Milyen lenne a világ, ha nem lett volna rendszerváltás?
Az 1983 című lengyel sorozat egy fikciós múltba repíti a nézőt.
Képzeljük el, hogy az RTL Klub műsorára tűz egy hazai témájú és gyártású politikai krimisorozatot, amelynek főhőse egy ügyvéd. Aki rendszeresen vállalja olyan emberek ügyeit, akik felsőbb körökben bennfentes kapcsolatokkal rendelkező, a kormány holdudvarához tartozó bűnözőknek lettek áldozatai. Az egyik korábbi pere – ahol egy milliárdos befektetési csalás kárvallottjainak érdekeit védte a bíróságon – mutat bizonyos hasonlóságokat a Quaestor ügyével. (Amely cégnél ugyebár volt némi kormánypárti szál.) A legfrissebb ügye ennél is rázósabb, mert gyanús halálesetek és illegális titkosszolgálati akciók is vannak benne. Felkeltettük az érdeklődését? Olvasson tovább, rögvest kiderül, hogy van ilyen sorozat, csak épp a helyszín más, ahol játszódik. Pusztán véletlen, hogy a cselekmény láttán mégis a mi kis országunk ugrik be?
Folytassuk az izgalmas történetet: nagyvállalkozó, aki vélelmezhetően felelős eme jogsértő cselekményekért, rendkívül jó titkosszolgálati, kormányzati és politikai összeköttetésekkel rendelkezik, sőt. Ő vezet egy biztonsági céget, amely államtitkokhoz, minősített adatokhoz is hozzáfér. Alkalmazottainak hírszerzési, rendőri vagy katonai múltjuk, és fegyverviselési engedélyük is van. A vállalat milliárdos nagyságrendű titkosított, a közbeszerzési szabályok alól mentesített pályázatokat nyert.
Ez az oligarcha amúgy istenfélő, templomjáró, a családi értékeket, a keresztény és nemzeti gondolatokat rendszeresen hangoztató ember, aki úgy véli, s ennek hangot is ad: ő egy becsületes, az ország érdekeit szolgáló vállalkozó, akit a baloldal le akar járatni. Eddig ez egy szokványos magyar történet lehetne. Mégis egy amerikai sorozatról beszélünk: a Hatalom hálójában IV. évadáról, amelynek ügyvéd főhőse a Glenn Close által alakított Patty Hewes, s amelyet épp most ad le csütörtök éjszakánként az RTL Klub.
Patty (és segítőtársa, a Rose Byrne alakította Ellen Parsons) nem hisz a nagyvállalkozónak, sőt azt feltételezi, hogy ez a cég lényegében politikai magánhadseregként üzemel. A milliárdos tulaj emberei a fenyegetéstől, zsarolástól, provokációtól, illegális lehallgatástól, a kínos tanúk lefizetésétől vagy elnémításától sem riadnak vissza. Nagyon valószínű tehát, hogy a kormánykörök ezzel a társasággal végeztetik el ama piszkos műveleteket, melyeket nem kívánnak hivatalosan, papíron írásba adni.
Csakhogy jelentkezik egy volt alkalmazott, (a Chris Messina által játszott Sanchez), aki korábban a hadsereg afganisztáni missziójának tagja volt, s leszerelése után került a céghez. Lassan számára is világos lesz, hogy a cég terrorelhárítás ürügyén a legkülönbözőbb atrocitásokat, kínzásokat, és manipulációkat követi el. De amikor tanúskodna ezekről, a cég takarítóembere gyorsan eltünteti.
Igen ám, de feltűnik a színen egy ideiglenesen hazánkban tartózkodó, (vagyis ide keveredett) szimpatikus, jó fej afgán (kormányzati zsargonban: migráns), aki szintén tudomást szerzett a jogsértő tevékenységről. De ekkora a milliárdos titkosszolgálati fedőcége hamis bizonyítékokkal terrorgyanúba keveri, aztán illegális bevándorlónak nyilvánítva rabosíttatja. A családjával fenyegetik, hogy vonja vissza a tanúvallomását.
Mondom, gondoljunk bele, milyen botrány lenne ha, egy ilyen sorozatot csinálna az RTL Klub. Titkosított közpénzek, politikai manipulációk, hatósági atrocitások, a menekültek általánosító jellegű kriminalizálása, magánhadsereg gründolása és a terrorveszéllyel való kampányszerű félrevezetés.
Csak mivel ez az USA-ban játszódik, nincs botrány. Nincsen belőle semmiféle probléma, a Fidesz hívei és politikusai sűrűn bólogatnak, amennyiben esetleg nézik a sorozatot. Ilyenek ezek, verik a négereket, Guantanamo, Abu Ghraib, NSA, titkosítás, a terrorveszély ürügyén magánzsebekbe szivattyúzott közpénzek.
De próbálnának csak Magyarországon ilyen áthallásos fikciót rendezni. Rögvest felordítana az MTVA-tól a CÖF-ön át a Habony Művekig a komplett propagandagépezet, miszerint támaggyák a Zországot, pártolják a terrorbűnözőket, és elárulják a hazát. Ugyanezt mondta az amerikai szélsőkonzervatív jobboldal is azokra, akik feltárták a rendőri, katonai és hírszerzési atrocitásokat, a Bush-holdudvarhoz tartozó hadiipari vállalkozók ügyeit.
Az USA filmtermésének jelentős hányadát teszik ki az olyan alkotások, melyekben az épp hatalmon lévő kormány mögött álló felső és belső körök sötét terveit leplezik le. Hollywood valószínűleg a legnagyobb arányban saját országát és kormányát állítja pellengérre. Tipikus hőse a jogvédő ügyvéd, aki kipereli a titkokat a hatalomból.
Roppant érdekes, hogy a 9/11 utáni, az USA által vívott háborúk során a magyar jobboldal könnyedén tette magáévá a túlnyomórészt balliberális érzelmű hollywoodi filmelit gondolatvilágát arról, hogy a Bush-adminisztráció a tényleges, valós terrorfenyegetés és fundamentalista veszély által előidézett helyzetet önös politikai és üzleti célokra használja.
Akkor miért ne lehetne életszerű egy olyan magyar sorozat-forgatókönyv, ahol a magyar kormány és holdudvari oligarchája játszik cinkelt terrorkártyákkal?
Nyilván azért nincs ilyen film, mert nálunk nincsenek simlis ügyekkel szegélyezett pályafutású, holdudvaros biztonsági vállalkozók. Ahogy olyan, államtitkokhoz hozzáférő intézmény sem, melynek egyik vezetője ama kormánypárti hírportál főszerkesztője is egyben, ahol időnként a személyazonosságukat nyíltan fel nem vállaló szerző célozgat (konkrét nevek mellőzésével) a kormányellenes újságírók állítólagos kompromittáló dolgaira.
Az pedig végképp a sci-fi kategóriájába tartozik (de még annak is erős), hogy a sorozatos melléfogásaival, bénázásaival leginkább burleszkfilmbe illő magyar terrorelhárítás politikai nyomástól vezérelve járna el.
„Hol van Lee Harvey Oswald, amikor a nemzetnek szüksége van rá? – tette fel a kérdést kissé ironikusan a Washington Post, amikor George Bush betegségekor szóba került Dan Quayle esetleges elnöksége. Tényleg, hol van?” – kérdezte a „Hol van Oswald?” címmel a Demokratába írt, a később tényleg lelőtt Fenyő Jánost támadó cikkében Csermely Péter, a Magyar Idők jelenlegi főszerkesztője.
Nos, mi még ironikusan sem bátorkodnánk az ungarische Oswaldot keresni, még elvisz minket a TEK. Beérnénk azzal is, ha előkerülne a magyar Patty Hewes.
Papp László Tamás
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásAz 1983 című lengyel sorozat egy fikciós múltba repíti a nézőt.
Ezt a veszélyt mutatja be az amatőr szereplőkkel készült, Válaszúton című film..
A Blokád című film egyértelműen aktuálpolitikai célokat szolgál, meg sem próbál elfogulatlan lenni.
Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!