Nyolc éve tart a „migrációs válsághelyzet”, pedig alig vannak illegálisan bevándorlók

Nemrég meghosszabbította a magyar kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet 2025. március 7-ig, ami így addigra már 9 éve hatályban lesz. A válsághelyzet bevezetése és sokszoros hosszabbítása ellenzéki politikusok és a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet szerint is indokolatlan, továbbá jogilag megalapozatlan. Az ország teljes területére emellett már 4 éve szinte folyamatosan veszélyhelyzet is el van rendelve, először a koronavírus-járvány miatt, két éve pedig a szomszédos Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva. 

2024 első 37 hetében mindössze 5524 illegális bevándorlást megakadályozó intézkedést hajtottak végre, derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság illegális migrációt bemutató oldalán. 558 főt fogtak el és vontak eljárás alá, 2294 főt kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron (IBH-kapun), 2672 főnél pedig megakadályozták a határátlépést.

Ilyen kevés intézkedés legutóbb 2018-ban volt, amikor a teljes évben 6441 volt az esetszám. Azóta ehhez képest jelentősen kiugró volt a határmenti intézkedések száma. 2022-ben volt az elmúlt nyolc évben a legtöbb illegális határátlépés elleni fellépés, akkor összesen 269 ezer ilyen esetetet tartottak számon. Az Országos Rendőr-Főkapitányság megkeresésünkre elmondta, hogy a szerb hatóságok által 2023 október végén bevezetett intézkedések miatt visszaesett a magyar-szerb határszakaszon az illegális határátlépések száma, ami a statisztikán is meglátszik.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szinte pontosan 9 évvel ezelőtt, 2015. szeptember 15-én a kormány tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Majd ezt három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztették, 2016 márciusában pedig egész Magyarország területére bevezették. Azóta pedig folyamatosan meghosszabbítják félévente, legutóbb most szeptember elején tolták ki 2025 márciusáig.

Nem létszámot, hanem esetszámokat mondanak

2023 év elején a rendőrség által közzétett 269 ezres számmal indokolta a kormány a válsághelyzet további szükségességét. Viszont ez a statisztika esetszámokat jelent, és egy fő többször is szerepelhet az adatbázisban: például a megakadályozott határátlépések számában, ha ugyanazt az embert több alkalommal is elkapják/visszatartják.

Az ORFK válasza alapján az általuk nyilvántartott számok a Magyarország schengeni külső határán jogellenesen belépők vagy azt megkísérlők számát mutatják. Magyarország jelenlegi külső schengeni határszakaszai a magyar-szerb határ mellett még a magyar-ukrán határ. Azonban Horvátország is csak 2023. január 1-e óta tagja a schengeni övezetnek, Románia pedig csupán 2024. március 31. óta (utóbbinál csak a légi és vízi közlekedésnél szüntették meg a határok ellenőrzését).

Vagyis a korábbi időszakok adataiba a horvát és román határon észlelt illegális átlépési kísérletek is beletartoznak, de valószínű, hogy a magyar-szerb határon észrevett átlépési kísérletek adatai teszik ki a számok jelentős részét. Azonban, ahogyan már említettük: egy fő többször is megkísérelheti az átlépést, vagyis a rendőrség nem létszámot, hanem esetszámokat tart nyilván.

A magyar-szerb határra érkező, illegálisan bevándorló személyek valódi száma tehát biztosan alacsonyabb a hivatkozási alapként használt esetszámoknál.

A rendőrség által közzétett számok ambivalenciájáról a Lakmusz tavaly júliusi cikke részletes magyarázatot ad a szerb-magyar határ tekintetében. Mi pedig tavaly júniusban írtunk az ukrán-magyar határon érkezőkkel kapcsolatos számmágiáról „A rendőrség számai alapján már több mint 5 millió ukrán menekültnek kéne lennie Magyarországon” címmel.

Tavaly és tavalyelőtt pont ekkortájt, szeptember-október környékén voltak az „intézkedési hullámok” csúcsai, de ez a jelentős növekedés idén elmaradni látszik – legalábbis az előző évekhez képest mindenképpen.

Az idei évben januárhoz képest a nyár vége óta látható növekedés, viszont az intézkedések száma így is csak egy alkalommal érte el a heti ötszázat.

Hatalmas visszaesés 2015-höz képest

Az Európai Unióban 2016 óta nem volt olyan év, ami megközelítette volna a 2015-ös migrációs hullám miatt az Unióba érkező és illegálisan az EU területén tartózkodó, nem EU-s állampolgárok számát. Az Eurostat adati szerint 2015-ben több mint 2 millió fő EU-s tartózkodása volt illegális: az emberek közel fele Görögországban volt, de a sorban második helyen Magyarország állt 424 ezer illegális tartózkodással.

Utána nagy visszaesés következett, és hat éven át kitartott: 2016-ban az 1 milliót sem érte el, 2017-2021 között pedig 5-700 ezer között alakult az EU-ba illegálisan érkezettek száma. 2022 és 2023 viszont megint olyan évek voltak, amikor 1 millió feletti volt az EU-ban az illegális tartózkodások száma. Ebből 2022-ben hazánkban regisztrálták a legtöbb ilyen személyt (222 ezer), 2023-ban pedig a dobogó harmadik fokán álltunk 159 ezer fővel.

2024-ben viszont nem csak hazánkban, de uniós szinten is visszaesett az illegális bevándorlás: az idei év első felében 30 százalékkal kevesebb főt regisztráltak a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Milyen alapja van a válsághelyzet fenntartásának?

Az elmúlt egy évben kétszer hosszabbították meg a migrációs válsághelyzetet: 2024. március 4-én (március 6-i hatállyal), és 2024. szeptember 2-án (szeptember 6-i hatállyal). A menedékjogról szóló törvény vonatkozó része alapján olyan esetben rendelhető el tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, hogyha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma

• egy hónap alatt átlagosan napi 500 főt,
• két egymást követő hét átlagában napi 750 főt,
• egy hét átlagában napi 800 főt

meghaladja („a” pont), vagy a magyar tranzitzónában tartózkodók száma

• egy hónap átlagában a napi 1000 főt,
• két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt,
• egy hét átlagában a napi 1600 főt

meghaladja („b” pont), vagy

• olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki (pl. zavargás, erőszakos cselekmény), ami a határvonal védelmét veszélyezteti, vagy valamely magyar település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti („c” pont).

A KSH negyedéves összesítésű adatai alapján egyszer sem érkezett 2016 óta annyi menedékkérő, hogy az „a” pont bármelyik kritériuma teljesüljön. 2016 második negyedévében 15 309 fő volt az egy negyedév alatt menedéket kérők legnagyobb száma, de ez is csak napi 170 főt jelent.

2023 eleje óta összesen volt 44 menedékkérő, másfél év alatt.

2022. február 24. óta a KSH nyilvántartja az Ukrajnából érkező, menedékes státuszt kérelmezők és kapottak számát is, de az igénylők száma itt sem volt több egy negyedév alatt 16 ezernél. Így az „a” pont alapján nem fenntartható a válsághelyzet.

A „b” pont 2020-ban értelmét veszítette, hiszen azon év májusában az Európai Unió Bíróságának tranzitzónákkal kapcsolatban meghozott ítéletét betartva a magyar kormány megszüntette azokat.

Marad a „c” pont, ami a válsághelyzetet bevezető 2016-os rendeletben is a hivatkozási alap. A kérdés, hogy a hetente alig pár száz, illegális migrációra vonatkozó intézkedés (ami a fent leírtak alapján vélhetően ennél kevesebb határt átlépni szándékozó személyre vonatkozik) elegendő indok-e arra, hogy fennmaradjon a válsághelyzet.

A Magyar Helsinki Bizottság már 2019-ben megírta, hogy az akkor harmadik éve meghosszabbított válsághelyzet indokolatlan és törvénysértő, annak visszavonása nem jelentene veszélyt a lakosságra, viszont „az alapjogok önkényes felfüggesztése veszélyt jelent a jogállamiságra és a polgárok szabadságára.” Az általuk adatigényléssel megszerzett dokumentumok alapján már a válsághelyzet bevezetésekor, 2016 márciusában sem teljesültek az elrendelés törvényi feltételei.

Veszélyhelyzet is van 4 éve

Az évek óta tartó válsághelyzet mellett pedig évek óta tartó veszélyhelyzet is érvényben van Magyarországon. 2020 márciusában a koronavírus-járványra hivatkozva a kormány járványügyi veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ez néhány hónap kimaradással egészen 2022. május 31-ig fennállt a többszöri hosszabbítások miatt.

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet utolsó néhány napjával párhuzamosan már érvényben volt a 2022. február 24-én kirobbanó orosz-ukrán háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzet is. Így egy héten át egyszerre két veszélyhelyzet is hatályos volt hazánkban.

A háborús veszélyhelyzetet is már többször meghosszabbították, a legutóbbi értelmében 2024. november 19-ig még biztosan érvényben lesz.

Magyarán az elmúlt négy évben szinte folyamatosan veszélyhelyzet van érvényben hazánkban.

Emellett 2022. július 13. óta ugyancsak az orosz-ukrán háború miatt (vagyis az abból fakadó energiaválság miatt) elrendeltek egy energia-veszélyhelyzetet is, ami a rezsicsökkentés jelentős átalakítását vonta magával. Ez addig fog tartani, ameddig a háborús veszélyhelyzet.

Rendeleti kormányzás évek óta

A veszélyhelyzet fenntartása jó alkalom a kormánynak, hogy ezzel a hivatkozási alappal rövid idő alatt hozzon rendeleteket a különleges jogrend értelmében. Az elmúlt négy évben több mint ezer olyan rendelet született, aminek a hivatkozási alapja a veszélyhelyzet volt.

A Magyar Helsinki Bizottság válogatásából viszont kiderül, hogy ezek között számos olyan rendelet található, amelynek semmi köze nincs sem az ukrajnai háborúhoz, sem annak tényleges gazdasági következményeihez.

Az, hogy a kormány 2020 óta fokozatosan átállt a rendeleti kormányzásra, jól látható a meghozott törvények csökkenő és a kormányrendeletek növekvő számán.

A 2020-at megelőző öt évben átlagosan évi 179 törvényt és átlagosan évi 444 kormányrendeletet hoztak. 2020-tól, a veszélyhelyzet bevezetésétől kezdve viszont a törvények száma visszaesett, a kormányrendeletek száma pedig megnőtt. 2024. szeptember 19-ig bezárólag átlagosan évi 113 törvényt és 632 kormányrendeletet hoztak.

Vagyis a törvényalkotás egyharmada eltűnt, míg a kormányrendeletek száma közel másfélszeresére nőtt.

Nemzetközi összevetésben nehéz átfogó gyűjtést csinálni a témáról, mivel sok különböző elnevezésük van az ilyen jogrendeknek. Az abszolút rekorder valószínűleg az izraeli szükségállapot, ami régebbi, mint az állam maga: még a britek hirdették ki 1948-ban, és azóta folyamatosan fennáll. A közel-keleti országokban máshol is volt példa hasonló hosszúságra, a szírek is majdnem ötven évig voltak még a polgárháború előtt rendkívüli jogrendben, de Libanonban és Egyiptomban is évekig volt rendkívüli jogrend az elmúlt tíz évben – honvédelmi, közrendvédelmi indokból.

Ami biztos, hogy az Európai Unión belül a magyarországi válság-és veszélyhelyzet léte és ilyen hosszú fenntartása egyedi eset, sehol máshol nincs hasonló.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Andrej Babis cseh kormányfővel (a képen nem látható) közösen sajtónyilatkozatot tesz a határszemlét követően a magyar-szerb határnál, az ideiglenes biztonsági határzárnál 2021. szeptember 22-én. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)