![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Jó egy hónapja számoltunk be arról, hogy a Fővárosi Bíróság szerint is titkolhatja a kormányzat az operaházi visszaélésekről készített miniszteri biztosi jelentést. Az írásba foglalt elsőfokú ítéletet most kaptuk kézhez a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt. A döntés lényege, hogy egy jelentés egésze nem kérhető ki közérdekű adatként, hanem pontosan meg kellene jelölni, hogy a jelentés mely részeire vagyunk kíváncsiak. Ez nyilvánvalóan abszurd követelmény lenne, hiszen éppen azért akarjuk megismerni a jelentést, mert nem tudjuk, mi van benne.
Ha a bíróságnak igaza lenne, sem a sávolyi beruházás megvalósíthatósági tanulmánya, sem a paksi bővítést megalapozó dokumentumok nem lehetnének nyilvánosak. Ez az információszabadság végét jelentené.
Nagyon hasonló érveléssel próbálkozott évekkel ezelőtt az Alkotmánybíróság a TASZ által indított perben, azt állítva, hogy egy alkotmánybírósági indítvány nem minősül adatnak, ezért nem lehet közérdekű adat sem. Bár a másodfokú bíróság akkor elutasította ezt az érvelést, a jogalkotó néhány hónapon belül úgy módosította az adatvédelmi törvényt, hogy mindenkinek világos legyen: valamennyi, személyes adatnak nem minősülő információ vagy ismeret közérdekű adatnak minősül, ha az állami szerv tevékenységére vonatkozik vagy az állami szerv kezelésében van. Akkor is, ha egyedi adat, akkor is, ha adatok halmaza. Egészen eddig úgy tűnt, a bírósági gyakorlat gond nélkül alkalmazni tudja ezt a szabályt.
A döntéssel szemben természetesen fellebbeztünk.
A tárgyalási jegyzőkönyv letölthető innen.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.