“Az állam foglyul ejtése befejezett tény” – hazánk az utolsó EU-s helyen áll a Korrupció Érzékelési Index szerint

A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.

A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Az indexet az Európai Bizottság  egyik háttérintézménye, a Joint Research Center is alkalmas eszköznek találta a hosszabb távú trendek elemzésére. A 2022-es rangsort január 31-én publikálták.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek, Dánia 90, Finnország 87, és Új-Zéland 87 ponttal végzett a dobogón, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak. A lista utolsó három helyén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) és Szomália (12 pont) osztoznak. A 27 EU tagállam sereghajtói közé Románia (46) és Bulgária (43), illetve Magyarország került.

A jelentés úgy fogalmaz, hogy „Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben zajló, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető.”

Egyetlen ország sem rontott annyit, mint hazánk

Magyarország 42 pontot szerzett, és ezzel a 77. helyén végzett, ami világviszonylatban közepes eredménynek tekinthető. Uniós összevetésben már kevésbé fényes a helyzet, idén az EU tagállamok pontszámának átlaga 63,6 volt, ami pontosan 21 ponttal több, mint amennyit hazánk kapott.

Egy ideje azonban már rendre az utolsók közé tartozunk: 2012-ben 55 ponttal még az EU-n belül a 19. helyen álltunk, ezt követően az ország korrupcióval szembeni teljesítménye folyamatosan romlott. 2019-ben és tavaly már csak Bulgáriát tudtuk megelőzni, idén azonban Bulgária valamennyit javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján, így az EU legkorruptabb országává váltunk. Erre még soha nem volt példa, korábban ugyanis más tagállamokkal holtversenyben foglaltunk el a sereghajtó pozíciót. Tizenegy év alatt háromszor – 2017-ben, 2019-ben és 2021-ben – voltunk az EU második legkorruptabb tagállama a Korrupció Érzékelési Index pontszámai alapján.

Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás: a balti államok folyamatosan javítottak a korrupcióval szembeni fellépésük eredményességén, tíz év alatt Észtország és Lettország 10 ponttal növelte pontszámát. Ezzel párhuzamosan Magyarország a Balkán és Kelet-Európa országainak szintjére esett vissza.

A magyar kormány gyengülő korrupció elleni teljesítménye a V4 országaihoz viszonyítva még inkább szembeötlő, vagyis azt látjuk, hogy hazánk eredménye egyre inkább elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Ez a hetedik alkalom, hogy Magyarország a V4-csoport utolsó helyén végzett. Szlovákia 11 ponttal, Lengyelország 13 ponttal, Csehország pedig 14 ponttal kapott többet hazánknál.

Az elmúlt 10 évben Magyarország pontszáma tizenhárommal csökkent, és 31 helyezést rontott a ranglistán.

A Transparency kiemeli: egyetlen más ország helyezése sem zuhant ilyen mértékben az elmúlt évtizedben.

Globális szinten Kuvaittal, Burkina Faso-val, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobago-val, illetve Vietnámmal van hazánk azonos szinten, ezek az országok mind 42 pontot értek el idén. „Nem túl előkelő társaságba került Magyarország” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a 2022-es Korrupció Érzékelési Index eredményeinek bemutatóján, amelyet a CEU épületében tartottak, 2023. január 31-én délelőtt.

A 2021-as Korrupció Érzékelési Indexről tavaly január végén számoltunk be az Átlátszón, ekkor a 180 országból a 73. helyen álltunk, amivel szintén Európa sereghajtói közé kerültünk.

Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu

Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.

Romokban a jogállam

A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.

„Jogállam klasszikus értelemben már nem létezik Magyarországon. Az állam foglyul ejtése befejezett ténynek tekinthető, mégis, ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a 2022-es év fontos év volt a jogállamiság szempontjából: az EU 10 év után észbe kapott, és elindította a jogállamisági eljárást. Most nagyon úgy tűnik, hogy megvan a politikai akarat arra vonatkozóan, hogy szankcionálják a jogsértéseket” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján.

A 2022-es Korrupció Érzékelési Index bemutatója 2023. január 31-én. Fotó: Átlátszó/Pete Luca

A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. A tavalyi év kapcsán kiemeli a jogállamisági eljárást, amelyet 2022 áprilisában, az EU történetében először a magyar kormánnyal szemben aktiváltak, és ami közel ötezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezését tette bizonytalanná.

Uniós pávatánc: Megúszhatjuk forrásvesztés nélkül a jogállamisági eljárást? | atlatszo.hu

Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.

Az elfogadott helyreállítási alap forrásai csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkezhetnek, amelyek közül a legfontosabbakkal, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásával (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásaival, valamint a KEKVA-k működésével részletesen is foglalkozott a jelentés.

„A kormány célja a pénz megszerzése, nem a jogállam helyreállítása” – foglalta össze Martin József Péter a Transparency álláspontját a kormány korrupcióellenes intézkedéseivel kapcsolatban.

Pete Luca – Szopkó Zita