Jelentősen visszazuhant a magyar gazdaság, kétéves mélyponton a forint

Közel 1 százalékot zsugorodott a magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévéhez képest — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentéséből. Nem csak a tavalyi számokhoz képest, hanem 2024 második negyedévéhez mérve is 0,7 százalékot csökkent a GDP. A kormányt is meglepő, borzalmas adatok a forintot sem kímélték: 405-ről 408 forintra nőtt az euróárfolyam, utoljára ilyet két éve láttunk.

Szerda reggel jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves jelentése a magyar gazdaságról, a lesújtó eredmény még a legborúlátóbb elemzőket is meglepte. Nemhogy növekedés nem történt, hanem még jókora mínuszba is kerültünk. Az idei harmadik negyedévben a nyers adatok szerint 0,8 — szezonálisan és naptárhatással kiigazítva — 0,7 százalékkal esett vissza a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Emellett 2024 második negyedévéhez, az április és július közötti időszakhoz képest is 0,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. Idén ez a második negyedév, amikor az előzőhöz képest csökken a GDP, ami azt jelenti, hogy visszacsúsztunk a technikai recesszióba – már megint.

Az elmúlt kilenc negyedévből összesen háromban javult a gazdasági teljesítmény, a többiben stagnált vagy romlott. A magyar gazdaság tehát lényegében két éve stagnál.

A kormány eredeti terve az volt, hogy 2024-ben egy 4,5 százalékos növekedést fogunk produkálni, ezek a remények végül szépen lassan lelankadtak 1,5 százalékra, de még ettől is messze vagyunk: 2023-hoz képest eddig csupán 0,7 százalékot javult a magyar gazdaság. 

Építőipar, ipar, mezőgazdaság

A harmadik negyedévre vonatkozó részletes adatokat a KSH egyelőre még nem közölte, azonban a főbb tendenciák a mostani jelentésből is látszanak.

Nyáron a szolgáltatószektor növekedésében reménykedhettünk, ezen belül is alapvetően a szálláshelyek virágzásában. Itt egy egészen pozitív eredményt is produkáltunk: júliusban 2, augusztusban 3,6, majd szeptemberben 1,1 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, mint egy éve.

Ezzel szemben a magyar ipar tragikusan teljesített, ami szoros összefüggésben áll a német autóipar leépülésével. Júliusban 6,4, augusztusban 4,1 százalékkal volt gyengébb a termelés a tavalyinál. Idén eddig egyedül februárban volt magasabb az ipari termelés, mint 2023 azonos időszakában. Az idei brutális aszály pedig jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság termelékenységét is, így nem olyan meglepő, hogy ez a szektor nem hozott nagy növekedést.

A KSH harmadik negyedévre vonatkozó adatai szerint a visszaeséshez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá.

Nagy Márton optimista

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a beérkezett adatokra optimistán reagált, szerinte túl vagyunk a nehezén, és majd 2025 harmadik negyedévében nagy ugrás következhet be a magyar gazdaságban. A miniszter szerint az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv fel fogja lendíteni az országot.

A 2025-ös költségvetést 3,4%-os növekedési céllal tervezik — mondta Gulyás Gyergely a szerdai kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter azt is kijelentette: nem Nagy Márton felelőssége a magyar gazdaság rossz teljesítménye, utóbbit amúgy is csak az éves GDP alapján értékelik. 

Viszont par órával a gyér gazdasági adatok megjelenése után váltották le egy szavazáson a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Parragh Lászlót, aki a kormány jó barátjaként 2000 óta vezette az intézményt — Gulyás ezt nem kommentálta, csak gratulált az új elnöknek, Nagy Eleknek.

Uniós szinten is rosszul teljesítettünk

A KSH-jelentéssel egy napon hozta ki az Eurostat is a negyedéves gazdasági teljesítményről szóló összefoglalót. A gyorsjelentés szerint a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal nőtt a GDP az euróövezetben, 0,3 százalékkal pedig az EU egészében. Az előző év azonos időszakához képest ennél nagyobb növekedés volt, 0,9 százalékos mind az euróövezetben, mind a teljes EU-ban.

Az előzetes listában nem minden ország szerepel még, de Magyarország már igen. Rajtunk kívül csak Lettország és Svédország gazdasága csökkent egy negyedév alatt, de egyik sem olyan mértékben, mint hazánké. Az előző év azonos időszakához képest már több ország gazdasága mutat visszaesést, itt hazánk a -0,7 százalékkal az utolsó előtti helyen áll.

Mélyponton a forint

A GDP-adatok a forintot sem kímélték: amint megérkeztek a borzalmas számok, hamar bezuhant a magyar valuta. A hvg.hu kiszúrta, hogy szerda reggel 8:30-kor még 405,2 forintba került egy euró, délutánra pedig már 408,7 forintba, de estére visszaugrott „csak” 407-re.

Október utolsó napján viszont már 409-es értéken nyitott az euróárfolyam. Utoljára 2022 decemberében volt ekkora mélyponton a forint.

Kiss Soma – Szabó Krisztián

Címlapkép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján a Hotel InterContinental szállodában 2024. október 17-én. (fotó: MTI/Kocsis Zoltán)