Kikértük és meg is kaptuk a nemzetgazdasági minisztertől a március végéig az egyes kereskedelmi építmények létesítésének tilalma, azaz az úgynevezett plázastop alóli mentesítési kérelmekről született határozatokat. A megkapott 15 döntésből összeálló kép jó reklámja a jogállamiságnak, egyben szép példája az azzal összeférhetetlen kádibíráskodásnak: ha a törvény nem beszél tisztán, akkor a jogalkalmazó talál ki esetről esetre alakuló elveket.
A jog
Ha a korrupció elleni kormányzati intézkedéseket meghatározó 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat szerinti – határidő nélküli – feladat, miszerint a jogszabálytervezetek korrupciós kockázatait vizsgálni kell, már teljesült volna, akkor a „plázastop” alóli mentesítés szabályrendszere minden elfogadható módszertan, de a józan ész szerint is piros filctollal lett volna bekarikázva.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény „Egyes kereskedelmi építmények létesítéséről” szóló fejezete és az azt végrehajtó 367/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet önmagában sem egy túlcizellált szabályozási keret, de ha az eljárást és – a miniszteri döntést a miniszterre nem kötelező állásfoglalásával csak előkészítő, három NGM-es és két VM-es kormánytisztviselőből álló – „felmentési bizottság” szervezetét leszámítjuk, akkor a dolgok érdemét öt mondatban rendezték a jogalkotók:
300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető, azonban a tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat. A miniszter a felmentésről való döntés meghozatala során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálja, különösen az alábbi szempontok szerint:
a) a tervezett építmény vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása, különösen a települést és annak vonzáskörzetét illetően,
b) az érintett település és annak vonzáskörzetéhez tartozó települések népességének kereskedelmi ellátottsága,
c) helyi és egyéb piaci lehetőségek.
A bizottság állásfoglalása ezek mellett figyelembe veszi a következőket:
a) a felmentési kérelemben szereplő kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatása,
b) a felmentési kérelemben szereplő kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása,
c) a felmentési kérelemben szereplő kereskedelmi építmény településén és vonzáskörzetében meglévő kereskedelmi építmények, piacok környezetre és vidékfejlesztésre, valamint a lakosság életkörülményeire, továbbá a kérelemben szereplő kereskedelmi építményre gyakorolt fenntarthatósági hatása.
A mentesíthetőség mérlegelésében tehát Matolcsy György nem sok segítséget kapott az Országgyűléstől és a Kormánytól: annyit tudunk, hogy a fenntarthatóság a hívószó, és hogy ezt a környezeti és a vidékre gyakorolt hatások, valamint a meglévő kereskedelmi ellátottság alapján kell valahogy megítélni. Számok, számszerűsíthető vagy más, megfogható követelmények sehol. A kormányrendelet ugyan előírja hatásvizsgálat készítését az 5000 m2 feletti projektekre, de – a fejlesztés és a környezet némileg részletesebb leírása mellett – annak kötelező tartalma is csak annyi előremutatót tartalmaz, hogy el kell végezni a létesítmény közlekedésforgalmi vizsgálatát, illetve meg kell becsülni a várható látogatási és vevőforgalmi adatokat. Így hát a miniszter mérlegelési jogköre lényegében korlátlan, de legalábbis igen széles. Ez egy eseti szociális segélyről szóló önkormányzati döntés esetén sem szerencsés, de többszázmillió forintnál kezdődő értékű fejlesztések engedélyezésénél egyenesen vállalhatatlan. Okkal lehetünk hát kíváncsiak arra, hogy mi sül ki ebből.
A tények
Az adatkérés eredménye március végi állapotot tükröz: a január 1-jétől hatályos törvény első negyedévi gyakorlatának termése. (Az Oláh Sándor írásbeli kérdésére április 26‑i miniszteri válasz, illetve az Index ennek nyomán született cikke már 27 elbírált ügyről számolt be.) Ki fogjuk kérni majd a későbbi mentesítésekkel összefüggő határozatokat is, de a ténylegesen érvényesülő bírálati szempontokkal összefüggő első következtetéseket már 15 döntés ismeretében meg lehet tenni. Teljesebb képet majd persze csak akkor lehet alkotni, ha valódi plázákra és hipermarketekre is értékelhető számban bírálnak majd el kérelmeket. (A nagyobb létesítmények kezdeti hiányát a válság, illetve a sok esetben még a tilalom előtti engedélyeztetés mellett a megkívánt hatásvizsgálat is magyarázhatja.)
A szempontok viszonyáról
Minden elutasító határozat tartalmaz egyoldalnyi betűre azonos szöveget, amelyek – nagyjából egy alkotmánybírósági határozat absztraktsági szintjén, ám a fogalmi zártságot nélkülözve – betekintést engednek a kialakított „elvekbe”. Az egyik panelből tudhatjuk meg, hogy
„[v]iszonylag szigorú, ám arányos gyakorlat kialakítása indokolt”,
amely más hatósági eljárásoktól – így különösen az környezetvédelmi és az építésügyi hatósági eljárás szempontjaitól – független. Ez a függetlenség aztán az egyedi elbírálás szintjén odáig fokozódik, hogy a döntések kifejezetten figyelmen kívül hagyják a kérelmezők által becsatolt tervtanácsi határozatokat, szakhatósági hozzájárulásokat, vagy akár a már benyújtott építésügyi dokumentációt, minthogy ezek más eljárásokhoz kapcsolódnak. (Ez különösen azért nagy kár, mert e csatolt iratokból a beruházással összefüggő tények, illetve olyan hatóságok álláspontja derülhetne ki az NGM számára, amelyek akár járhattak is az érintett ingatlanokon, illetve adatokkal rendelkeznek a lehetséges hatásokra vonatkozóan.) A cél preventív, mert a kereskedelmi tevékenység a környezetre olyan hatással járhat, amit a környezetvédelem represszív szankciói már nem képesek orvosolni. Környezetre „jelentős hatást gyakorló, azt terhelő” beruházás támogatása mégis lehetséges „a vidékfejlesztési és a kereskedelmi ellátottság számottevő, jelentős érdekei mentén”. Úgy tűnik viszont, hogy ha az NGM megállapítja a környezeti hatások problémamentességét, akkor a többi szempont érdemi vizsgálatára már nem tér ki.
Környezeti hatás
Az eljáró szerv szerint figyelembe veendő különösen az építmény mérete, helye, funkciója, a forgalom várható nagyságrendje, az azáltal generált szennyezés, de „további szempontok is mérlegelhetőek”, így a beruházás (tovább nem részletezett) környezetbarát minősége, illetve a korszerű hulladékkezelés, bár ez utóbbiak „a benyújtandó kérelemnek nem tartalmi elemei”.
A jelentős környezetterhelés tehát – más meghatározó szempont híján – önmagában elutasítással jár. Ez azonban az egyes ügyek szintjére jutva azért problémás, mert – bár ha valami, akkor a környezeti hatás mérhető – itt is a levegőben lóg az ezzel kapcsolatos véleményezés. Arra a kérelmezői álláspontra például, hogy amely az ipari körzetben megvalósuló beruházástól a kamionforgalom csökkenését, illetve a környék rendezését várja, az a miniszter válasza, hogy az figyelmen kívül hagyja a megnövekvő áruszállítással és vevőforgalommal járó szennyezést. Ez persze így van, de az egymással ellentétes hatásokat össze senki sem vetette, hisz ilyen kötelezettség nem is állt fenn. Még szembeötlőbb az eljárás komolytalansága a hajdúsámsoni – amúgy a kérelem szerint 2010 óta az önkormányzattal egyeztetve előkészített – meg nem épülő Penny Market esetében, ahol a 200 méter kerékpár- és gyalogút létesítése, valamint a környékbeli utak rendezése ellenére okoz a belvárosban nagy forgalmat, így nagy zaj- és légszennyezést.
Amellett, hogy a miniszter bátran foglal állást érzésből a környezeti hatások tekintetében, a beruházás egyes körülményeinek megítélése sem következetes: az új parkoló kialakításából fakadó járműforgalom ugyanúgy a jelentős környezetterhelés egyértelmű jele, mint az, ha az üzlet más kereskedelmi létesítmények mellett épülne fel. Legalábbis Vácott, mert Nyíregyházán és a XV. kerületben a kereskedelmi egységek szomszédsága már jó pont volt.
A pozitív környezeti hatások valós felmérése is kétséget ébreszt, legalábbis ott, ahol a korszerű építési technológia szempont volt, semmi nem utal arra, hogy a mentesítésnél ezt ténylegesen ellenőrizték is volna.
Vidékfejlesztési hatás – gazdasági hatás
Ami a törvényben még a vidékre gyakorolt hatás volt, az a kormányrendeletben már vidékfejlesztés, a döntésekben pedig általános gazdaságfejlesztés. Pozitív a vidékfejlesztési hatása például a barnamezős (ipari rekultivációs) beruházásoknak, a kapcsolódó közútfejlesztésnek vagy egy, az önkormányzat részére létesítendő rendezvényteremnek (bár ez az ezt elismerő konkrét döntések esetében nyilván nem vigasztalta az amúgy elutasított ügyfeleket).
Kereskedelmi ellátottság, a „helyi és egyéb piaci lehetőségek”
A szempont minden esetlegessége ellenére itt támaszkodnak a döntések egyedül empirikus adatokra: a miniszter az adott településen bejelentett, azonos termékkört értékesítő üzletek száma alapján mérlegeli e feltételek fennállását. (Bár feltűnő, hogy az amúgy rendre meghivatkozott, a települési jegyző által vezetett online kereskedelmi nyilvántartás felhívása egyes esetekben elmarad, és ilyenkor más adatforrás sem kerül a helyébe.) Jó hír például a kőbányaiaknak, hogy immár hivatalos, hogy „Kőbánya jelenleg megfelelő kereskedelmi ellátottsággal rendelkezik”. Mély elemzést mindenesetre nem jelez, hogy pontosan ugyanez a megállapítás szerepel Novaj község kereskedelmi ellátottsága kapcsán is, holott az ottani – amúgy a CBA franchise-ba igyekvő – kérelmező azzal érvelt, hogy a településen csak két 20-30 m2-es elavult felszereltségű élelmiszerbolt működik, így a nagyobb bevásárlásokat mindenki Egerben intézi.
Összegzés
Önmagában védhetetlen döntést nem találtunk, azonban az egyes döntések közötti ellentmondásokat és kellően meg nem alapozott megállapításokat annál többet. Különösen szembeötlő, hogy az élelmiszerkereskedelem valahogy mindig megalapozza a fenntarthatatlanságot: ha ez továbbra is ki nem mondott elv marad, akkor tisztességesebb lett volna ebben a körben felvállalni az abszolút tilalmat. Ennél is sürgetőbb lenne azonban, hogy jogszabályba kerüljön egy részletes mentesítési szempontrendszer. Jogállamban megengedhetetlen, a jogbiztonság elvével homlokegyenest ellenkező eljárás, ha az eljáró hatóság maga alakítja ki döntési szempontjait, de azokat sem alkalmazza következetesen. Ilyen megalapozottságú indokolásokkal majd milliárdos hipermarket- vagy plázaberuházások engedélyezéséről dönteni is több lenne, mint bátorság. A döntések elemzése alapján azt is bizton kijelenthetjük, hogy az eljárás valóban óriási korrupciós kockázatot jelent.
>>> Az NGM-től plázastop ügyben kapott válaszainkat itt egyben letöltheti (PDF)
Gáli Csaba – Sepsi Tibor
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!