Az ENSZ népesség-előrejelzése szerint a teljes kínai munkaképes lakosság az évszázad végére majdnem kétharmadával csökkenhet. A legnagyobb problémát a fiatalok munkaerőpiacról történő kiesése, a tapasztalt munkaerő visszaesése és a nyugdíjas korúak folyamatos emelkedése jelentheti. A kínai kormány az elmúlt években különböző irányelvekkel próbálta megfordítani ezt a tendenciát, a számok alapján sikertelenül. A demográfiai átalakulás erős gazdasági visszaesést jelenthet Kínának.
Az ENSZ 2022-es előrejelzése alapján az évszázadban jelentős demográfiai változások várhatóak Kínában, ami a világgazdasági erőviszonyokat is teljesen megváltoztathatja. Az egymilliárd fős munkaképes korú (15-64 éves) kínai lakosság alapvető szerepet játszott az ország gazdasági megerősödésében.
A jelentés szerint a 2030-as években kezd majd rohamos csökkenésbe a népesség, 2050-ig pedig csaknem 217 millióval lesz alacsonyabb a munkaállomány. A kutatások szerint az évszázad végére, 2100-ig csaknem kétharmadával zsugorodik majd a munkaképes népesség. Mindez azért is nagy szó, mert Kína népessége az 1959-1961-es nagy éhínség óta először fog csökkenni.
Nyolc diagram a világ nyolcmilliárd lakosáról | atlatszo.hu
A World Population Review valósidejű adatai szerint mindössze két országban magasabb a népesség egymilliárdnál: Kínában (1,42 milliárd fő) és Indiában (1,41 milliárd fő). Ezt követi 12 ország, ahol százmilliónál is többen laknak. A világ harmadik legnépesebb országa az Egyesült Államok 338 millió lakossal.
A kínai populáción belül a harminc év alatti lakosság már sokkal régebb óta, 1992-től kezdődően csökken, így a munkaerőpiacról jelenleg már alapvetően hiányzik a fiatal, 15-29 éves „utánpótlás”. A tapasztalt munkaerőt és a jelentős belföldi fogyasztást képviselő 30-59 éves korcsoport pedig idén ért a létszámbeli csúcsra, azonban a jövő évtől kezdve nagy fokú csökkenésre számítanak.
A 60 év felettiek száma eközben folyamatosan emelkedik, és az ENSZ népesség-előrejelzése szerint 2054-re fogja elérni a rekordot. Ez a korcsoport azonban csak pár évig ellensúlyozza a munkaerőpiacon a fiatalabb korosztályok csökkenését a nyugdíjba vonulás miatt. Az előrejelzések szerint a 60 év felettiek aránya a 2022-es 14 százalékról 2050-re 30 százalékra nőhet.
A szakértők számítási alapján a nyugdíjkiadások így a század közepére a kínai kormány bevételeinek a felét felemészthetik
– írta meg a Grid. A World Economic Forum szerint míg jelenleg 100 munkaképes emberre 20 időskorú jut, addig 2100-ra Kínában 100 munkaképes embernek 120 idős embert kell majd eltartania.
A munkaerő fogyása a kínai GDP csökkenését eredményezheti. 2021-ben Kína részesedése a globális GDP-ből 18,5 százalék, a globális munkaképes korú lakosságból való részesedése pedig 19,2 százalék volt. Ez utóbbi arány az előrejelzések szerint az évszázad végére 6,1 százalékra csökkenhet. Ahhoz, hogy Kína megakadályozza a GDP hasonló mértékű csökkenését, az egy főre jutó jövedelmének a globális normánál gyorsabban kellene emelkednie – írta meg a Bloomberg.
A népességcsökkenés, amivel Kína jelenleg szembesül, nem egyedi eset, Kelet-Ázsiában máshol már folyamatban van: Japán 15-64 éves népessége 1994 óta 17 százalékkal csökkent, míg Dél-Korea és Tajvan népessége már 2017-ben, illetve 2016-ban tetőzött. Mindez Európában is megfigyelhető, viszont amíg az európai országok bizonyos részéről elmondható, hogy a migrációval ellensúlyozzák a kieső lakosságot, addig ez Kína esetében nincs így.
A kínai kormány az elmúlt években különböző politikai lépésekkel igyekezett megfordítani a demográfiai válságot. Az 1980-ban bevezetett egygyermekes politika helyett a kormány 2016-ban új, kétgyermekes politikát hirdetett, majd tovább lazított rajta. 2021-től lehetővé tette, sőt ösztönözte a családok számára a három gyermek vállalását.
A 2022-es ENSZ adatok azonban azt mutatják, hogy az új irányelv, a meghosszabbított szülési szabadság és a háromgyermekes támogatások ellenére sem javul Kínában a születések száma. Míg 1980-ban (az egygyermekes politika előtt) 2,6 volt az ország termékenységi rátája – amely azt fejezi ki, hogy az adott évben egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek ad életet –, addig jelenleg csak 1,2 ez a szám.
Az ország közel negyven évig tartó egygyermekes politikája ráadásul azt eredményezte, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség miatt jelenleg kevesebb a szülőképes korú nő. A születéskori nemek aránya a 100 lányra jutó 106 fiúról (a világ többi részén ez az arány) 120-ra, egyes tartományokban pedig 130-ra emelkedett – számolt be róla a World Economic Forum.
Különböző feltételezések léteznek arról, hogy az állami ösztönzés ellenére miért vonakodnak több gyermeket vállalni Kínában. Egyes elméletek szerint a kis családokhoz való hozzászokás lehet az egyik magyarázat, mások az emelkedő megélhetési költségeket okolják. De ugyanúgy köze lehet az alacsony termékenységi rátához a házasodási életkor növekedésének, ami késlelteti a születéseket.
Mivel a népesség fogyása és elöregedése nyomást jelent a nyugdíjrendszerre, ezért ennek minimalizálására a kormány az elkövetkező években megkezdi a nyugdíjkorhatár emelését. A jelenlegi szint a világ legalacsonyabbjai közé tartozik: a férfiak esetében 60 év, a női köztisztviselőknél 55 év, a „kékgalléros” női dolgozók esetében pedig 50 év a korhatár. A nyugdíjkorhatár emelése erős ellenállást váltott ki a társadalomban, ezért a kínai kormány úgy döntött, hogy fokozatosan emelik meg 2025-ig.
Az ENSZ az 1950-es évek óta készít hosszú távú népesség-előrejelzéseket, és a Bloomberg elemzése szerint bár ezek elég jól megragadják a globális népességnövekedés általános pályáját, a részleteket illetően gyakran sokkal kevésbé pontosak. A kínai munkaképes korú népesség kétharmadának vagy még nagyobb részének eltűnése példa nélküli lenne a modern világban. Az elemző szerint a fenyegető demográfiai veszély olyan politikai és társadalmi változásokat hozhat, amelyek lelassítják vagy akár még meg is állítják ezt a tendenciát.
Szémann Tamás – Pete Luca
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az kétségtelen, hogy a hónapok óta húzódó jogállamisági eljárás lezárásának és az uniós forrásokról történt megegyezésnek volt pozitív kicsengése, amit jól bizonyít, hogy a hírre nagyot erősödött forint is, ugyanakkor a magyar kormányzat nem lehet nyugodt.
Sem az önkormányzat, sem a lakosság nem tudott arról Fóton, hogy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek létesülnek a lakóházaktól pár száz méterre.
A Nemzeti Sport 1920-as éveiben először alkalmazott diagram modernizált változatával meséljük el a döntő legizgalmasabb pillanatait.
Az MVM piaci árai és a lakossági árak között, a lakossági fogyasztással számolva, szeptember végére 2000 milliárd forintos különbség mérhető. Ennyi lehet az ára a rezsicsökkentésnek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!