Adatvizualizáció: négy kórházban is teljes kiürítést végeztek márciusról áprilisra

Szél Bernadett a múlt héten nyilvánosságra hozta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) megszerzett, a koronavírus első hulláma alatti ágyfelszabadításra vonatkozó adatbázist. A képviselőnő a NEAK ellen júliusban indított pert, de az intézmény végül az eljárás vége előtt kiadta neki a kért dokumentumokat. Az adatbázisból készítettünk néhány grafikont, amiken jól látható, hogy az ágyfelszabadítás mértéke jóval magasabb volt az EMMI által közölt 2 százaléknál.

 

Múlt pénteken Szél Bernadett megkapta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) azokat a közérdekű adatokat, amik a márciusról áprilisra lebonyolított kórházi ágyfelszabadítás számait tartalmazzák. Még aznap mi is írtunk egy cikket erről, és a képviselőnő által megfogalmazott észrevételekről:

Több kórházban felére-harmadára csökkent a betegek száma márciusról áprilisra

Szél Bernadett júliusban pert indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen a kórházak március-áprilisi foglaltsági adataiért, hogy megtudja, milyen ütemben zajlott a koronavírus-járvány miatti ágyfelszabadítás. A képviselő most megkapta az adatokat, amikből kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kommunikált 2 százalékos ágyfelszabadításnál jóval nagyobb mértékben csökkent a betegek száma több intézményben.

A kiadott adatbázis alapján három kategóriában (országos, megyei és intézményi) tudjuk bemutatni a kiürítéseket.

Országos szinten látható, hogy a kórházak fekvőbeteg-számának csökkentése előtt (március 14-én) 44 316 aktív és krónikus beteg tartózkodott egészségügyi intézményekben. A kórházak összesített kihasználtsága ekkor 70 százalékos volt, viszont több intézmény már a 100 százalékos befogadóképessége felett üzemelt. A hónap végére ez az érték közel 40 százalékkal csökkent le, március 30-án már csak 28 435 beteg tartózkodott az intézményekben. Az április 19-i határidő végéig további enyhe csökkenés látszik, a kihasználtság 39 százalékra csökkent.

Összesen 19 195 főt küldtek haza, közülük 7 938-an voltak aktívan, 11 257-en krónikusan betegek.

Aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátás ágykihasználtsága országosan

Látható, hogy 2 százaléknál jóval nagyobb mértékű volt az ágyfelszabadítás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint március közepén a kihasználtság csupán 42 százalékos volt (valójában 70), így a 60 százalékos felszabadítás eléréséhez a betegek 2 százalékát kellett hazaküldeni (a valóságban 31 százalékát).

Az alábbi grafikonokon az aktív és krónikus fekvőbetegek ágykihasználtságának változása látható megyei és intézményes szinten.

Minden diasor három részből áll: az aktív, a krónikus és az összesített ágykihasználtság változásából. A diasorokat a bal felső sarokban lévő nyilakkal lehet léptetni, a kurzort az egyes vonalakra navigálva megjelennek a nevek és az információk.

Megyei szinten az ágyak számát tekintve a budapesti kórházakban volt a legnagyobb csökkentés: egy hónap alatt 1 717 aktív és 3 054 krónikus beteget küldtek haza (összesen 4 771 főt).

Fekvőbeteg-szakellátás megyei ágykihasználtságának változása

A százalékos változást tekintve Csongrád és Komárom-Esztergom megyében volt a legnagyobb, 27 százalékos az aktív fekvőbeteg-csökkentés. Krónikus betegek százalékos változását tekintve Tolna megyében 54 százalék különbség látható március 14. és április 19. között. Az összes betegágy százalékos változását tekintve 30,51 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látható a legnagyobb különbség.

Fekvőbeteg-szakellátás megyei ágykihasználtságának százalékos változása

Intézményi szinten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházból küldték haza a legtöbb aktív (404) és krónikus (731) beteget is, összesen 1 135 főt.

Fekvőbeteg-szakellátás intézményes ágykihasználtságának változása

A komáromi Selye János Kórházban 20 aktív fekvőbeteg volt, április 19-re mindet hazaküldték, itt volt a legnagyobb százalékos változás. Március 14-én az alapból túlterheltségben működő tatabányai Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány (113 százalék) és a budapesti Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (101 százalék) is hazaküldte az összes krónikus betegét, 45 és 196 főt. Emiatt ebben a két intézményben volt a legnagyobb összesített százalékos változás is, de teljes kiürítést végzett a Kastélypark Klinika Egészségügyi Szolgáltató Kft. (8 fő) és az Országos Sportegészségügyi Intézet is (48 fő).

Fekvőbeteg-szakellátás intézményes ágykihasználtságának százalékos változása

Utólag megnézve a kiürítésnek több szempont miatt se volt értelme: ugyan több intézmény már a 100 százalékos kapacitás felett üzemelt, az országos kihasználtság 70 százalékon volt. A fennálló problémát a betegek más intézményekbe történő átcsoportosításával meg lehetett volna oldani, így minden intézményben lehetett volna szabad fekvőhely a koronavírus-fertőzötteknek.

A kórházban ápolt koronavírus-betegek száma április 16-tól (az adatközlés első napjától) az első hullám csúcsáig (május 4-ig) mindössze 298 fővel nőtt. Ez természetesen előre nem látható, viszont a napi fertőzöttek számának növekedési tendenciájából egy kikövetkeztethető adat.

A kórházi ápoltak számának alakulása április 16. és június 20. között

Szabó Krisztián