A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. A 2023-as rangsort január 30-án publikálták, ez alapján hazánk az elmúlt tizenegy évben 30 helyet csúszott vissza a rangsorban, ami nemzetközi viszonylatban is jelentős visszaesés.
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek: Dánia 90, Finnország 87, Új-Zéland 85 és Norvégia 84 ponttal végzett az első helyeken, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak a világon. A lista végén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) Venezuela (13 pont) és Szomália (11) osztoznak.
Az uniós tagállamok sereghajtói Románia (46) és Bulgária (45), illetve Magyarország (42 pont).
Magyarország 2023-ban 42 pontot szerzett – ez ugyanannyi, mint amennyit egy évvel korábban, 2022-ben kapott hazánk – ami a rangsor 76. helyére volt elég. A globális rangsort tekintve ezzel Bahreinnel, Kubával, Trinidad és Tobagóval, Moldovával, Észak-Macedóniával és Kínával állunk azonos helyen.
Mindez azt jelenti, hogy másodszorra zsebelte be hazánk az Európai Unió legkorruptabb tagállama címet.
A Transparency International Magyarország jelentése szerint hazánk korrupcióval szembeni ellenálló-képessége az elmúlt tizenegy évben folyamatosan romlott, a romlás mértéke pedig nemcsak uniós, hanem világszintű összevetésben is jelentős.
Összehasonlításképp: 2012-ben még 55 ponttal a lista 46. helyén szerepeltünk, azaz
tizenegy év alatt összesen 30 hellyel és 13 ponttal csúsztunk vissza a korrupciós világrangsorban.
Hasonló mértékű romlás az uniós tagállamok közül csak Ciprus esetében volt megfigyelhető.
2020-ban Bulgáriával és Romániával hármas holtversenyben végeztünk az utolsó helyen, 2021-ben azonban Románia, egy évvel később pedig Bulgária is elhúzott mellettünk.
Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás, és az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb a széttartás az egykori keleti blokk országai között. A balti államok – élükön Észtországgal – évről évre egyre jobb teljesítményt mutatnak, ugyanakkor a V4 országainál már elég vegyes a kép, az azonban biztos, hogy a visegrádi négyek többi országa jóval hazánk előtt áll.
Csehország 57 ponttal az Európai Unió 16. helyezettje, Lengyelország és Szlovákia pedig a 19. helyen osztozik 54-54 ponttal.
A szomszédainkkal való összevetésben is hasonló a helyzet: Ausztria tavaly 29, Horvátország pedig 8 ponttal előzte meg hazánkat. A környező országokat nézve Ukrajna (36) és Szerbia (36) kullog a lista végén, ám érdemes megjegyezni, hogy mindössze hat ponttal vannak lemaradva hazánktól (42), Ukrajna pedig a romló magyar tendenciával ellentétben 10 év alatt 10 pontot és 40 helyet javított.
A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós forrásokhoz való hozzáférést, továbbá a korrupció gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.
„Magyarország egyre inkább leszakad az Európai Unió centrumától”– összegezte Martin József Péter, a Transparency International Hungary ügyvezető igazgatója a 2023-as Korrupció Érzékelési Index eredményeit bemutató eseményen, január 30-án.
Martin József Péter, a Transparency International Hungary ügyvezető igazgatója a 2023-as eredmények bemutatóján.
A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. Az elfogadott helyreállítási alap forrásai ugyanis csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkeznek, amelyek közül a legfontosabbakat, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport munkáját (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásait, valamint az igazságszolgáltatási reformot részleteiben is tárgyalja a dokumentum. Emellett szó esik a szuverenitásvédelmi törvényről is.
A jelentés külön fejezetet szentel a hazai közbeszerzési piacnak, amely a közpénzek politikai alapú szétosztásának egyik fő eszközévé vált az utóbbi években. Ebben a részben kettő, az Átlátszón korábban megjelent cikkre is hivatkoznak: az egyik a győri tenderkirály cégek süllyesztőbe került ügyével foglalkozott, a másik pedig bemutatta, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.
A TI Magyarország jelentésében kiemeli: az EU nyomására elfogadott korrupció elleni törvények legjobb esetben is felemásra sikerültek, ez azonban nem a véletlen műve.
Martin József Péter az eseményen elmondta:
„a NER-nek alapvetően nem a jogállam helyreállítása és a korrupció visszaszorítása a célja, hanem az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés. A reformok nem azért történnek, mert a kormány valóban mérsékelni szeretné a korrupciót vagy helyre akarja állítani a jogállamot, hanem hogy minél több uniós forráshoz férjenek hozzá. Ebből következik az, hogy mindig lavírozni fog az Uniónak történő megfelelés és a NER-érdekek érvényesítése között.”
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. január 16-án. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A vízvezeték építése mellett a paksi Borsócséplői vízműtelep fejlesztése is elmarad. Közben a Paks II beruházás létesítményei gőzerővel épülnek.
A kormány maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt a projektre, de a legolcsóbb ajánlat is meghaladja a bruttó 47 milliárdot. Ennyi pedig nincs és nem is lesz rá.
Akad köztük olyan is, ami már 6 éve alkatrészre vár Székesfehérváron. A MÁV szerint az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási zavarok vannak.
Az elmúlt 1,5 évben kitermelt palagáz a leghidegebb téli időszakban csak 1,5 napnyi hazai fogyasztást fedezne.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!