Az iskolások eredményein is látszik, hogy mennyire alulfinanszírozott a magyar oktatás

Nem csillapodnak a tanári szakszervezetek vészjelzései és a diákok szolidaritási akciói, melyek az oktatás tarthatatlan helyzetére szeretnék felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét. A kormány eközben – az Európai Unió által parkolópályára tett pénzekre várva – a diákok teljesítényfelmérésének kibővítésén fáradozik. Ennek apropóján megnéztük, hogy más EU-s országokhoz képest Magyarország hogy áll az oktatásra szánt források tekintetében, illetve hogy ez milyen összefüggésben van a hazai és nemzetközi méréseken elért eredményekkel. Az oktatásra költött relatív alacsony pénzmennyiség egyértelműen megmutatkozik az elért eredményeinken.

Korábban megnéztük a tanár-diák arány elmúlt évtizedes állandóságát, és ennek jövőbeli megingásának veszélyeit. Az oktatás helyzetével kapcsolatban érdemes megnézni azt is, hogy egyes országok saját gazdasági teljesítményük arányában milyen mértékben szánnak pénzt az oktatás fejlesztésére, hiszen – előzetes feltételezésünk szerint – a helyesen felhasznált forrástöbblet pozitív irányba képes mozdítani a tanárok és diákok teljesítményét egyaránt.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Európai Unión belül Magyarország 2019-ben GDP arányosan a negyedik legkisebb mennyiségű pénzt fordította a közoktatásra, vagyis az általános és középiskolák finanszírozására. 2015 és 2016 között látható egy nagyobb kiugrás (2,5 százalékról 3 százalékra), azonban azóta ismét jóval az átlag alatt teljesítünk, azaz a 2010-es évek eleje óta az oktatás ügyére szánt összeg mértéke nem változott.

A közoktatásra költött források több mint felét teszi ki a középiskolák finanszírozása. Középiskolákra 2014 és 2018 között hazánk az EU-s átlag felett költött, 2019-re azonban a középiskolákra szánt összeg 2014-hez képest megfeleződött, miközben ebben az évben a GDP uniós szinten is erős emelkedést mutatott. Ezzel párhuzamosan az elérhető adatok alapján az utolsó néhány évben az általános iskolákra fordított források kis mértékben emelkedő tendenciát mutatnak.

Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár | atlatszo.hu

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

De milyen teljesítményre elegendő ennyi forrás? A pandémia 2020-as évét leszámítva Magyarországon 2001 és 2021 között évente mérik fel a diákok matematikai és szövegértési teljesítményét három (6., 8. és 10.) évfolyamban. Idéntől ez bővülni fog: egyrészt a két tantárgy mellett a mérések természettudományos témakörben is tartalmazni fognak kérdéseket, illetve őszi és tavaszi mérésekre is számítani lehet. Idén szeptember 26-án kezdődött a 10. évfolyamos diákok felmérése, és kísérleti jelleggel a 4. és az 5. évfolyam is ki fogja tölteni a matematika és a szövegértés feladatsorokat.

Az eddigi mérések részletes eredményei 2002-től érhetők el az Oktatási Hivatal oldalán, 2008-tól pedig egyben szerepeltek az adatok a legutolsó kompetenciamérést bemutató jelentésben. Ezekből az adatokból összességében az látszik, hogy

az elmúlt 13 évben a 6. évfolyamosok eredményei mindkét témakörből (matematikából és szövegértésből is) romlottak, míg a középiskolások teljesítménye javult.

Módszertanuk szerint a méréseredmények alapján nyolc képességszintet határoznak meg, és ezekbe sorolják a felmérést kitöltő diákokat az elért pontok szerint. A hatodikosok esetében 2021-ben (ábrán piros vonallal jelölve) matematikából és szövegértésből is a harmadik, a nyolcadikosok esetében a negyedik, a tizedikeseknél pedig matematikából a negyedik, szövegértésből pedig az ötödik képességszinten található a legtöbb tanuló, a diákok kb. 25-30 százaléka.

A hatodikosok esetében 2008-hoz képest (fekete vonal) erős romlás történt mindkét tantárgyból: a második és harmadik képességszinten lévő tanulók aránya nőtt, míg a negyedik, ötödik és hatodik képességszinten található diákok aránya csökkent.

Az általános iskolások elmúlt évtizedes teljesítménye leginkább a legjobban teljesítők esetében romlott, főként a hatodik évfolyamosoknál.

A legjobban teljesítő hatodik évfolyamosok ponteredménye matematikából több mint 4 százalékkal, szövegértésből 1 százalékkal csökkent 2008 és 2021 között. A tizedikesek ebben is javulást mutatnak, a legjobban és az átlagosan teljesítők pontszámai is növekedtek, bár 2019 és 2021 között itt is csökkenés látható, ami a pandémiának tudható be. Mindemellett a leggyengébben teljesítők mindhárom évfolyamban és mindkét tantárgyból jobb eredményeket értek el a tavalyi évben 2008-hoz képest.

Ha településtípusokra bontva tekintünk az adatokra, jól kivehető, hogy a kisebb településeken gyengébb a mérések eredménye.

A 2021-es jelentés is megemlíti, hogy a diákok teljesítménye nagyban függ a szociokulturális hátterüktől, azaz minél szegényebb településen élnek, annál inkább megmutatkozik ez a teljesítményükön. 2021-ben a községben élő 10. évfolyamos tanulók rosszabb teljesítményt értek el szövegértésből, mint a hasonló településtípuson élő 8. évfolyamosok. Azaz a többi településtípusra jellemző, két évfolyamonkénti egyértelmű fejlődés helyett a községben élők esetében szövegértés tárgyból visszafejlődés látható.

Az eredményeket elemezve érdekes jelenség figyelhető meg az iskolatípusok tekintetében. A klasszikus, nyolcosztályos általános iskolákban tanulók átlagosan elért pontszáma jóval alacsonyabb, mint a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokat választóknak. Feltételezhető ebből, hogy a gimnáziumot korábban elkezdő diákok jobb minőségű oktatásban részesülnek, ami az elért eredményeiken is meglátszik.

Feltételezhető viszont az is, hogy a vidéki településeken, ahol a nyolcosztályos általános iskolai oktatás a gyakoribb, alacsonyabb az oktatás szintje, mint nagyobb településeken, városokban, vagy a fővárosban. Intézménytípusok tekintetében a 10. évfolyamosok körében a szakközépiskolai teljesítmény drasztikusan elmarad a többi középiskolai átlagos pontszámoktól.

A magyarországi teljesítmény nemzetközi összehasonlításban is egyenes arányban van az oktatásra fordított állami forrásokkal. A háromévente nemzetközi méréseket folytató PISA felmérés eredményei is azt mutatják, hogy

más EU-s országokhoz képest matematikából és szövegértésből is átlag alatti eredményeket érünk el.

Ráadásul 2003-hoz képest 2018-ban az átlagos pontszámok mindkét tárgyból csökkentek.

Az oktatásra fordított állami források mértéke jócskán befolyásolja az oktatás teljesítményével kapcsolatos felmérések eredményeit. A főként általános iskolai forráshiány a hatodikosok teljesítményén látszik a leginkább, míg a korábban az EU-s átlagnál magasabb GDP-arányos ráfordítással rendelkező középiskolákban jobb eredményeket értek el az országos kompetenciamérésen.

A nemzetközi teljesítményfelmérésben pedig éppen ugyanott helyezkedünk el az EU-s  országok rangsorában, ahol az oktatásra való költés rangsorában is, ami azt jelzi, hogy a tanulók teljesítménye szempontjából (is) megérheti az oktatásba fektetni.

Szász Gergő