A kapcsolati erőszak és szexuális bűncselekmények emelkedő számairól beszélt Szopkó Zita a Klubrádióban

A rendőrségtől közérdekű adatigénylésben kapott adatok bizonyítják, hogy a nők ellen elkövetett kapcsolati erőszak helyzete nem javult Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket. A témáról Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának április 4-i adásában.

Múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy az elmúlt években a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma jelentősen megnövekedett, viszont a hatóság látókörébe került ügyek mindössze harmada végződött vádemeléssel.

A rendőrség adatai alapján elmondható, hogy öt év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma a duplájára nőtt. A sértettek száma a szexuális bűncselekmények esetében is nőtt 2019-hez képest, a tavalyi évben minimális csökkenés látható a 2022-es év adataihoz viszonyítva. A sértettek túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában.

Az elmúlt öt év kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények több mint felében az aktuális vagy korábbi házastárs, élettárs volt a tettes. Szexuális erőszaknál és szexuális kényszerítésnél ez az arány jóval alacsonyabb, a tíz százalékot sem éri el.

A NANE és a Patent Egyesület számításai szerint azonban a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él bántalmazó párkapcsolatban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem kerül a rendőrség látókörébe.

Cikkünk egyik szerzője, Szopkó Zita a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának április 4-i adásában beszélt a részletekről.

 

A műsorban arról is szó esett, hogy nem a látencia az egyetlen gond a rendszerben: fontos mérőszám az is, hogy milyen hatékonyan nyomoz a rendőrség a szexuális bűncselekmények (erőszak és kényszerítés), valamint a kapcsolati erőszak esetében.​​

Az adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt öt évben a három bűncselekmény kapcsán indított büntetőeljárások alig harmada (29 százaléka) végződött vádemeléssel. A leggyakoribb befejezés a nyomozás megszüntetése volt, az ügyek 52 százaléka végződött így.  Az eljárások 15 százaléka a feljelentés elutasításával végződött. Leghatékonyabban a szexuális erőszakkal összefüggő bűncselekményekben nyomozott a rendőrség.

Az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, röviden az Isztambuli Egyezmény 2011-ben született. Magyarország 2014-ben ugyan aláírta az egyezményt, de a mai napig nem ratifikálta, vagyis nem ültette át a magyar jogrendbe. Várhatóan a közeljövőben nem is fogja, ugyanis 2020-ban a parlament kétharmados többséggel megszavazta a ratifikálás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot.