Átláthatóbb lesz a rendszerváltás: az Állami Számvevőszék 1989-96-os időszakban született, a szervezet honlapján korábban nem szereplő jelentései hamarosan a neten is elérhetővé válnak. Az Átlátszó elsőként válogathatott az izgalmasabb jelentések között, néhányat közre is adunk belőlük.
Már elkezdték feltölteni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapjára azt a 302 jelentést, amelyek eddig hiányoztak onnan. Az ÁSZ jelentései a törvény alalapján nyilvánosak, és az állami szerv ezért 1996-tól kezdve eddig is tizenkétezernél több jelentését tette közzé az interneten is. A szóban forgó háromszáz jelentés azonban akkor keletkezett, amikor a nyilvánosság fogalma még nem fonódott össze az internettel.
A szóban forgó jelentések 1989 – az ÁSZ megalakulása – és 1996 között keletkeztek. Mivel a számvevőszék speciális jogosítványokkal rendelkezik az állami szervek és a pártok gazdálkodásának vizsgálatára, ezek a dokumentumok több fényt vethetnek a rendszerváltás, a privatizáció és a harmadik magyar köztársaság elő három kormányának időszakára. Szimbolikus, hogy a legelső, még feltöltés alatt álló irat a „Jelentés a Magyar Szocialista Párt (mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja) bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege vizsgálatáról” címet viseli.
A Hungaroring, mint pénzszivattyú
A 20-as sorszámú jelentés szerint deviza-aranybánya helyett devizacsapdává tette a Hungaroringet az a szerződésmódosítás, amelyet a nyolcvanas években sebtiben felhúzott versenypálya és az ideszervezett Forma-1-es futamok ügyeinek java részét intéző, 12 vállalatból összeálló gazdasági társaság (GT) írt alá a világszerte népszerű sorozatot szervező FOCA konstruktőri szövetséggel – derül ki az ÁSZ 1990-es jelentéséből. A szerződés eredeti változata szerint a GT a Forma-1-es versenyekért évi hatszázezer dollárt és a konvertibilis valutáért eladott első legfeljebb tízezer jegy ellenértékének felét fizette volna, a „GT számára kedvezőtlen módosítás” azonban évi újabb háromszázezer dollár megfizetésére tett ígérettel törölte a jegybevételeken alapuló fizetési kötelezettséget. A konvertibilis valutamérleg javításáért kétségbeesetten küzdő nemzetgazdaság ezzel lemondott arról, hogy a FOCA-t érdekeltté tegye a magyar jegybevételek növelésében és jókora plusz konvertibilis fizetési kötelezettséget is vállalt. Az új konstrukció százhetvenezer dolláros, egyre növekvő hiányt eredményezett. Az érintett vállalatoknak eközben három-négyszázmillió forintos profitjuk is keletkezhetett a Hungaroring-bizniszből, miközben az építést szinte kizárólag állami forrásból – ennek 60-70%-át ráadásul „nem a rendeltetésnek megfelelő forrásból, a törvényes előírások megkerülésével” finanszírozták.
Ezek a jelentések a törvény szerint eddig is nyilvánosak voltak, ezért bárki elkérhette őket az ÁSZ-től, így a korabeli újságok vagy kutatók ismerték és közvetítették ezek tartalmát. 2013-ban azonban a valódi nyilvánossághoz elengedhetetlen, hogy a szélesebb közvélemény is hozzáférjen a dokumentumokhoz – erre gondolhatott az ÁSZ, amikor nekiállt a jelentések publikálásának.
Úgy tudjuk, hogy az ÁSZ munkatársai hetek óta dolgoznak a dokumentumok publikálásán. Több jelentés annyira régi, hogy már az Országos Levéltárba került – ezeket innen ki kellett kérni. Olyan is előfordult, hogy egy jelentésnek az ÁSZ rendelkezésére álló példányán nem voltak megtalálhatók a szükséges aláírások, és így az nem volt hivatalosnak tekinthető.
Fantompártok állami támogatásokkal
A 75-ös sorszámú jelentés szerint a rendszerváltás idején a pártalapítási dömpingben az azóta megszokott választási eredményeken alapuló rendszertől eltérő jogcímen is kapott sok párt állam támogatást. Az ÁSZ ’91-es pártgazdálkodási vizsgálata felfedezte, hogy több ilyen párt valamilyen mértékig fantomizálódott. Az 1989-ben kétszázezer forintos támogatást kapott Magyar Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt például nem jegyeztette be magát határidőre pártként, ezért ellene csalás gyanújával eljárás indult, amit az ügyészség amnesztia miatt megszüntetett. A Szövetség a Faluért a Vidékért Párt úgy kapott párttámogatást, hogy közben társadalmi szervezetként volt bejegyezve – az ÁSZ szerint „tisztázásra vár, hogy milyen jogcímen, mi alapján kapott támogatást a szervezet”. A jelentés melléklete szerint a Szövetség önbevallásos taglétszáma miatt kapott kétmillió forintot 1990-ben. A Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja pedig azt jelezte, hogy valamennyi pénzügyi dokumentációját ellopták a párt gépkocsijából. Ez a párt 1990-ben saját bevallása szerinti taglétszáma alapján kapott tízmillió forintot, azaz ugyanannyit, mint az SZDSZ és többet, mint a Fidesz vagy a KDNP abban az évben.
Június 4-én az első ötven jelentéshez már volt elérhető link az ÁSZ honlapján, ugyanakkor ezeknek csak körülbelül a feléhez csatolták az eredeti dokumentumok szkennelt változtát. Az Átlátszó most további harminchét jelentést tesz letölthetővé.
Káosz és pazarlás a Vagyonügynökségnél
A 61-es és a 160-as sorszámú jelentés szerint „a nyilvántartás zavaraira” vezette vissza az ÁSZ 1990-es jelentésében, hogy a vizsgált Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) nyilvántartásaiban azonosíthatóan nem szereplő 46 társaságalapítást talált a vállakozások mérlegbeszámolóinak feldolgozása során, összesen 12 milliárd forint saját vagyonértékkel. „Jelenleg a privatizációs folyamatok pontos, megbízható nyomokövetése nem biztosított” – állapította meg a számvevőszék. Az ÁSZ három évvel később sem talált jobb állapotokat az ÁVÜ-nél. Az újabb jelentés megállapította, hogy az ÁVÜ ’92-ban nem tudta sem kimutatni sem követni a tulajdonában lévő állami vagyon alakulását és annak változását. Emellett felfedezte, hogy a privatizációs bevételek felhasználását tételesen meghatározó 1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozattól a privatizációs bevétel 44 százalékával azonos 32 milliárd forinttal tért el a szervezet – kormánytagok és ÁVÜ-vezetők döntéseinek következtében. A számvevőszék szerint az is „különösen szembetűnő, hogy a tanácsadói díjak kétésfélszeres növekedése a privatizációs bevételek emelkedését messze meghaladja”.
További jelentések között itt lehet böngészni:
R00061 – Az Állami Vagyonügynökség működéséről szóló beszámolóhoz (1991. július)
R00111 – Az Állami Vagyonügynökség 1991. évi tevékenységéről (1992. augusztus)
R00159 – Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének ellenőrzéséről (1993. július)
R00160 – Az Állami Vagyonügynökség 1992. évi tevékenységének ellenőrzéséről (1993. július)
R00217 – Az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről (1994. július)
R00234 – A Munkáspárt 1992.-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (1995. január)
R00270 – Az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről (1995. június)
Sarkadi Nagy Márton
Császár község után Érden is megunták a Buda Híd Kft.-vel való huzavonát, miután a cég nem fejezte be a munkát, és az átutalt előleggel sem számolt el.
Az állami tulajdonú MVM cégétől először adatigénylésben kértük ki a vételárat, majd perre mentünk érte, de a bíróság szerint jogosan titkolják.
Az egyetemet a kormány ajándékba adta két éve egy alapítványnak, amit Süli János volt Paks-ügyi miniszter vezet.
Hiába a milliós bírságok, ahelyett, hogy csökkenne a szemétkupac, 10 év alatt ezer tonnáról négyezerre hízott.
