűnik. Árulkodó például az Átlátszó kérdéseire küldött egymondatos válaszuk: „tájékoztatjuk, hogy a miniszter nem engedélyezte az egyházi fenntartásba vételt a kérdéses iskolával kapcsolatban”.

Felületes olvasónak úgy tűnhet, Balog Zoltán miniszter ezzel meg is vétózta a kezdeményezést, de ezt nem tette, nem is tehette: az engedélyezés a kormányhivatal hatásköre, amely még nem döntött.

Az EMMI-válasz egy, az Átlátszó által egyébként nem firtatott részletkérdésre vonatkozik: a református iskolaalapítók a KLIK által használt egyik iskolaépületet kívánták megszerezni korábban, erre mondott nemet a tárca. A megfelelő ingatlan hiánya a kérelem elutasítását eredményezné, ez az akadály azonban alighanem elhárult azzal, hogy az önkormányzat átadta egyik (valaha valóban református egyházi tulajdonban volt) épületét a kálvinistáknak.

Tutira mehettek: a felújítás már a határozathozatal előtt megkezdődött.

A döntést egyhangúan hozta meg a testület, amelyben egyébként csak fideszes és független városatyák ülnek. Utóbbiak egyike, Pénzes László korábban a település polgármestere volt MSZP-s színekben. Őt a városban, mint a református iskola egyik kezdeményezőjét tartják számon: „azért van az egész, hogy Pénzes gyereke és a lelkész gyereke ne járjon cigányok közé” – fogalmazott informátorunk.

Ha ez így nyilván túlzás is, a gonoszkodás nem feltétlenül alaptalan. Kérdésünkre maga Pénzes is megerősítette például, hogy ő az egyik kezdeményezője az iskolaalapításnak, és, mint mondta, erre büszke is. Majd, még a telefonbeszélgetés során úgy pontosított, hogy nem kezdeményező, hanem támogató a szerepe.

Lánya esetében, aki ősszel kezdi a hetedik osztályt, mint mondta, elégedettek a Barsival, így nem változtatnak (nem is tehetné a család: az új iskola az első három évfolyamban indít osztályokat a tervek szerint, ráadásul a felsőbb évfolyamokban megmarad a „c” is), de ősztől másodikos kisfia esetében, úgymond, megfontolják a döntést.

Balogh tiszteletes pedig visszakérdezett: hová járna a lelkész gyereke, ha nem az egyházi iskolába?

Bihar, az Bihar

Az iskolaügyi nagykoalíció csak az egyik példája, hogy Komádi mintha kívül esne a közéleti ideológiai és pártcsatákon, s a városi elit is más, inkább gazdasági rendező elvek szerint terelődött volna össze. Még a debreceni politizáló értelmiségnek is – legalábbis ez derült ki az Átlátszó háttérbeszélgetéseiből – alig van tapasztalata-emléke a kisvárosról, az országos sajtóba elvétve kerülnek be.

Pénzes például – a keresőtalálatok szerint – akkor, amikor a pénzügyőrség látókörébe került az uniós pénzekkel sáfárkodó Bihar-Sárrét Összefogás Nonprofit Kft., ahol felügyelőbizottsági tag volt. A megye közéletét továbbra is uraló Kósa Lajos (Fidesz) korábbi debreceni polgármester „hatósugara” sem terjed el idáig – mondják forrásaink, akik szerint nagyobb a befolyása a választókerületi elnöknek, Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselőnek, de ő sem mondható klasszikus regionális erős embernek.

A baloldal pedig az egész megyében halott, de itt, a végeken még a negyven kilométerre lévő Hencidán újrázó polgármestert adó Jobbik sem nyert teret – az etnikai feszültségek ellenére sem (miközben Konyáron független színekben az érpataki modell egyik rajongója, Víg Szilárd lett a település vezetője a 2014-es önkormányzati választásokon).

Nem csak az irredenta romantikára fogékonyak látják mindennek okát a mesterséges területrendezésben: Bihar, az Bihar, nem Békés és nem is a Hajdúság, történelmi központja Nagyvárad lenne, mondják.

Az MKIK Gazdaságkutató Intézet tavaly megjelent, Fejlődő és leszakadó járások című tanulmányából az is kiolvasható: a Bihari térség a megye hajdúsági részéhez viszonyítva is leszakadófélben van. A város urainak ugyanakkor mintha a javára válna a sajátos enklávé-státus.

A helyi elit közé sorolható nem csak a korábban üzemanyag-kereskedő, jelenleg agrávállalkozást futtató expolgármester és református iskolalobbista Pénzes, aki a vidékfejlesztési hivatal nyilvántartása szerint 2013-ban több mint tízmillió forint, fiatal gazdáknak adható állami támogatást kapott, s igazgatósági tag egy közvetve azeri érdekeltségben álló tejüzemben, amelynek székhelye az önkormányzat Hősök terei címén található.

Egykori pártjában nem őriznek róla szép emlékeket, úgy emlékeznek rá, mint aki a megyében a kétezres évek közepén zajlott, pártfoglalás-gyanús hatalmi harcok idején az akkor egy időre megyei elnökké vált, jelenleg DK-s politikus Oláh Lajos országgyűlési képviselő köreihez tartozott.

Fontos szereplő a helyi közéletben Héder Zoltán (Fidesz) alpolgármester – akiről csupa jót hallani a városban: nem veszi fel városházi illetményét, adakozik a helyi civil szervezeteknek, ingyenesen adja át a cége által bérelt egykori mozi-épületet a városi rendezvényekre.

Csakhogy a szintén a Hősök terén található mozi az önkormányzaté, s Héder családi cége mindössze 28 ezer forintért bérli havonta. A lehetőséget amúgy pályázaton nyerte, amikor még sem képviselő, sem alpolgármester nem volt, történetesen Pénzes polgármestersége idején. Csinosan felújította az épületet, amihez – elmondása szerint – csak a tetőcseréhez kapott segítséget a településközpontok felújítására szánt uniós keretből.

Az alpolgármester a Komádihoz tartozó Dobaipuszta szerelmese: évtizedek óta vásárol, ha teheti az egykori uradalmi cselédlakok uralta környéken, ahol birtokát is kialakította. Ami szép teljesítmény jótékonysági hajlandóságát is figyelembe véve, illetve azt: a cégnyilvántartás szerint érdekeltségében álló két vállalkozás közül a prosperálóbb is „csak” 3 millió forint nyereséget produkált tavaly, a szerényebben muzsikáló bt pedig mindössze 34 ezret.

Rádi Antónia

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.