Folytatódik a Fidesz diadalmenete és az ellenzék vesszőfutása. Első ránézésre ezt lehet megállapítani a hétvégén – nagy számban – megrendezett időközi önkormányzati választásokat követően. És második ránézésre is.
Példátlanul sok helyen rendeztek időközi választást vasárnap. A COVID-intézkedések és az általános országgyűlési választást megelőző moratórium miatt májustól kezdve lehetett megrendezni a lemondások, feloszlatások, halálestek következtében szükséges időközi helyhatósági választásokat. Most vasárnapra több mint hetven helyen járulhattak az urnákhoz a választók, és ebből több mint húsz városi körzet volt. Az országos politika szempontjából az utóbbinak lehet jelentősége.
A kérdés, hogy van-e jelentősége. Önmagában egy-egy helyi voksolás nem árul el sokat a közhangulatról. Ám ezúttal annyi és annyiféle helyen választottak (április 3-a után ez volt az első alkalom, hogy a közvélemény-kutatások számain túl valamiféle képet kaphassunk a politika állásáról), hogy érdemes alaposabban megvizsgálni az eredményeket. Ráadásul regionális és településtípus szerinti sajátosságok sem torzítják a képet, mert a kelet-magyarországi Nyíregyházától a nyugat-magyarországi Kőszegig, a fővárostól és agglomerációs településektől (Szigetszentmiklós, Tököl), a megyeszékhelyeken (Szeged, Szolnok, Békéscsaba) és a kisvárosokon (például Gyöngyös, Sárvár) az apróbb nagyobb falvakig sok helyütt szavaztak a hétvégén.
Átlátszó választás ’22 – 2022-es országgyűlési választás diagramokon és térképeken
ATLO057 Adat forrása valasztas.hu, saját gyűjtés Szöveg, adat, grafika, vizualizáció Szabó Krisztián, Szopkó Zita, Hont András, Bátorfy Attila *Az ellenzéki hatpárti összefogás a 2022-es országgyűlési választáson Egységben Magyarországért néven indul. Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)Ha az adatokban, vagy a grafikonokban bármilyen hibát, pontatlanságot talál, írjon az [email protected] címre!
Összeállításunkban azt a 21 helyet néztük meg, ahol nem kislistás rendszerben választanak maguknak önkormányzati képviselőt, azaz egyéni választókerületi rendszer van, vagyis a település a választási szisztéma szempontjából a nagyobbak közé számít. Két kisváros (Balatonalmádi, Izsák) polgármesterválasztásának eredménye is szerepel adataink között. Viszont a keszthelyi városvezető-választást nem soroltuk be vizsgálatunkba, mivel a parlamenttől áprilisban búcsúzó, a keszthelyi körzet eddigi országgyűlési képviselője Manninger Jenő vetélytárs nélkül szállt ringbe a tisztségért. A választást azért kellett kiírni, mert Manninger parlamenti helyét áprilisban Nagy Bálint szerezte meg, aki korábban a város polgármestere volt, tehát a két politikus gyakorlatilag helyet cserélt, mely manőver elé az ellenzék komoly akadályt nem gördített (konkrétan: semmilyet).
Figyelembe kell továbbá venni azt a tényezőt is, hogy egyéni képviselőkre (és polgármesterekre) voksoltak, nem pártlistákra, ez módosít valamelyest a pártszimpátiás szavazáson. Azonban igyekeztünk almát nem körtével összehasonlítani, így az áprilisi választáson is az egyéni képviselők szavazatait tűntettük föl. Ezen a ponton azt is jeleznünk kell, hogy több helyen nem is pártok jelöltjei mérettették meg magukat, hanem mindenféle helyi szervezetek aspiránsai, bár nem egy esetben a pártok álltak ezek mögött. Mindezek figyelembevételével a következő eredmények születtek.
Jól látható, hogy a mostani választásokat inkább az ellenzéknek kedvező terepeken tartották, az egyszerűség kedvéért minden fideszes jelölttel szemben induló „nem Fidesz” kategóriája alá vont szavazat 2019 őszén szinte mindenhol meghaladta a Fideszre leadott voksok számát. 2022 áprilisára azonban már kilenc helyen is a kormánypárt szavazói kerültek abszolút többségbe, most vasárnap pedig ez a szám továbbnőtt 13-ra.
Mivel különböző nagyságú helyekről van szó, hogy a szavazók mozgásáról, kedvének változásáról átfogóbb képet nyerjünk, az összes szavazatot ezen a 21 helyen beöntöttük egy ábrába. Ebből kivehető, hogy a 2019-es „nem fideszes” fölény (csak városi körzetekről van szó!) most áprilisra elkezdett kiegyenlítődni, júniusra pedig fideszes fölénybe váltott.
Nyilván ennek nem csupán (sőt, nem elsősorban) a pártpreferencia-változásokhoz van köze, hanem a választói részvétel alakulásához. 2019-ben a vizsgált 21 helyen 20 ezer „nem Fidesz”-szavazó volt, ez emelkedett az országgyűlésin 26 és fél ezerre, hogy most hétezerig zuhanjon. A valós szám azonban ennél is kevesebb, a Fideszé meg nagyobb, mert például Gyöngyösön, Szolnokon vagy Tökölön 2019-ben és tavasszal is önálló jelölttel állt ki a Fidesz, most viszont egy helyi egyesület indulójának szavazatait gyarapították a kormánypárti voksok, tehát a fideszes szavazatok is a „nem fideszeseknél” lettek föltűntetve. És mint említettük, a „nem Fidesz”-kategória alatt mindenki megtalálható a Fidesz-(KDNP)-n kívül, így az a szavazattömb jóval töredezettebb. Tehát még nagyobb a Fidesz- győzelem, mint amire a fenti kimutatásból következtetni lehet.
Ábránkon azt mutatjuk, hogy a 2019-es általános helyhatósági választáson megválasztott képviselő (polgármester) fideszes volt-e vagy sem, és hogy ahhoz képest most milyen színű képviselőt választottak. Vagyis fordultak-e helyben az erőviszonyok?
A fentiekhez hozzá lehet fűzni, hogy az ellenzék valójában csak Gyöngyösön és Budapest IV. kerületében tartotta meg a képviselői pozícióit, és ebből Újpesten nagyot gyengült. Tökölön egy független képviselő nyert, míg – ahogy már utaltunk rá – Szolnokon egy, a kormány támogatását élvező helyi egyesület jelöltje nyert: legyőzte az ellenzéki indulót, tehát valójában itt a Fidesz hódított el egy ellenzéki körzetet. Hasonlóan Budapest VII. és VIII. kerületéhez, Egerhez, Nyíregyházához, Balatonalmádihoz és Izsákhoz. Fordítva igazából ilyen nem történt. Kiskőrösön egy független induló nyert a fideszessel szemben, míg Békéscsabán a beazonosíthatatlan pártállású polgármester (akit legutóbb a Fidesz is támogatott) egyesületének jelöltje nyert. Ez annyiban számíthat ellenzéki sikernek, hogy (ellentétben a 2019-es esettel) a fideszes veresége érdekében, ellenzéki pártok ezúttal nem indultak. A Fidesz 9 helyen megőrizte a körzetet, nem ritkán 80 százalék körüli eredménnyel.
Külön az ellenzéki pártok szerepléséről nem nagyon lehet mit mondani. Több helyen a Momentum próbálkozott önállóan a saját logója alatt indulni (Kőszeg, Tököl). Sikertelenül. Nyíregyháza egyik körzetében a „hivatalos” összefogással szemben indult egy Párbeszéd és Márki-Zay Péter mozgalma által támogatott aspiráns. És alulmaradt. Az összefogásból kimaradó pártok esetében a Mi Hazánk (Békés városa: 31%, Kőszeg: 12%) és a Kutya Párt (Erzsébetváros : 13%) is ért el jó eredményt, de a többi helyen, ahol indultak (MKKP: Szeged, Újpest 2-4%; Mi Hazánk Eger, Szigetszentmiklós, Újpest 1,5-6%), az áttörés elmaradt.
Az időközi választásokat ugyanakkor a helyén kell kezelni. Elsősorban amiatt, hogy többnyire alacsony részvétel mellett tartották meg őket. Ennek egyik triviális oka, hogy nyáron mindig alacsony a szavazási hajlandóság. A másik feltételezhető magyarázat pedig az ellenzéki választók áprilist követő politikai depressziója. A részvételi adatokat áttekintve viszont látunk egyértelmű és egyértelműen figyelemreméltó különbségeket.
Eddig a tények. Akadna viszont néhány szubjektívebb megjegyzésünk. Olyan következtetések, amelyeket az érintetteknek immár illene levonniuk. Szerzőpárosunk egyike az április választást követő elemzésében már írt arról, hogy 2019-ben az ellenzéki közvélemény tulajdonképpen egy vereséget ünnepelt meg győzelemként. A megszerzett pozíciók fölött érzett öröm elfedte azt a tényt, hogy a Fidesz azt az önkormányzati választást is megnyerte, és a szavazatok számát tekintve még erősödött is az öt évvel azelőtti helyhatósági választáshoz képest. Csak ez több településen nem volt elegendő a helyben összefogó ellenzéki erőkkel és a Borkai-ügy hatása alatt igen elszánt szavazóikkal szemben. A mostani eredmény azonban 2019-hez képest is kijózanító lehet.
Hont András: A jövő itt van, és sose lesz vége I. | atlatszo.hu
A magyar helyzet annyiban sajátos, hogy a szellem embereinek sértettsége is rányomja a bélyegét a hangulatra. A véleményformálók nem is annyira győzni akarnak, mint inkább elégtételt több mint tízéves mellőzöttségükért.
Természetesen lehet a cikkünkben is említett ténnyel (hogy tudniillik alacsony volt a részvétel) bagatellizálni a történteket, de ehhez a következőt tudjuk hozzáfűzni: vegyük Józsefvárost. A főváros nyolcadik kerületében négy évvel ezelőtt hasonló időpontban, szintén egy ellenzéki depresszió idején rendeztek időközi polgármesterválasztást – szinte megegyező eredmény született. Kétharmados Fidesz-siker. Van azonban egy nagyon fontos különbség. Négy éve Józsefvárosban (ahogy Erzsébetvárosban vagy Egerben is) a Fideszé volt a helyi hatalom, az úgynevezett inklumbens-hatás a kormánypárti jelöltet segítette, ami egy önkormányzati választáson, főleg egy időközin, döntőnek szokott bizonyulni.
Ezúttal már az országosan ellenzékben lévők gyakorolják a helyi hatalmat. Ez a tény újabb ellenzéki hiedelmeket cáfol. 2019-ben ugyanis az volt az egyik közszájon forgó üzenet, hogy az ellenzéknek azért fontos az önkormányzati választás, mert az önkormányzatok erőforrást jelentenek, és bázisául szolgálnak az ellenzéki építkezéshez. A hétvégi eredmény ezt nem igazolja, sőt, újabb feloldhatatlan ellenzéki ellentmondásra világít rá.
Amennyiben megnézzük a fenti részvételi táblázatott, leszögezhetjük, hogy ott volt magas a részvétel, ahol valamilyen helyi ügy fölülírta a pártlogikát. Kiskőrösön egy független jelölt helyi problémák miatt vitte el szavazni a körzet lakóit, és nem pártos ügy az sem egy kisvárosban (Balatonalmádi, Izsák), hogy ki a polgármester, illetve utalhatunk itt is a kusza, nem pártlogikájú békéscsabai viszonyokra.
Mindezek alapján a következők állapíthatóak meg. 2019-ben a Borkai-ügy és Karácsony Gergely körül kibontakozó hangulat miatt az amúgy is ellenzéki többségű településeken (és jóformán csak ott) sikerült elhódítani számtalan tisztséget a Fidesztől. Nem egy képviselő és polgármester ezt követően azzal büszkélkedett, hogy szerinte a településén egy új, ellenzéki irányítási modellt valósít meg, és ez mintaadó lehet a későbbiekben – vasárnap ebből semmi nem látszott. Az önkormányzati tisztségek csak akkor hajtanak hasznot betöltőjüknek, ha nem a pártügyekre koncentrál, hanem a hagyományos kijáró-, országos ügyektől távolságot tartó szerepét teszi magáévá. Így viszont adott esetben közel kerülhet a NER-hez. Avagy valamiféle NER-rel szembeni politikai kísérletként tekint a tevékenységére – akkor azonban nagyon ki fog kapni.
Hont András—Szabó Krisztián
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Átlátszó tavaly február-márciusban cikksorozatban mutatta be, hogyan csalták tőrbe a civileket, megszólaltattuk a sértetteket, és képernyőfotókat közöltünk az elkövetőkről.
A rendőrség tájékoztatása szerint a büntetőeljárások negyedét függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, és minden hatodik nyomozást megszüntettek.
A somogyi férfi röviddel a tavalyi választások előtt változtatta meg a nevét, utána pedig vissza az eredetire.
A rendőrség tájékoztatása szerint a hatvan büntetőeljárás harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, hat nyomozást pedig megszüntettek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!