Majd’ egy tucat Volán-társaság vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) járműparkjának fejlesztésére – tudta meg az atlatszo.hu egy közérdekű adatigénylésünkre kapott válaszból. Emellett az MFB 396 millió forintos reklámszerződést kötött a Bell and Partners kommunikációs ügynökséggel banki termékei reklámozására, de cikkünkből az is kiderül, hogy idén tavasszal melyik médium kapta a legtöbb pénzt MFB-hirdetésekért.
Összesen több mint 13 milliárd forintot kapott 11 Volán-társaság az MFB-től, a pénzt jelenlegi gépparkjuknak felújításához, új vagy használt járművek vásárlásához használhatják fel. A minimális hitelösszeg 100 millió forint, a futamidő legfeljebb 15 év lehet. Ennek alapján a legmagasabb összeget, 3,663 milliárd forintot a Volánbusz vette fel, őt követi a Pannon Volán 3 milliárd forinttal, 1 és 1,5 milliárd forint közötti hitelt kapott a Gemenc Volán, a Szabolcs Volán és a Kapos Volán. Pénzhez jutott még a Vasi Volán (783 millió), a Somló Volán (720,4 millió), a Kisalföld Volán (585 millió), a Hajdú Volán (500 millió), a Balaton Volán (272 millió) és a Bakony Volán (150 millió) is.
Eredetileg kifejezetten a Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram (KKH) népszerűsítésére lettünk volna kíváncsiak (a többi reklámmegrendelés mellett), ám a bank azt válaszolta: erre külön nem volt megrendelés. Azt pedig, hogy pontosan mire költik a pénzt a buszos cégek, banktitokra hivatkozva nem árulta el a bank.
Bár a KKH népszerűsítéséért nem fizetett az MFB, többi termékét lelkesen hirdette a különféle médiumokban – olvasható ki az atlatszo.hu számára elküldött 2012. áprilisi és májusi teljesítési igazolásokból. A Bell and Partners-szel tavaly októberben kötött 12 hónapra szóló megállapodást, amelyben a kommunikációs ügynökség többek között vállalta a kreatív, média és online stratégia megtervezését, online és offline médiatervezést, rendezvények és roadshow-k megszervezését, mégpedig 396 millió forint plusz áfáért.
Az MFB a legnagyobb összeget közterületi hirdetésekre, óriásplakátokra, citylightra és járművekre ragasztott reklámokra költötte: áprilisban 76,4 millió forintot, míg májusban 108 millió forintot. Az írott sajtóban legtöbbet a Metropolban hirdettek, 11 millió, illetve 9 millió forintért – ebben már nem csak sima reklám, de PR-cikk is van. A Magyar Nemzetben, a Heti Válaszban és a Demokratában megjelent hirdetésekért mindkét hónapban ugyanannyit fizettek: sorrendben 4,8 millió, 4,2 millió, illetve 1,5 millió forintot. Jutott még hirdetés és rovattámogatás a Napi Gazdaságnak (áprilisban 2,5 millió, májusban 1,8 millió forint) és a Demokratának is (mindkét hónapban másfél millió). Sőt, olyan lapokban is jelentek meg hirdetések, mint a Kistermelők Lapja, a Kertészet és Szőlészet, vagy a Jegyző és Közigazgatás.
Ami az elektronikus médiát illeti, ott egyértelműen a rádió volt a nyerő. Azonban míg áprilisban a Class FM-en (10,76 millió forint) kívül a Kossuth Rádióban (8,2 millió), a Lánchíd Rádióban (2,2 millió), az Inforádióban (1,95 millió) és a Music FM-en (1,5 millió) is hallható volt MFB-reklám, májusra már csak a Class FM maradt (10,76 millió). Az internetes portálok esetében a Magyar Nemzet és a Heti Válasz dominált, előbbi mindkét hónapban 5,88 millió forintot kapott, míg utóbbi 3 millió forintos díjazását májusra megfelezték. Az MFB összes reklámköltésének listaára, beleértve a vidéki roadshow-kat és megyei, illetve önkormányzati lapokban megjelent hirdetéseket is, 2012. áprilisban 148,8 millió, májusban pedig 156,9 millió forint volt.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.