Csökkentek az Ukrajnának érkező segélyek, de egyre több ország tesz hosszútávú vállalást

Az Ukrajnának érkező új segélyek csökkentek a tavalyi év végéhez képest, idén az eddigi vállalások nagy részét csupán néhány adományozó ország biztosította, jellemzően a skandináv országok – derül ki a támogatásokat követő kutatás új adataiból. Az elemzés pozitívumként említi azonban, hogy a tavalyi ad hoc segélyek után idén egyre több ország ígér közép- és hosszútávú kötelezettségvállalást. Az eddigi legnagyobb donor az Amerikai Egyesült Államok, aki tavaly egyedüliként a teljes költségvetési évre támogatást vállalt.

Április 4-én jelent meg a Kiel Institute legfrissebb, az Ukrajnának érkező támogatásokat követő kutatása. Az új eredmények 2022. január 24. és 2023. február 24. között vizsgálják azt, hogy az egyes országoktól mekkora pénzügyi, katonai és humanitárius segítségben részesült Ukrajna. Az adatokból kiderül: tavaly év vége óta egyre csökken az új felajánlások száma, viszont 2022-höz képest több ország köteleződik el hosszú- és középtávra.

A Kiel Institute Ukraine Support Tracker nevű kezdeményezése 40 országra terjed ki. Konkrétan az EU-tagállamokra, a G7 többi tagjára, valamint Ausztráliára, Dél-Koreára, Törökországra, Norvégiára, Új-Zélandra, Svájcra, Kínára, Tajvanra és Indiára. Az adatbázis célja az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló, tényeken alapuló párbeszéd támogatása.

Az elemzés során a 2022 decemberi adatokhoz képest csökkenést tapasztaltak az Ukrajnának felajánlott új segélyek összegében. Az újonnan lefedett – 2023. január 16. és február 24. közötti – időszakban összesen 12,96 milliárd euró biztosítását vállalták Ukrajna számára, és ennek nagy részét mindössze néhány adományozó biztosította. A legjelentősebb donorok ebben az időszakban a skandináv országok voltak: Norvégia például 1,11 milliárd eurót ajánlott fel, ami a korábbi adományukhoz képest 90 százalékos növekedés. Bőkezűségével kiemelkedett Svédország (0,33 milliárd euró), Dánia (0,24 milliárd euró) és Finnország (0,56 milliárd euró) is.

Korábban, a 2022-es év során a vállalások kiszámíthatatlanok, rendszertelenek és rövidtávúak voltak, ami meglehetősen megnehezítette az ukrajnai költségvetési és katonai tervezést. Egyedül az Egyesült Államok tett tavaly kötelezettségvállalásokat egy teljes költségvetési évre.

Egyre kevesebb pénzt költ az EU orosz energiára, lassan Kína lesz a legnagyobb importőr | atlatszo.hu

Február 5-én vasárnap újabb uniós intézkedések léptek érvénybe Oroszországgal szemben. Tilos az orosz olajtermékek – így többek között az orosz nyersolajból finomított benzin és dízel – tengeri behozatala az Európai Unió területére. Az Európai Unió január végén az összes importőr közül továbbra is tartósan a legtöbb pénzt költötte orosz energiára, de a szankciók hatására Kína lassan véglegesen átveszi az EU helyét, mint az orosz energiáért legtöbbet fizető ország.

Most úgy látszik, hogy az ukrán segélyezés új trendje egyre inkább a hosszabb tervezési távlatok kialakítása. Az USA példáját követve idén más országok, például az Egyesült Királyság és Hollandia is követi ezt a modellt, és azt ígérik, hogy 2023-ban ugyanannyi támogatást nyújtanak, mint amennyit 2022-ben. Emellett Norvégia egy többéves Ukrajna-támogatási programot jelentett be.

A kutatás szerint meglehetősen biztató, hogy néhány nyugati kormány 2023-ban vezető szerepet vállal a középtávú kötelezettségvállalásokban,

az új egy- vagy többéves tervezési tendenciát rendkívül pozitív fejleménynek tartják.

Az USA az eddigi legnagyobb donor

A háború kitörése óta összességében véve a legnagyobb donor az Amerikai Egyesült Államok, hiszen összesen több mint 70 milliárd eurós támogatást biztosítottak, ami az Ukrajnának biztosított teljes támogatói összegnek közel a fele. Mindez azzal magyarázható, hogy a tavalyi évben egyedüliként egy teljes költségvetési évre vállalta a támogatást. Támogatásuk a katonai segítség terén kiemelkedő, 43,19 milliárd euróval. Anyagi támogatásként 24,46 milliárd eurót biztosítottak a háborúban lévő országnak, humanitárius segítségük pedig 3,63 milliárd eurót ért.

A kutatás katonai segítség alatt az Ukrajnának biztosított fegyvereket és hadi felszerelést érti, valamint a közvetlenül a hadseregnek adományozott élelmiszert és vizet. Humanitárius segítség alatt a civil lakosságnak nyújtott támogatásra kell gondolni, ami főként élelmiszert és gyógyszereket takar. Financiális segítség pedig a konkrét pénzügyi kölcsön és támogatás.

A megvizsgált Európai Uniós országok és intézmények összesítve az anyagi és humanitárius segítség terén emelkedtek ki. A legnagyobb EU-s donor – az uniós intézményeket követően –Németország volt. Összesítve közel 8,5 milliárd eurós támogatással segítette a háború kitörése óta Ukrajnát. Említésre méltó továbbá Lengyelország és Hollandia segítsége – fejenként közel 4 milliárd euró értékben támogatták az ukránokat.

Pete Luca