Nem a rendőr az ellenség – így is lehet beszélni a feldühödőben lévő tömeghez

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Gulyás Márton és Varga Gergő fogvatartása ellen április 11-én szervezett tiltakozáson elhangzott egy beszéd egy civil aktivistától, Misetics Bálinttól. Nem kapott olyan nagy visszhangot, mint Varga Gergő és Gulyás Marci utolsó szó jogán elmondott beszéde, de mi érdemes tartjuk felidézni. Sokat lehet tanulni belőle arról, hogy egy dühödt beszéd hogyan lehet egyszerre békés, amely arra szólít fel már az első mondatban: nem a rendőrök az ellenségei a tüntetőknek. Tanulhatunk belőle arról is, hogy mi kihívóan közösség ellenes, és mi nem. Végül a beszéd unortodox példája annak, hogy az is lehetséges, hogy aki mellett tüntetnek, az akár még büntetést is érdemelhet, de a tette mindent mérlegre téve mégis helyes.

Április 11-én a Gyorskocsi utca előtt a Gulyás Márton és Varga Gergő őrizetbe vétele miatt tiltakozó tömeg egy kisebb része elkezdett dulakodni a rendőrökkel. Talán ezért, talán másért, Misetics Bálint mikrofont ragadott, és hordószónok módjára rögtönzött egy tízperces beszédet. Ebből idézünk most, alább pedig végig meghallgatható az elhangzott szöveg.

Misetics Bálint beszéde a Gyorskocsi utcában, 2017. április 11. from atlatszo.hu on Vimeo.

Az ellenség a kormány, és nem a rendőrök

„Azt ne felejtsük el, hogy nem a rendőrök az ellenségeink. Az ellenfeleink azok a magukat kereszténynek hazudó és magukat demokratának hazudó politikusok, akik 2010. óta módszeresen építik le a jogállamiságot, az alkotmányosságot, a demokráciát és a jóléti államot”.

És ugyan előfordulhat, hogy dulakodásba kerülünk azokkal az embertársainkkal, akikkel éppen uniformis van, akkor sem ők az ellenfeleink. És nekik is egy szebb, jobb, egyenlőbb, igazságosabb Magyarországot szeretnénk.

2006-ban is súlyos bűnt követtek el, amire Gergényi kitüntetésével tette fel a pontot a hatalom

„A fővárosi közgyűlés 2006. után azt követően tüntette ki Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitányt, hogy akkor nagyon súlyos jogsértéseket követtek el a rendőrök a tüntetők ellen. […] Nekünk nem az számít, ki követi el a jogsértést, Gergényi Péter, vagy akárki legyen most a budapesti rendőr-főkapitány, nekünk a jogsértés az, ami számít.”(Ezt hívják úgy, pártpolitikai független politikai álláspont, ilyen is van, pont így politizálnak a civilek.)

Gulyás Márton tette lehet helyes, és egyszerre büntetést érdemlő egy jogállami rendben

Miután Misetics hitet tesz amellett, hogy Gulyás áll a jó oldalon, mert bár szokatlan eszközzel, de azt a felháborodását fejezte ki, hogy a köztársasági elnök „szolgalelkű módon szolgálja ki az állampárt pártérdekeit”, leszögezi, hogy ettől még a büntetés lehet helyes:

„De attól, hogy Marci a jó oldalon állt, attól még tévedhetett abban, hogy helyes festékkel megdobni a Sándor palotát. Sőt, ha polgári engedetlenségnek tekintjük a tettét, akkor még akkor is vállalnia kellene a tette büntetőjogi következményeit, hogy ha neki igaza van”. […]”Azt majd mindenki eldönti, hogy a saját lelkiismerete szerint ez egy erőszakos cselekmény volt-e, vagy sem, az biztos, hogy Marcit inkább fogja érdekelni az, hogy a ti lelkiismeretetek erről mit mond, mint az, hogy az ügyészség mire jut, hogy Polt Péter ügyészsége mire jut.”

És itt jön a legszebb rész talán,egy idézet Martin Luther Kingtől arról, hogy mi a különbség a dolog és a személy elleni erőszak között: „Tudatában vagyok annak, hogy sokan ráncolják a szemöldöküket a tulajdon és az emberek között különbségtétel hallatán azok, akik mindkettőt szentnek és sérthetetlennek tartják. Az én nézeteim nem ilyen merevek. Az élet szent. A tulajdon az életet szolgálja, és akármennyire körül is bástyázzuk jogokkal és tisztelettel, még sincs személyes léte. Része a földnek, amelyen az ember jár, de nem ember.”

Végül arról, hogy mi igazán erőszak és kihívóan közösségellenes

„És azt szeretném kérni, hogy attól függetlenül mit gondoljunk arról, ez erőszak volt vagy sem, legalább azt az álszentséget ne kövessük el, hogy mint erőszakos cselekményt ítéljük el Marci tettét, hogy ne vegyük észre azt az összehasonlíthatatlanul súlyosabb erőszakot, amit az Orbán-rezsim nap mint nap elkövet a magyar néppel szemben. Ellehetetleníteni egy egyetemet: erőszak! Bezárni a Népszabadságot: erőszak!. 22.800 forintot adni tartós munkanélkülieknek: erőszak!. Elhelyezés nélkül utcára helyezni embereket: erőszak! Kriminalizálni a hajléktalanságot: erőszak!”

„És még néhány szót arról, hogy mi kihívóan közösségellenes, mi kelt bennünk megbotránkoztatást. Bennem Marci tette nem kelt megbotránkoztatást, de minden, amit tesz az Orbán-rezsim 2010. óta, Orbán Viktor minden beszéde, Németh Szilárd minden sajtótájékoztatója bennem megbotránkoztatást kelt. Nem Gulyás Márton kihívóan közösségellenes, hanem a Fidesz politikája!”

És mi az egyszerű megoldás egy szónok szájából?

„Lenne még egy ajánlatom: Marcit állítsák független bíróság elé azzal párhuzamosan, hogy az ügyészség eljárást indít az összes fideszes politikus és oligarcha ellen korrupció és hatalommal való visszaélés miatt.”

Amint azt Gulyás Márton elmondta az utolsó szó jogán, hasonló alkuban benne lenne ő is. Pedig össze biztos nem beszéltek, hiszen Gulyás benn volt, Misetics meg kinn.

M. Tóth Balázs

Videó: Baranya Ákos