Akkor mit tudunk a fertőzés és az oltottság viszonyáról? A hivatalos adatokból szinte semmit

Látványosan emelkedik az új regisztrált fertőzöttek száma, az oltási tempó ugyanakkor jó ideje stagnál. A koronavírus-járvány negyedik hullámában közzétette a járványügyi tájékoztató oldal, hogyan alakul az egyes megyékben az átoltottság. A sajtó nagy részét bejárta az utóbbi időben az a hír, hogy jellemzően azokon a helyeken ugrottak meg az utóbbi hetek során az esetszámok, ahol kevesebben kapták meg az oltást. De ha közelebbről megnézzük az adatokat, más magyarázatok is feltűnnek a háttérben.

Hosszú kihagyás után ismét megyei átoltottsági adatokat közölt november 11-én a magyar járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu. A térkép a 12 év feletti lakosság átoltottságát mutatja az egyes megyékben. Mint írják, az országos átoltottság 68,1%.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Forrás: koronavirus.gov.hu

Az adatokból jól látszik, hogy Pest megyében a legmagasabb az átoltottság (74%), de a fővárosban, illetve Fejér megyében is 70% feletti ez a szám. Lakosságarányosan a legkevesebb oltott Jász-Nagykun-Szolnok megyében van (59,7%), de Borsod-Abaúj-Zemplén, és Hajdú-Bihar megyében sem haladja meg a 63%-ot, vagyis a lista két végén található megye között közel 15 százaléknyi különbség van.

Az utóbbi időben egyébként lassult az oltási tempó, az 5,5 millió beoltottat még májusban értük el – ami azért is emlékezetes, mert akkor lazítottak a korlátozó intézkedéseken –, ám az azóta eltelt 5 hónapban nem sikerült feltornázni ezt a számot 6 millióra. November 11-i adat szerint eddig 5 millió 987 ezer fő kapta meg legalább az egyik dózist az országban, vagyis az utóbbi időben jellemzően mindössze 4–5 ezer új oltott jut egy napra.

Mostanáig a teljes népesség 62,09%-a kapott oltást, és bár sokáig uniós összevetésben is jól álltunk átoltottság terén (tavasszal több alkalommal a dobogósok között voltunk), mostanra egyre több ország hagy le minket. Portugália és Spanyolország például 80% feletti átoltottságnál jár, de Olaszország, Dánia, Norvégia, Írország és Finnország is jól áll.

Az átoltottság az esetszámokkal is összefüggést mutat

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma – Szolnok, Békés és Csongrád megyében találták lakosságarányosan a legtöbb fertőzöttet. Összevetettük a koronavirus.gov.hu által közölt adatokat az elmúlt 30 nap új eseteinek számával, és megnéztük, milyen kapcsolat van az átoltottság és az esetszámok között.

Új esetek száma az elmúlt 30 napban 100 ezer főre normalizálva

Nyugat-Magyarországon  jelentősen kevesebb az új esetek száma, százezer főre 700-800 új beteg jut. Árulkodó adat, hogy a legalacsonyabb átoltottságú Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez a szám 2079, ami majdnem négyszerese a Komárom-Esztergom megyei új fertőzötteknek, ahol egyébként az átoltottság is 7,9%-kal magasabb. Ez azonban nem minden esetben igaz: Csongrád-Csanád megyében például egész jónak számító átoltottság mellett is viszonylag sokat nőtt az új esetek száma a múlt hónaphoz képest.

Más okok is állhatnak a háttérben

Ahhoz azonban, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le a két térkép alapján, több adatra lenne szükségünk, például arra vonatkozóan, hogy a tesztelés hogyan alakul megyei bontásban, mert előfordulhat, hogy egyes – akár a kevésbé átoltott – megyékben többet tesztelnek, így értelemszerűen több fertőzöttet is ki tudnak mutatni. Ez különösen azért lenne fontos, mert egyébként sem tesztelünk túl sokat, októberben átlagosan maximum 15 ezer mintavételre került sor egy nap, igaz, az utóbbi két hétben ez a szám 30-40 ezerig is emelkedett.

Azt is fontos lenne tudni, hogy mit jelent pontosan az „oltottsági arány” a már említett koronavirus.gov.hu térképen: az összes, legalább egy oltást kapók szerepelnek rajta, vagy csak a teljes oltási sorozatot (esetleg már harmadik adagot) megkapók, akikben értelemszerűen nagyobb védettség alakul ki? Természetesen az sem mindegy, hogy az oltottak pontosan mikor kapták meg az oltásukat.

Érdemes összevetni a két térképet az egy főre jutó GDP-vel is, amiből az látszik, hogy nemcsak az átoltottság nagyobb az ország nyugati végében, a régióban alapvetően magasabb státuszú, vélhetően jobb egészségügyi állapotú emberek laknak, ami például jó eséllyel befolyásolhatja azt, hogy hányan oltatják be magukat.

Forrás: KSH

Hasonló következtetésekre juthatunk, ha megnézzük, hogyan alakul az egyes megyékben a születéskor várható élettartam. A KSH adatai szerint ez a szám az ország keleti végében alacsonyabb, a férfiak Borsod, Szabolcs és Szolnok megyében átlagosan kevesebb mint 71,5 évig élnek, az ország nyugati végében (és Budapesten) ez a szám 73-75 között alakul. De nőknél is hasonló a helyzet, igaz, kicsit magasabb számokkal.

Vagyis hiába ír a sajtó nagy része arról, hogy az átoltottság egyértelmű összefüggéseket mutat a vírus terjedésével – aminek természetesen lehet alapja –, amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az anyagi, egészségügyi helyzet és egyéb, az életkörülményre jelentősen ható tényezők is nagy szerephez jutnak, ha a járvány terjedéséről vagy az oltás felvételéről van szó.

Egy nemrég megjelent, 78 ezer ember részvételével készült felmérés is azt mutatja, hogy a nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet jelentősen befolyásolja az oltakozási hajlandóságot. A válaszokból kiderült, hogy a nők esetében magasabb az oltakozási kedv, mint a férfiaknál. A diplomások 86%-a, ezzel szemben a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5%-a válaszolta azt, hogy igényli az oltást. Lakóhely szempontjából a megyei jogú városokban volt a legmagasabb az oltási hajlandóság, a községekben élők közül jóval kevesebben mondták, hogy beoltatnák magukat.

Többször is próbáltunk már adatokhoz jutni

Nem ez az első alkalom, hogy megyei szintű átoltottsági adatokat közöl a kormány. Júliusban a 444 a Miniszterelnökségtől kapott hasonló térképet. Akkor szintén Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod volt a sereghajtó, az átoltottság az 50%-ot sem érte el ezekben a megyékben. A legjobban a friss adatokhoz hasonlóan nyáron is Budapest állt, ahol a lakosság 61,3%-a kapta meg az oltást.

Továbbra is kérdéses ugyanakkor, hogy a táblázat pontosan mit ért „átoltottság” alatt – nem mindegy ugyanis, hogy azokat is feltüntetik-e, akik csak egy oltást kaptak, vagy a jóval nagyobb védettséget adó, teljes oltási sorozatot megkapók (esetleg a már harmadik oltás után lévők) is szerepelnek a számok mögött.

A megyei adatok mellett pedig a településszintű oltottsági adatokat is fontos lenne látni, hiszen nyilvánvalóan jelentős különbségek lehetnek egy megyeszékhely vagy város, esetleg egy kis falu átoltottsága között.

A járvánnyal kapcsolatos adatközlés hiányosságairól, a más országokban alapvetőnek számító információk megszerzésének nehézségeiről több alkalommal írtunk már az Átlátszón. A Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) például már tavasszal megpróbáltunk adatot szerezni arról, hogyan alakult az oltási folyamat az egyes településeken.

Miután az NNK és az Országos Kórházi Főigazgatóság is elutasította adatigénylésünket azzal az indokkal, hogy a kért bontásban nem rendelkeznek az adatokkal, máshogy próbálkoztunk: feltettük a kérdést, hogy milyen bontásban érhető el nyilvántartás az oltásokról – de erre is csak 90 nap elteltével válaszoltak. A több hónap várakozás után kapott táblázat elméletileg az egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok listáját tartalmazza vakcinatípus szerinti bontásban, de több dolog sem stimmelt a kapott adatokkal.

Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt | atlatszo.hu

Először öt hónapja, március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban. Több sikertelen adatkérést és egy 90 napos határidő hosszabbítást követően most végre sikerült adatokhoz jutnunk arról, hogy állt a vakcinák kiosztása.

Nemrég pedig arról írtunk, hogy egy KiMitTud-os adatigénylésre válaszolva az NNK közölte, hogy a regisztrált napi esetek közül hányan voltak beoltva, és azt is leírtuk, miért nem lehet ebből messzemenő következtetéseket levonni.

Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk | atlatszo.hu

Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.

Pár nappal később Fülöp Orsolya (aki az adatigénylést benyújtotta és a kapott választ az Átlátszóhoz eljuttatta) írt arról, hogy miért nem ért egyet Oroszi Beatrix járványügyi szakértő a sajtóban megjelent álláspontjával, miszerint „társadalmilag milyen káros értelmezés nélkül közzétenni az oltások hatásosságára vonatkozó adatokat”.

A járványügyi szakértők arrogáns elitizmusa társadalmilag káros és zavarkeltő | atlatszo.hu

Az NNK által küldött adatsorból azt nem tudjuk meg, hogy a beteg mikor kapta az oltást és hányat, azaz nincs valódi információnk a védettségéről, így az adatot a teljes népességhez sem lehet viszonyítani.

Szabó Krisztián—Szopkó Zita—Hont András