Magyarországon az egyik legnagyobb a lakbérek növekedése az EU-n belül

A járvány okozta visszaesés után 2021 eleje óta valamennyi EU-tagállamban újra emelkedni kezdtek a lakásbérleti díjak. 2015 és 2022 júniusa között Észtországban és Litvániában nőttek leginkább a lakbérek. Magyarország ezen a téren a negyedik, valamennyi közép-kelet-európai, poszt-szocialista EU-tagállamot lekörözve. Idén június végéig 41 százalékkal nőtt az albérletek átlagos ára hazánkban 2015 óta. A dráguló rezsi viszont akár le is törheti ezt az emelkedést.

A koronavírus-járvány okozta 2021 februári gazdasági visszaesést követően újra emelkedni kezdtek a bérleti díjak a lakáspiacon. A legutóbbi KSH-ingatlan.com-lakbérindex szerint májusban gyorsuló ütemben nőttek Magyarországon a lakbérek: az előző hónaphoz képest országosan 2,6 százalékkal, Budapesten pedig 2,5 százalékkal. Az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig országosan és Budapesten egyaránt 21 százalékkal magasabb bérleti díjakról beszélhetünk.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A 2015-ös bázisévhez viszonyított szintet országosan 60, a fővárosban 51 százalékkal haladtuk meg. A járvány előtti, 2020 januári csúcsponthoz képest országosan 9,7 százalékkal, a fővárosban 5,8 százalékkal nőttek a májusi lakbérek.

A korábbi hónaphoz viszonyítva a fővárosban leginkább a budai hegyvidéki, valamint a pesti belső és átmeneti (X., XIII., XIV., XIX., XX.) kerületekben emelkedtek az árak (3 százalékkal), egy év alatt pedig a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (24 százalékos) növekedés.

Az ingatlankereső portál összefoglalója szerint

júniusban Budapesten 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

A legdrágább városrész a II. kerület, ahol 330 ezer forint az átlagos lakbér, és az V. kerület 312 ezer forinttal a második. A legnagyobb kínálattal rendelkező két kerületben, a XI. és a XIII. kerületben 196 és 174 ezer forint körül alakultak az átlagárak. A megyeszékhelyeken 92 és 150 ezer forint között vannak a bérleti díjak. A legdrágább városok közé tartozik Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár, míg a legalacsonyabb bérleti díjak Kaposváron, Salgótarjánban és Szekszárdon jellemzők átlagosan 100 ezer forinttal – írja a Portfolio.

A lakáspiacon történő lakbérszint-emelkedés Magyarországhoz hasonlóan valamennyi EU-tagországban észlelhető. Az Eurostat adatközlése szerint idén június végéig a 2015-ös átlaghoz viszonyított féléves lakbérváltozás Észtországban és Litvániában volt a legmagasabb (51 és 46 százalékkal). Ezt követte Írország 43 százalékos bérletidíj-növekedéssel. Magyarországon pedig a negyedik legnagyobb árnövekedés zajlik az Európai Unióban: 41 százalékkal nőtt az idei év első felében az albérletek átlagára 2015 óta. Ezzel valamennyi közép-kelet-európai, poszt-szocialista EU-tagállamot leköröztük.

A dráguló rezsi viszont akár le is törheti ezt az emelkedést, mivel a jelenlegi bérleti díjak és a megemelkedett rezsiköltségek olyan többletkiadást jelentenek, amit már kevesen fognak tudni kifizetni. Tömegével jelenhetnek meg olyan lakások, amik iránt jelentősen kisebb lesz a kereslet – mint például a nagyobb területű vagy nem távfűtéssel rendelkező ingatlanok – , és ez az érintett lakások bérleti díjának csökkenésével járhat.

Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

Szémann Tamás – Pete Luca

Címlapkép: Pixabay.com