ATLOxBFL: térképre tettük a határon túli településekről elnevezett budapesti közterületeket

Az idén nagy sikert aratott Határon túli utcanevek Magyarországon anyagunk után legújabb munkánkban újból a határon túli helységekről elnevezett közterületeket vettünk közelebbről szemügyre, ezúttal Budapest Főváros Levéltárával együttműködve. A jelenlegi feldolgozásban a Levéltár munkatársai nem csak azokat a budapesti közterületeket gyűjtötték ki, amelyek határon túli helységek nevét viselik, hanem az elnevezés évét is, aminek köszönhetően láthatóvá váltak az egyes átnevezési hullámok és tendenciák is.

Az Átlón idén számos Budapesttel, Magyarországgal és Nagy-Magyarországgal foglalkozó anyagot készítettünk, a legutóbbi egy augusztus 20-i kivetítés volt a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Most újabb anyagunk készült el, ami ismét Trianonnal, közterületekkel és a fővárossal foglalkozik, ezúttal a Budapest Főváros Levéltárának felkérésére.

Az adatgyűjtésben a Levéltár egyik alkalmazottja, dr. Ternovácz Bálint segített nekünk, a Levéltár adatbázisából kiszűrte nekünk azokat a budapesti közterületeket, amelyek a Trianoni békeszerződéssel elcsatolt területekről kapták a nevüket. Ide nem csupán a települések sorolhatóak, hanem tájegységek, folyók vagy erődítmények. Emellett minden közterületnek megkaptuk az elnevezési évét is, amivel időben is ábrázolni tudtuk az átnevezési hullámokat, történelmi eseményekhez tudtuk kötni a tendenciákat.

Az anyag három nagyobb részből épül fel: az elsőben a közterületek elnevezésének éveit mutatjuk be kronologikusan, bizonyos korszakok szerint rendezve az évszámokat. Mivel a Trianoni békeszerződés mély sebet hagyott az országon, így a legnagyobb közterület-elnevezési hullám is az ezt követő két évtizedben volt: az 1920-as években 174, az 1930-as években 349 közterületet neveztek el, bizonyos új városrészekben utcabokrok is kialakultak a határon túli utcanevekből.

A második nagy egységben országok szerint rendeztük az utcákat, így megtudtuk, hogy mely elcsatolt területek helységeinek nevével találkozhatunk legtöbbet a főváros utcatábláin. Erdély és a Partium (mai Románia) volt a legnagyobb elcsatolt terület, így egyértelműen innen került ki a legtöbb közterületnév is, összesen 347. Ezt követi Felvidék (mai Szlovákia) 342 névvel. Ez a két ország adja a Budapesten található ilyen utcák 73 százalékát, a maradék 27 százalékon (248 közterület) nyolc további ország osztozik.

Végül arra is kíváncsiak voltuk, hogy az egyes határon túli területek melyik egykori vármegyéhez tartoztak. A legtöbb közterületnév a felvidéki Szepes (48) és Nyitra (41), a délvidéki Bács-Bodrog (42) és a székelyföldi Csík (35) vármegyékből származik, de jelentős még Pozsony (34), Bihar (30), Abaúj-Torna (28), Gömör-Kishont (27), Háromszék (24) és Temes (23) is.

Az egyes felosztások böngészéséhez minden anyag végén található egy teljes interaktivitást (nagyítást, mozgatást, forgatást) engedélyező rész, ahol manuálisan kiszűrhetőek az egyes korszakok vagy országok.

A teljes anyag a Budapest Főváros Levéltár honlapján érhető el:

HATÁRON TÚLI HELYSÉGNEVEKET ŐRZŐ KÖZTERÜLETNEVEK BUDAPESTEN

A trianoni békediktátum aláírásával Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát. Ez a trauma rányomta bélyegét Budapest további fejlődésére is. Az olyan kulturális, oktatási, gazdasági központok elvesztésével, mint Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Temesvár vagy Újvidék, jelentősen megnőtt a főváros súlya a megcsonkított Anyaország határain belül. A revíziós retorika a politika és a mindennapi élet velejárójává vált, rendszeresen megjelent a napilapok hasábjain, termékek reklámjain, gyermek-színdarabokban és a közterületek elnevezéseiben is.