A „szénfüggöny” innenső oldalán – ha lassan is, de változnak a dolgok – infografika

A volt szocialista országok többségében csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt harminc évben. Magyarország a középmezőnyben van. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A kutatók szerint az ipari forradalom óta növekvő szén-dioxid-kibocsátás az egyik legfőbb okozója a klímaváltozásnak. A globális felmelegedés lassítása érdekében az egész világon cél csökkenteni a légtérbe kerülő szén-dioxid mennyiségét. Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás évi öt tonna körül mozog a világon. A 2015-ös párizsi klímakonferencián született egy klímaegyezmény, amelyben a résztvevő államok vállalták, hogy összehangolva tesznek majd a klímaváltozás ellen.  Ehhez minden régiónak el kéne indulnia a karbonsemlegesség felé vezető úton, ám a különböző országok helyzetét befolyásolja a politikai helyzetük, természeti forrásaik és az, hogy a jelenben mennyire érintik őket a felmelegedés okozta katasztrófák. Minden ország a másikra mutogat: a fejlett országok saját eredményeikkel büszkélkednek, míg a fejlődő országok szerint a nyugat a természet kizsákmányolásával érte el gazdasági sikereit. De hol állnak ebben a kérdésben a volt szocialista  országok, melyek csak az elmúlt harminc évben vettek részt a kapitalista gazdaságban?

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Infografika

Kelet-Európa lakosai kevésbé foglalkoznak a klímaváltozás problémájával, és vezetőiknek is vannak más prioritásaik: a rezsiárak alacsonyan tartása. A vasfüggöny leomlása után egy képzeletbeli „szénfüggöny” került a helyére, ami elhatárolja a kontinens két részét. Magyarország a keleti blokkon belül működő Visegrádi Négyek (V4) tagjaként vesz részt a diskurzusban. Ezen országok politikai helyzetük miatt nem foglalkoztak kiemelten a klímaproblémákkal, a négyek közül kizárólag Magyarországon tartják a klímaváltozás ügyét annyira fontosnak, mint az EU-s átlag (22 százalék).

Ez azért problémás, mert az említett országok közül egyik sem áll különösebben jól szén-dioxid-kibocsátás terén. A 2019-ben Prágában megalapított Visegrád+ Megújuló Energia platform célja, hogy a V4 rossz eredményei ellen tegyen valamit. A négy ország közül a legnagyobb változást 1990 és 2019 között Csehország érte el, itt 40%-kal lett kevesebb az egy főre vetített a szén-dioxid-kibocsátás, viszont ezen országok közül Magyarországon a legkisebb a szennyezettség. A posztszocialista országok közül a leglátványosabb fejlődés Észtországnál figyelhető meg, ahol 56%-kal lett kevesebb az éves átlag. Albánia, Montenegró és Szerbia viszont nem teljesít túl jól, náluk 1990 óta nőtt a kibocsátás. Az EU 27 országában összesen 28%-os csökkenés mutatható ki a közel harminc év alatt (9,2 tonnáról 6,6 tonnára csökkent az egy főre eső kibocsátás). A szakértők szerint elsődleges feladat lenne a karbonsemleges technológiák olcsón elérhetővé tétele, hogy a szegényebb országok ne függjenek a szennyező technológiáktól.

2020 azonban történelmi év volt, a világban lezajló változások miatt a globális szén-dioxid-kibocsátás majdnem 7 százalékkal csökkent. Valószínűleg a vírus miatti korlátozások megszűnésével ez a szám újra nagyot fog romlani, hiszen a lezárásoknak és a karanténnak köszönhető ez az eredmény. Ez elmúlt időszakban két esemény idézett elő jelentősebb visszaesést: a második világháború és a 2018-as gazdasági válság. A világháború körülbelül 5, míg a válság körülbelül 1.4 százalékos visszaesést jelentett, így a vírus okozta 6.4–7 százalékos visszaesés tényleg történelmi mértékű. Az viszont majd csak ezután fog kiderülni, hogy ez csupán egyszeri, törékeny eredmény vagy a fenntartható fejlődés felé tett határozott lépés.  

Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás kiszámításához figyelembe veszik az ipar, a közlekedés, a cementgyártás, a hűtés-fűtés stb. során keletkező gázokat is, majd ezt elosztják a lakosság számával. Ezen adatok a szén, olaj, gáz, cement, égés melléktermékei stb. kibocsátásából állnak össze.

Szémann Tamás – Szabó Hédi

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!