Mészáros Lőrinc és Szíjj László keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly közadatigénylésben kértük ki a tárcától a donáció papírjait, de nem kaptuk meg őket, ezért pert indítottunk értük. A bíróság tavaly decemberben első-, nemrég pedig másodfokon is a javunkra döntött. Vagyis a (jelenleg még) Varga Mihály által vezetett minisztériumnak ki kell adnia a Viresol-támogatás iratait.
2021. április 20-án számoltunk be arról, hogy 2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresol Kft.-nek, Mészáros Lőrinc és Szíjj László keményítőgyárának. Ezt az információt egyébként az Európai Bizottság honlapján találtuk meg, és érdekes módon semmi nyoma sem a minisztérium, sem a Viresol weboldalán.
Akkori cikkünk megjelenésének napján, április 20-án közadatigénylésben kértük ki a Pénzügyminisztériumtól a Viresol Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról kötött szerződést. Varga Mihály tárcája a koronavírus-járványra hivatkozva kitolta a válaszadási határidőt 45 nappal, majd újabb 45 nappal, aztán viszont nem küldött semmit.
Emiatt 2021. augusztus közepén keresetet nyújtottunk be a bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol támogatási szerződéséért. Sima ügy volt: az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2021. december 7-én hozott ítéletében kötelezte a minisztériumot, hogy 15 napon belül küldje meg a Viresolnak adott 1,3 milliárd forinttal kapcsolatos támogatási szerződést minden mellékletével együtt.
A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak | atlatszo.hu
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
Tavaly szeptember elején, bő két héttel azután, hogy bepereltük, meglepő módon jelentkezett Varga Mihály tárcája: azt közölték, hogy a Viresol Kft. támogatási szerződésének kiadásáért 22 ezer forint költségtérítést kérnek, ami „a munkaerő-ráfordítással járó költségeket tartalmazza”. Mivel a keresetet akkor már rég beadtuk, természetesen nem fizettünk, hanem vártuk a bírósági eljárás végét.
Az elsőfokon eljáró bíróság pedig szépen helyretette a kérdést: az ítélet szerint a Pénzügyminisztérium jogszerűtlenül kért szeptember 2-án költségtérítést. Az ilyen igényt ugyanis az Infotörvény szerint 15 napon belül közölni kell az adatigénylővel. Jelen esetben az Átlátszó újságírója felé már májusban jelezni kellett volna, hiszen az adatigénylés április 20-án született.
A Pénzügyminisztérium azonban nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe, hanem fellebbezett ellene. Ahogy az elsőfokú eljárás során sem, a fellebezésükben sem vitatták, hogy az Átlátszó által kért irat közérdekű adat. Ragaszkodtak viszont a korábbi álláspontjukhoz, miszerint valóban késve küldtek tájékoztatást a költségtérítés kéréséről, de a törvény ezt nem szankcionálja, ezért addig nem adják ki a dokumentumot, amíg nem fizetünk.
„A jogalkotó az időrendiség tekintetében nem ad lehetőséget mérlegelésre, tehát kizárólag a költségtérítés megfizetését követően köteles az adatkezelő a teljesítésre. Az adatkiadás akadálya tehát jelen esetben a költségtérítés megfizetésének elmaradása okán fenáll, így az alperes nem köteles és nem is kötelezhető az adatok kiadására” – részlet a Pénzügyminisztérium fellebbezéséből.
Az Átlátszó jogi igazgatója, dr. Tóth Balázs az ellenkérelemben nem osztotta az alperesi álláspontot, miszerint közömbös, hogy az adatkezelő a pert megelőzően határidőben, vagy akár a perben terjeszti elő költségtérítési igényét, ezen érvelés mellett ugyanis kiüresedne az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerinti határidőre vonatkozó előírás.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla március végén – tárgyaláson kívül – helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A másodfokú ítélet szerint is van jelentősége annak, hogy mikor tájékoztatja az adatgazda az adatigénylőt a költségtérítés kéréséről. Erre ugyanis az Infotörvény 15 napos határidőt szab, és ha azt elmulasztja az adatgazda, később már nem kérhet pénzt.
„(…) a költségtérítés összegéről szóló tájékoztatás 15 napos határideje az adatkezelő
számára jogvesztő, amennyiben 15 napon belül nem közli a költségtérítésre vonatkozó igényt, a továbbiakban azt már nem közölheti, s nem is igényelheti” – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla.
Most tehát várjuk az adatokat, bár lehetséges, hogy a Pénzügyminisztérium nem fogadja el a másodfokú ítéletet sem, és időhúzási célból elviszi az ügyet a Kúriára is.
A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította Visonta Projekt Kft. néven a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Duna Aszfalt Kft., aminek tulajdonosa (az akkor még kevésbé ismert) Szíjj László. 2018 elején a cég neve Viresol Kft.-re változott, az év végén pedig a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe lépett az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. a Duna Aszfalt mellé.
Mivel a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus a Viresol többségi tulajdonosa és a Talentis is Mészárosé, az ő cégeként szokás a Viresolra hivatkozni – mi is ezt szoktuk tenni –, de érdemes észben tartani, hogy a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató Szíjj Lászlónak is van benne tulajdoni hányada.
A Viresol forgalma többszörösére nőtt az elmúlt években, de mégsem nyereséges. 2020-ban a 16 milliárd forintos rekordbevétel mellé 214 millió veszteség, 2021-ben pedig az új rekordnak számító 27 milliárdos forgalomhoz már 2,2 milliárd veszteség társult.
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Visonta Projekt Kft. tulajdonosa és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter érkezik a cég búzafeldolgozó üzemének alapkőletételére Visontán 2017. április 24-én (forrás: MTI/Komka Péter)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!