Állami eszközökkel rendeznek át teljes piaci szegmenseket, ha kell politikai erőszakkal távolítanak el főszerkesztőt, propaganda gépezetté silányítják a közmédiát. A Mérték Médiaelemző Műhely átfogó jelentésben szedte össze, hogyan fojtja meg a politika a független sajtót.
Reklámadó, Origo-ügy, Simicska-Orbán háború és érdekes frekvenciagazdálkodás – csak néhány vita az elmúlt egy évből, amely a médiapiacon borzolta a kedélyeket. Önmagában is szinte mindegyik ügy botrányt kavart, az azonban, hogy ezek a különálló változások hogyan rendeződnek egységbe, és milyen szomorú irányba mutatnak csak most látszik: a Mérték Médiaelemző Műhely, egy civil szervezetként működő think-tank már másodszor adta ki a magyarországi lágy cenzúráról szóló kiadványát.
Míg az egy évvel ezelőtti a “Szelíden foglyul ejteni” címet viselte, a most nyilvánosságra hozott új jelentés (PDF) drámaibb hangot üt meg: állítása az, hogy a független magyar sajtó körül lassan elfogy a levegő. A szerzők szerint ugyanis a lágy cenzúra 2014-ben még erősebbé vált Magyarországon.
A lágy cenzúra azon eszközök összessége amelyek célja a médiatartalom befolyásolása olyan környezetben, amelyben nincsenek törvényes vagy törvényen kívüli korlátozások, nincsen bizonyos tartalmakra vonatkozó direkt cenzúra, a szerkesztőségeket és újságírókat nem fenyegetik fizikai támadások. Ilyenből a magyar piac bőven szolgáltat példákat. Nézzük, miből is áll a hazai lágy cenzúra?
Nem tetszik a piac? Rendezd át!
A politika elég tudatosan nyúlt 2014-ben is olyan eszközökhöz, amelyek célja egyértelműen a kormánypártnak kényelmetlen médiatartalmak büntetése volt. Ennek legdrámaibb példája a reklámadó, amelynek már a lebegtetése is fenyegető volt, amikor pedig kiderült, hogy annak nagy részét az RTL Klub fizeti be, világossá vált, hogy az egész nem szolgál mást, mint a kormánykritikus hangvételt megütő tévécsatorna büntetése.
Amellett, hogy büntetett, valójában azt a hatást is elérte, hogy kedvezőbb helyzetbe hozta a versenytárs TV2-őt, amely közben egy furcsa megoldással a menedzsment kezébe került, és arról szóltak hírek, hogy egyre nagyobb befolyással bír benne a miniszterelnök barátja, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos.
És ha valakinek nem esett volna le, hogy mit is jelent a politikai beavatkozás, annak elég volt végignéznie tavaly nyáron azt, hogy egy oknyomozó cikk miatt eltávolították az egyik legnagyobb internetes portál, az Origo.hu főszerkesztőjét. Sokan azt a következtetést vonták le, hogy ha egy ilyen nagy cég, ami mögött ráadásul a német Deutsche Telekom áll, nem tud ellenállni a politikai nyomásgyakorlásnak, akkor a kisebb magyarországi médiatulajdonosoknak sincs esélyük.
Mint a játszótéren: ki a nagyobb geci?
A Mérték elemzése szerint a magyar médiapiac egyre inkább egy játszótérre hasonlít, amelyen oligarchák és politikusok játszanak. A jelentés megállapítja, hogy éppen a politikusok és oligarchák nyomulása, egymással való küzdelme (lásd Orbán-Simicska konfliktus) miatt a gazdaságilag, politikailag független, szakmai integritását őrző média még inkább visszaszorult, és mostanra már nemcsak az előző jelentésében idézett „lopakodó fojtogatásról” („creeping strangulation”) beszélhetünk, hanem az oligarchizálódott politika teljes offenzívájáról a független újságírás minden megnyilvánulásával szemben, jöjjön az a fősodratú médiából, a nonprofit világból, a csupán online elérhető lapokból vagy a pártos sajtóból.
A nyomásnak egyre kevesebb orgánum képes ellenállni: a torz gazdasági környezetben is jelentős hirdetési piaci részesedéssel rendelkező online médiumok, erős és elkötelezett tulajdonosi háttérrel bíró szerkesztőségek, vagy a piacon kívüli, elsősorban a nonprofit finanszírozási eszközöket felhasználó intézmények.
Csókosoknak megy a lé
A hirdetési piac, azon belül is főleg az állami hirdetések elosztása a lágy cenzúra egyik legfontosabb eszköze az egész világon. Magyarország is egyre inkább a szomorú sorsú országok sorába illeszkedik, amelyekben a lágy cenzúra egyre nagyobb és fenyegetőbb veszélyt jelent a sajtószabadságra. A kormányok pénzügyi erejükkel igyekeznek befolyásolni a hírmédiát, megbüntetni a kritikus és megjutalmazni a kedvező beszámolókat. Ennek a magyar piac iskolapéldája, és a Mérték tanulmánya bőven tartalmaz erre adatokat.
Az állami reklámköltés koncentrációjának változásából jól látható, hogy az elmúlt években jelentős átalakulások történtek. A 2010-es kormányválság után a szektorok legnagyobb szereplői egyre nagyobb szeletet szereztek meg a reklámköltésből, a nyertesek tehát „nagyon nyertesek” lettek.
A napilap-, a magazin-, a rádiós és a közterületi piac legfontosabb kedvezményezettjei immár évek óta ugyanazok a szereplők (Metropol, Heti Válasz, Class FM, Publimont). A tulajdonosi szerkezetüknél fogva ezek a cégek egyértelműen a Fidesz-közeli médiabirodalom részei. A médiamárkák helyzetét vizsgálva szembetűnő, hogy szinte kivétel nélkül a Fidesszel szoros kapcsolatban lévő szereplők azok, amelyeknél a legnagyobb az állami hirdetések aránya, vagyis sejthetően ezek csak nehezen tudnának jelenlegi formájukban fennmaradni kizárólag a kereskedelmi bevételeikből.
A tuti eszköz: a frekvenciapályáztatás
Feltűnt már, hogy mondjuk egy vidéki városban az állami adókon kívül csak jobbos és vallási tartalom elérhető a rádiós piacon? Ez azért van, mert a Médiatanács az elmúlt négy-öt évben, a Mérték tanulmánya szerint jól kimutathatóan, mindent úgy alakított, hogy országosan és helyi szinten is egyre kisebb lett a piaci verseny.
A Neo FM csődje után a médiahatóság nem írt ki újabb pályázatot, így a Class FM gyakorlatilag monopol helyzetbe került az országos piacon, ahol ezzel egy tollvonással megszűnt a verseny. A Médiatanács áldásos tevékenységének további következménye lett, hogy korábban sikeresen működő rádiók tűntek el teljesen vagy részben a piacról, párhuzamosan pedig új, főleg jobbos szereplők és a vallási rádiók erősödtek meg.
Állami média, üdv a Kádár-korban!
Míg a világban általában az a trend, hogy a diktatúrákból, autoriter rendszerekből kikecmergő országokban a központosított állami médiát polgárközeli, igazán a köz érdekeit szolgáló médiává alakítják, nálunk a politika vezényletével pont fordított folyamatok zajlanak. Ennek szép jelképe, hogy meg is szüntették a magyar médiatörténet emblematikus intézményeit a Magyar Rádiótól, az MTI-ig, ezzel párhuzamosan pedig épp most március 15-én indítják el az új csatornákat, amelyekből várhatóan még erősebb kormányzati szócsöveket alakítanak ki.
A Mérték tanulmánya arra is rámutat, hogy az állami médiarendszer központi szervezete az MTVA nyomokban sem felel meg a minimális átláthatósági elvárásoknak, nincs is olyan felülete, amelyen a közpénz elköltésének módja követhető lenne, sok más európai közszolgálati műsorszolgáltatóval szemben nincs éves jelentése, és nem ismert, hogy miként definiálja a közszolgálati feladatokat, ezeket miként teljesíti.
Mong Attila
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek az elmúlt években kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesültek, ami már egyfajta öncenzúrába,...
Az állami tulajdonú és monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek Zrt. gigantikus reklámbüdzséjéből az elmúlt két évben főként kormányközeli cégek és...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!