Tavaly a koronavírusban elhunytak negyede volt legalább egyszer oltott

2022. május 25-én újabb adatigénylést nyújtottunk be a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), amelyben az elhunytak oltási kórtörténetét szerettük volna megtudni: ha az elhunyt kapott oltást, mennyit és milyen típusú oltóanyagot. Ugyan az oltóanyag típusát az NNK nem adta ki, többszörös pontosítás után egy hónap elmúltával megkaptuk a választ adatigénylésünk első felére, melyet ráadásul településszintű bontásban is be tudunk mutatni. Az adatbázisból kiderül, hogy 2021-ben az elhunytak egynegyede kapott legalább egy oltást.

Május végén több hónapos várakozás után megkaptuk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól azt az adatigényléssel elkért táblázatot, ami a koronavírusban elhunytak településszintű, idősoros adatait tartalmazta. Az erről szóló, május 24-i cikkünkben bemutattuk az adatbázis legszembetűnőbb furcsaságát is, miszerint a kapott táblázatban az adott időtartamra összesített elhunytak száma 1630 fővel kevesebb volt a központi kommunikáció által, a koronavirus.gov.hu-n naponta közzétett elhunytak számánál.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az eddiginél részletesebb halálozási adatokat kaptunk, amelyek viszont megkérdőjelezik a hivatalos adatközlést | atlatszo.hu

Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.

Mint kiemeltük, az NNK a kiadott táblázatban – feltehetően figyelmetlenségből fakadóan – benne felejtette a táblázat előállításához is használt kimutatás kódját, amiből több, a nyilvánosság felé nem kommunikált adatkör meglétére lehetett következtetni:

„az NNK rendelkezik egy olyan részletes, az elhunytak adatait tartalmazó adatbázissal, amelyben nemcsak az elhunyt kora, neme, betegsége, lakcíme szerepel, hanem a koronavírus elleni oltásra vonatkozó kórtörténete is” – írtuk.

Az NNK elhunytak adatait összesítő adatbázisában az oltási kórtörténet pedig olyan részletes információkat is tartalmaz, mint az elhunyt kapott oltásainak száma (ha kapott) és az oltóanyagok típusa. Ezek alapján újabb adatigénylést nyújtottunk be a Népegészségügyi Központnak, melyben a következő adatokat szerettünk volna megszerezni:

• az elhunyt korát,
• nemét,
• az elhalálozás dátumát,
• területi információt (lakcímét, legfeljebb a település feltüntetését),
• ha kapott, akkor milyen oltóanyagot/oltóanyagokat kapott első, második, harmadik, negyedik alkalomra,
• ha kapott, akkor mikor kapta meg első, második, harmadik, negyedik oltását.

Mivel 2022. június 1-ével megszűnt a járványügyi vészhelyzet (helyette háborús vészhelyzet lépett életbe), így az adatigénylés megválaszolására vonatkozó kétszer 45 napos hosszabbítás is hatályát veszítette, ami miatt hosszú idő után először kaptunk érdemi választ adatigénylésünkre a korábban hatályos 15 napon belül.

Müller Cecília válaszában kifejtette, hogy adatigénylésünk részletessége miatt ebben a formában nem teljesíthető, mivel „az elhalálozás időpontjában koronavírus fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi szinten a települések jelentős részében 1-2 fő” volt, így további azonosító adatok hozzárendelésével (mint a nem vagy a kor), fennállna a név szerinti azonosítás lehetősége, tehát személyes adatokat adnának ki.

Ez alapján újból elküldtük igénylésünket, immár az NNK által meghatározott érzékeny tényezők elhagyásával, majd végül 20 nappal később elküldték a kért adatbázist. A végleges táblázat viszont továbbra sem fedi le az adatigénylésre vonatkozó adatköröket, mivel „az elhalálozás időpontjában koronavírus-fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi, heti, de még havi szinten is a települések jelentős részében legfeljebb 1-2 fő, az azonosítási, felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat” ezért dátumok nélkül, a 2021-es évre összesítve adták meg, a három vagy annál kevesebb esetszámokat kipontozva a táblázatban. A 2467 településből, ahol 2021-ben volt haláleset 1290 településre vonatkozott ez a kitétel.

A május végi adatigénylésünkre viszont az NNK kiadta az elhunytak azon táblázatát, amely 2021. február 1. és 2022. január 31. között az egyes napokra és településekre lebontva tartalmazta az elhunytak számát. Ezeket az értékeket felhasználva kiegészítettük az újonnan kapott adatbázist (a módszerről a cikk alján írunk bővebben), így végül ki tudtuk számítani a 2021-ben az NNK által validált elhunytak számát is: 28 153 fő, ami a központi kommunikáció által közzétett összesített számoknál 1496 fővel kevesebb.

Az oltási arányt is ki tudtuk számítani: a 28 153 főből 3027 fő volt egyszer, 3783 fő volt kétszer, 698 fő volt háromszor is oltva, vagyis

a 2021-ben koronavírusban elhunytak egynegyede legalább egyszer be volt oltva a fertőzés ellen.

Ez az információ önmagában fenntartásokkal kezelendő ugyanis két nagyon fontos tényezőt – és azok összefüggését – az adatbázis alapján nem lehet kimutatni: nem tudjuk, hogy mikor kapták meg az elhunytak az oltásokat, és azt sem, hogy mikor veszítették pontosan az életüket. Ennek a két dátumnak a különbsége ugyanis kimutathatóvá tenné az oltás hatékonyságát, a fertőzés elleni védelem időtartamát. A konkrét dátumok ismerete nélkül csak annyit tudunk következtetésként levonni, hogy a 2021-ben valamikor elhunytak egynegyede valamikor kapott védőoltást is.

2021. augusztus 4-én kezdődött el a harmadik oltásra irányuló oltási akció is, november végéig 98 százalékuk nyugati oltóanyagot kért, az év végéig összesen 3,18 millió fő élt az emlékeztető oltás lehetőségével. Ezalatt az öt hónap alatt mindössze 698 fő veszítette életét három oltás után. Ebből következtethetünk ugyan az oltások védelmének tartósságára, de a kor (november 30-ig a harmadik oltottak 43,22 százaléka 60 évnél idősebb volt) és az immunrendszer védekezését csökkentő alapbetegségek is közrejátszhatnak abban, hogy három oltás után is volt, aki elhunyt a fertőzés következtében.

Településenként hasonlóan alakult a megoszlás az egész országhoz képest: jelentősen nagyobb arányban voltak oltatlan áldozatok, az oltottak közül pedig a kétszer oltottak emelkednek jobban ki. Először a megyeszékhelyeket nézzük meg közelebbről: Zalaegerszegen, ahol 2021-ben 177 koronavírus-fertőzéshez köthető haláleset volt, az elhunytak 58,76 százaléka volt oltatlan, ami a legalacsonyabb arány a 19 megyeszékhely közül. A fővárosban 4609 főből 3233-an voltak oltatlanok (70,15 százalék), Tatabányán pedig 177 főből 147 nem kapott oltást (83,05 százalék). A többi megyeszékhelyen az elhunytak száma 100 és 500 közötti volt.

Az alábbi térképen pedig az összes település adata szerepel kereshető formában. Az elhunytak számát a települések könnyebb összehasonlíthatóságának érdekében a lakosság számával arányosítottuk. Ez alapján jelentősen magasabb értékeket láthatunk az egyes kategóriákban Nyugat- és Északkelet-Magyarország falvaiban –, noha itt főleg egyszámjegyű volt a halálesetek száma.

Az adatokat alább táblázatos formában is közzétesszük.

Adatigénylésünkben kértük, hogy a kapott oltások száma mellett az oltóanyag típusát is tüntessék fel. Ezt az adatot az NNK ebben a táblázatban nem adta oda nekünk, ugyanis „az egyes érintett beazonosítható személyek oltottsági adatai különleges személyes adatnak minősülnek, így közérdekű adatigénylés teljesítése útján nem hozhatók nyilvánosságra”. Emellett a személyes adat felfedésének kockázata miatt a településszintű bontás mellé nem társították az elhalálozás dátumát sem, így újabb adatigényléssel fordultunk a Központhoz, melyben – a személyes információ felfedésének kockázatát elkerülve – a településszintű bontást elhagytuk, az elhalálozás dátuma alapján kértük ki az elhunytak oltási kórtörténetét (kapott oltóanyagok száma, típusa). Reméljük, hogy az egyes napokon százas nagyságrendű elhunytak idősoros adatbázisa már nem tenné lehetővé a beazonosíthatóságot, és megkapjuk az elhunytakhoz rendelt oltóanyag típusát is.

Módszertan: A június végén kapott táblázatban azoknál a településeknél, ahol három vagy annál kevesebb volt az elhunytak száma 2021-ben, az NNK kipontozta az elhunytak, oltatlan, egyszer, kétszer vagy háromszor oltottak számánál azokat a rubrikákat, ahol nem nulla volt az érték (tehát 1 és 3 közötti). A május 19-i adatigénylésben kapott táblázatban összesítettük a 2021. február 1. és 2021. december 31. közötti elhunytak számát településenként, majd a kapott értékeket behelyettesítettük a júniusi adattábla kipontozott celláiba az elhunytak számát tartalmazó oszlopban.Ezután manuálisan kipótoltuk az oltatlan, egyszer, kétszer vagy háromszor oltottak számát tartalmazó oszlopban lévő kipontozott cellákat a következők alapján: ha a településen egy elhunyt volt, és az oltásra vonatkozó négy cella közül csak egy tartalmazott kipontozást, akkor oda egy egyest írtunk.Előfordult 1-2 esetben, hogy a négy cella közül kettő is ki volt pontozva, ekkor mindkét cellába egy egyest írtunk, és a településen elhunytak számát kettőre módosítottuk. Ennek oka, hogy a 2021. január 1. és január 31. közötti elhunytak számát nem ismerjük településenként, így néhány helyen előfordulhatott, hogy januárban is volt elhunyt az adott településen.Ugyanezt megismételtük a két elhunytat regisztráló településeknél: ahol a négy oltási cella közül kettő volt kipontozva, oda két egyest, ahol egy cella volt kipontozva, oda egy kettest írtunk. Ha három cella volt kipontozva, három egyessel pótoltuk ki, és az összes elhunytak számát háromra módosítottuk.A három elhunytat regisztráló településeknél ahol a négy oltási cella közül három volt kipontozva, oda három egyest, ahol egy volt kipontozva, oda egy hármast írtunk. Ahol viszont két cella volt kipontozva (minden esetben az oltatlan oszlopba tartozott az egyik cella), ott az oltatlanhoz egy kettest, az egyszer/kétszer/háromszor oltott cellába pedig egy egyest írtunk feltételezve, hogy az oltás hatásos annyira, hogy ha a fertőzött belehal a betegségbe, nagyobb valószínűséggel volt oltatlan, mint oltott.Azokhoz a településekhez, amelyekhez nem találtunk adatot a májusi táblázatból (tehát nem volt elhunyt 2021 február és december között), oda egy főt számoltunk összes elhunytnak, és egy egyest írtunk az oltási értékeknél a kipontozott cellába – mivel a település benne volt a táblázatban, ezért volt elhunyt is 2021-ben, viszont nem valószínű, hogy egynél több, ha az év fennmaradó tizenegy hónapjában nem volt egy halálos áldozat sem.Az 1-3 elhunytat regisztráló települések adatai tehát a két NNK-s adatbázis összevetésén alapulnak, az NNK által validált számok többé-kevésbé eltérhetnek az általunk kibővített adatbázistól ezeknél a településeknél.

Szabó Krisztián